Szükség van a privát sírkertekre

Szatmárnémetiben magántemető-nyitásba kezdő vállalkozók nyilatkoztak lapunknak arról, mi késztette őket erre a lépésre. Egyébként emiatt nem csökkennek ugyan a temetkezési költségek, de javulhatnak a körülmények a temetőkben, beleértve magát a temetést is.

Kevesebb mint feleannyi hely van a szatmárnémeti temetőkben, mint amennyire egy ekkora méretű városban szükség lenne, az irányszámok szerint tízezer lakosként négy hektárnyi temetkezési helyre lenne szükség, ami Szatmárnémeti esetében azt jelenti, hogy itt negyven hektáron kellene temető működjön. Ezzel szemben, mutatott rá Mariana Sabin, az első szatmárnémeti magán-sírkert, az Inălţarea ökumenikus temető tulajdonosa, a szatmári megyeszékhely összes temetőjének alapterülete kevesebb, mint húsz hektár, ezért van nagy szükség a sírkertekre, ezért látott ő is lehetőséget abban, hogy ilyen vállalkozásba kezdjen, és temető nyisson a Károlyi út jobb oldalán.

30 évre temető!

A hatóságok leggyakrabban arra keresik a választ, ha megántemető-nyitásról van szó, hogy mi történik a temetővel, mi lesz a sírokkal és az elhantolt tetemekkel, ha a vállalkozás csődöt mond, ha a vállalkozó más irányú tevékenységbe kezd, és felhagy a temető működtetésével. Erre törvényi rendelkezés adja meg a választ, mutatott rá Sabin, hiszen az egyszer temetőnek átadott földterülettel a bezárását követő naptól számított harminc évig semmi egyebet nem lehet kezdeni!

Tiltakozó ortodoxok

Mariana Sabin elmondása szerint félmillió eurós beruházást emésztett fel a közel tízezer sírhelyes temető működőkész állapotba hozása, nagyon sok engedélyre, vizsgálatra és szakhatósági véleményezésre volt szükségük, míg megnyithatták a temetőt. A lakosság elfogadja azt a lehetőséget, hogy magán- és ne egyházi kézben lévő temetőbe temetkezzen, az ortodox egyház vezetői és papjai azok, akik ellenzik a privát sírkertek nyitását, számolt be a temetőtulajdonos. A papok saját irányításuk alatt szeretnék tudni — születéstől kezdve a temetkezésig — minden szertartás megtartását, ezért zsinati döntés tiltja a papoknak magántemetőben a temetkezési ceremónia lefolytatását.

Félmillió vagy százezer?

Alexandru Molnar, a területrendezési munkálatok megkezdése előtt álló, február végén engedélyezett Aurel Vlaicu utcai temető tulajdonosa elmondta, számításai szerint évente körülbelül 1200 halottat temetnek el szatmárnémeti temetőbe, amit képtelen ellátni a jelenlegi infrastruktúra, véleménye szerint ezért van létjogosultsága a magántemetőknek.

Sabin 500 ezer eurós beruházásaval ellentétben, Molnar szerint 100-150 ezer euró elköltésére van szükség egy temető megfelelő módon való működtetéséhez. Ebből három hektárnyi területet lehet bekeríteni, a temető áram- és vízellátását biztosítani, kápolnát, ravatalozót és egy hűtőkamrát építeni, sétányokat, zöldövezeteket kialakítani. Molnar szerint a „temetkezési ipar” jól szervezett és átgondolt, előírás az alapterülettel arányos zöldövezetek kiépítése és karbantartása, és még a szabályozásban az is szerepel, hogy a temető területére például gyümölcsfák nem ültethetők.

Jobb körülmények

Arra egyébként senki ne számítson, hogy a magántemetők nyitásával csökkennek a temetkezési költségek; ami a hozzátartozók részére előnyt jelent, az az, hogy nem kell azért a bizonyos „két méterért” várólistára iratkozni, illetve a magántemetőkben gondozottabb körülményeket és együttérzőbb hantoló-munkásokat ígérnek.

Egy körülbetonozott és betonlappal fedett sírhely ára ugyanúgy 3,5–4 ezer lejbe kerül a ma működő magántemetőben és fog kerülni a következő megnyitottban is, a sírhelyet telekkönyvi okokból ugyanúgy csak bérelni lehet, Isten szolgájának ugyanúgy meg kell fizetni a szertartás levezetését, mint egy felekezeti sírkerti temetés esetében.

 Princz Csaba