Tartalmas programok az Aranykapunál nyárra

Eseménydúsan kezdődött az idei nyári vakáció az Aranykapu Kulturális Egyesület Fonó-Házában.

A Holló (Mărăşeşti) utcában a szünidő első heteiben két olyan, gyerekeknek szóló program is zajlott, melyeknek központi tematikáját népmeséink szellemi és tárgyi világa képezte. Június 21. és július 1. között óvodásokat és kisiskolásokat várt a Fonó-Ház egy igazi, mesés alkotóhéttel. A mintegy 25 gyermek „Az aranytulipán” című magyar népmese világát fedezte fel: első nap meghallgatva a teljes mesét, majd a következő napokban ennek egy-egy kisebb részletét.

A napi kézműves tevékenységek során a gyermekkezek között megelevenedtek a mese szereplői: készült többek között agyagmadárka és halacska, nemeztulipán, az alkotóhét végén pedig saját készítésű, egyedi illusztrációkkal ellátott mesekönyvekkel térhettek haza a gyerekek. Nagy sikere volt a közös sütés-főzésnek is, a különféle süteményeket, pogácsát pedig nem csak „elpusztítani”, de elkészíteni is igazán érdemes volt. Természetesen sok-sok játék tette teljessé az alkotóhét hangulatát, a tematikus, meséből ihletődött játékok mellett az Aranykapu népi játszókert közkedvelt elemeit is birtokba vehették a résztvevők.

Július 11-től újabb mesebeli hét köszöntött a Fonó-Házba érkezőkre. A kisiskolások számára szervezett Hetedhét MeseHét elnevezésű napközis kézműves táborban mintegy 35 gyermek vett részt. Ezúttal nem egy konkrét mesét dolgoztak fel, hanem a magyar népmesék egyik meghatározó elemét, a vándorutat, a vándorlegény motívumát járták körül. Ennek megfelelően minden nap más, a témát magában foglaló magyar népmesét hallgathattak meg a gyermekek, akik korra való tekintet nélkül, egytől egyig beleélték magukat a történetekbe, azonosulva a főhős sokszor nehézségekkel teli, de végül mégis győzedelmes útjával.

A részt vevő gyerekek természetesen elkészítették a saját jelképes vándorútjukhoz szükséges varázs-kellékeket: a vándortarisznyát, melyet saját kezűleg batikoltak és varrtak, sőt, a vállpántját is ők készítették kötélveréssel, a faragott vándorbotot mogyorófavesszőből, jellegzetes észak-alföldi pásztorbotfaragásokkal díszítve, s végül a „hamuban sült” pogácsát.

Utolsó nap egy szimbolikus vándorútra is sor került, amikor is az egész csapat felkerekedett és meglátogatta a Sályi házaspár kerámiaműhelyét. Itt meglepetés várta a gyerekeket: a hét során általuk készített agyagtárgyak — királykisasszonyok, ékszeres dobozkák, kerámiacsörgők — most kerültek ki az égetőkemencéből. A gyerkőcök nagy örömmel adogatták egymásnak az újra megtalált kincseket.

A nyári időszak egyik slágere, a nemezelés sem maradhatott el a héten; tulipánok és varázsgyűrűk kerültek ki a gyermekkezek alól, valamint közös erővel, több napi munkával elkészült az idei mesetábor nemeztakarója is, közösen megtervezett, mesés mintával, de készültek a héten bőrdomborított medálok, „körmönfont” karkötők is, s nem hiányoztak az elmaradhatatlan süteménykészítő akciók sem. A kézműves tevékenységeket különféle csapatépítő játékok egészítették ki, s egy képzeletbeli, mesés zenei utazáson is részt vehettek a gyerekek, az égig érő fa tetejéig és vissza. A tábor hangulatát jelzi, hogy a hét során hol itt, hol ott spontán módon citeraszó csendült fel, népdalok zengtek, egyesek pedig verset írtak az Aranykapu Fonó-Házhoz.

Az Aranykapu Kulturális Egyesület nyári programjait a Bethlen Gábor Alap, az RMDSZ és a Communitas Alapítvány támogatta.