Téli madárszámlálás, hat célállomáson

Hazai telelő fajokat, de Európa különböző részeiről érkezett vendégfajokat is észleltek a Madártani Egyesület téli madárszámlálásán. A megfigyeléseken összesen 31 személy vett részt, akik csoportokba osztva végezték madárszámlálásukat, hat helyen.

A Román Madártani Egyesület Szatmárnémeti Osztálya idén tizedik alkalommal vette ki részét a téli madárszámlálásból, melyet egyébként a slimbridge-i Nemzetközi Vízimadár- és Víziélőhely-kutató Iroda indított el 1967-ben. Mint az egyesület elnökétől, Fazekas Lórándtól megtudtuk, az idei önkéntes madárszámlálásra január 10. és 20. között került sor, és hat helyen végeztek megfigyeléseket: a kányaházi víztározónál, az apai bányató környékén, a muzsdaji és hadisai gáttavak területén, a kökényesdi horgásztónál és a kismajtényi halgazdaság környékén. „A madárszámlálás minden állomáshelyén a tavakat jég borította, idén nagyon kevés tér maradt a vízimadaraknak telelésre, csupán a majtényi tavon észleltünk egy hozzávetőlegesen 10 százalékos vízfoltot. Itt récék és vadlibák sokasága gyülekezett” — magyarázta Fazekas Lóránd, kinek elmondása szerint a befagyott tavak a folyókra kényszerítették a vízimadarak nagy részét. Megfigyeléseik szerint elsősorban a Szamos, a Túr és a Kraszna adott helyet a madaraknak. „Egy érdekes megfigyelésünk volt például az apai tónál, a récecsapatok a Szamos felől jöttek, kitárt szárnnyal ereszkedtek alá és keresték a tavon a vízfoltokat. Egyszer-kétszer körbeszálltak a tó körül, mivel azonban nem találtak helyet maguknak, vissza kellett térniük a Szamosra” — számolt be megfigyeléseiről az elnök, és hozzátette, ilyen körülmények között nehezebb dolguk van a madaraknak, ugyanis míg az állóvízben pihenhetnek, és nem kell megküzdeniük a víz sodrásával, a folyón evezgetniük is kell, hogy ne sodorja el őket az ár.

Mint a madártani egyesület elnöke elmondta, a hatállomásos megfigyelésen összesen 17 felnőtt és 14 fiatal vett részt önkéntesen, csoportokba szerveződve a madárszámláláson, ahol a vízi madárfajok mellett a környéken észlelhető más állatokat is nyilvántartásba vették. A statisztikák szerint mintegy 44 fajt észleltek, melyek közül 11 vízimadár-faj, amiből öt Észak-Európából érkezett vendég: 451 nagy lilik, vagy közismertebb nevén lúd, 17 nagy bukó, egy fehér tollruhás kis bukó, 54 kerceréce és 6 vetési lúd került a megfigyelések adatlapjára. Emellett hazai telelőfajokkal is találkoztak, mint a kormorán, a nagy fehér kócsag, a szürke gém vagy a tőkés réce, amelyet minden kiszálláson észleltek. „Téli vendégek érkeztek még a kárpáti régióból is: a fekete harkály, a holló, a csíz, a süvöltő és a fenyőrigó is alföldi, enyhébb tél reményében vándorolt területünkre. Emellett a Közép-Európa északi részén honos nagy őrgébics is nálunk talált téli otthonra” — tette hozzá Fazekas Lóránd. A többnapos megfigyelés során összesen 2940 egyedet számoltak össze. Az időjárás nem mindig kedvezett tevékenységüknek, ők azonban kihasználták a havas táj adta előnyöket is: nyulak, rókák, vidrák, fácánok nyomait is leolvasták.

 Mészáros Petra