Téli vendégünk, a fülesbagoly

A tél beálltával sok fülesbagoly költözik be a településekre és Szatmárnémetibe is. Ezek a védett éjszakai ragadozók a kártevő rágcsálok irtásával igen nagy hasznot hajtanak.

Némely állatfajok megszokták és alkalmazkodtak az ember jelenlétéhez és a városok sürgés-forgásához. Tökéletes példa az ilyen állatokra az erdei fülesbagoly, tudományos nevén Asio otus. Közép-Európa egyik legelterjedtebb bagolyfaja, mindemellett szigorúan védett faj. Az erdei fülesbagoly, nevéhez hűen, főképp az erdők lakója, de a városi zöldövezetekben is gyakran előfordul. Költésre más madaraktól, főleg vetési varjútól foglalt fészket használ. A tél eljöttével a környékről több példánya is beköltözik a városokba, ugyanis a városi környezet jobb életfeltételeket biztosít számukra, hiszen a településeken könnyebben találnak élelmet (apró rágcsálókat, énekesmadarakat), és a városi klíma néhány fokkal melegebb. A tél végéig, március elejéig maradnak, majd visszatérnek az erdőkbe. A városokban a fák ágain húzódnak meg szinte észrevétlenül. Szatmárnémetiben évente több száz példányát figyelték meg az Erdélyi Kárpát Egyesület – Szatmárnémeti szakértői. Előfordul a Kossuth-kertben, a strand fáin, de az eldugottabb utcácskákban és kertekben is, ahol nem zavarják őket.

A városok jótevője

,,A fülesbaglyot tekinthetjük a városok egyik jótevőjének is, hiszen fő táplálékát rágcsálók képezik. Természetes módon tisztítják városunkat a kártevőktől, így nem szükséges az emberre is veszélyes vegyi anyagok használata ezek irtására”, mondta el Kiss István, az EKE madarász szakértője. A fülesbagoly prédáját kitűnő látása és hallása segítségével ejti el. A már megragadott táplálékot a horgas, hegyes és éles csőre, valamint karmai segítségével öli meg és fogyasztja el. Az emberhez hasonlóan társas lény. Ameddig a nőstény költ, addig a hím szerzi meg a szükséges táplálékot mindkettőjük számára. Rendszerint a nőstény 4-6 tojást rak le, a fiókákat együtt nevelik, ezek önállósulásáig.

Pándi Annamária