×
2024. 03 19.
Kedd
József, Bánk
4 °C
tiszta égbolt
1EUR = 4.97 RON
1USD = 4.56 RON
100HUF = 1.26 RON
Szatmárnémeti

Téli zarándoklat Sződemeterre

2018.01.22 - 20:01
Megosztás:
Téli zarándoklat Sződemeterre

A Himnuszt 195 évvel ezelőtt megírt Kölcsey Ferencre emlékeztek a téli zarándokok Sződemeteren, a református templom udvarán álló, szinte-kész Kölcsey Emlékház pitvarán, Kós Károly majd' száz évvel ezelőtt megfogalmazott és ma is ugyanolyan aktuális gondolatait idézve.

A Magyar Kultúra Napján és a Himnusz „születésnapján” főhajtásra gyűltek össze a sződemeteri református templom udvarán, emlékezve arra a csenevész fizikumú, ám korát messze megelőző gondolkodású, roppant éles látású és tág látókörű reformkori politikusra és költőre, Kölcsey Ferencre, aki 195 évvel ezelőtt (Szatmár)Csekén január 22–én fejezte be alig 33 évesen azt a versét — Hymnus – A magyar nép zivataros századaiból — , amely nemzeti imává és egy közösség identitását kifejező énekké, himnusszá vált. Zenéjét Erkel Ferenc szerezte 1844–ben és ekkor is mutatta be a budapesti Nemzeti Színház, azonban csak majd' hatvan év múlva, 1903–ban lett az ország törvényileg elfogadott himnusza — szövegileg pedig talán az egyetlen olyan himnusz, amely nem királyt, uralkodót vagy más történelmi hőst éltet, hanem egy közbenjáró imádság, majdhogynem könyörgés. Az évszázadokon át szorongattatott, kétségbeesett nép imádsága megtartó Istenéhez.

 

Ragyogó napfényben szikrázó vékony hótakaró köszöntötte tegnap a Kölcsey Ferenc szülőfalujába, Sződemeterre érkezőket — a református templom udvarára belépőket pedig az átalakulás jelei és a szinte-kész Kölcsey Emlékház, melyek árkádos „tornácáról” Ft. Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke hirdette Isten igéjét a téli zarándoklat résztvevőinek, a 62. Zsoltár soraira alapozva gondolatait. „Szólott egyszer az Isten, és ezt a két dolgot értettem meg: Istennél van az erő; nálad van, Uram, a szeretet.' — Ma, amikor a Magyar Kultúra Napján örökségünkre tekintünk vissza, de arra is gondolunk: milyen lesz a holnap, megszólal e csodálatos zsoltár, amelyben benne van Isten múltbéli szeretete és az előttünk álló perspektíva is, hiszen Isten azt akarja szívünkbe írni: az Ő megtartó szeretete mellettünk van. A Magyar Kultúra Napjának ünnepe van, Kölcseyt, a nemzeti imádságunkat megíró Kölcseyt ebben a kis templomban keresztelték; a reformáció 500. éve után haladunk a megújító úton, a hétköznapok útján — és isten szól, adja az Ő igéjét, erről szól a múlt és a jövendő. Ha isten szólani fog, nem kell aggodalmaskodnunk, mert ezzel a szólásával vezette elődeinket és vezet bennünket. 'Isten áldd meg a magyart' – mintha a 62. Zsoltárból vette volna a szavakat, a gondolatot Kölcsey — az áldás pedig erő; áldás vagy felülről jövő erő, ez visz tovább. 'Szánd meg isten a magyart' — mert Te vagy a szeretet. Uram, légy kegyelmes, irgalmas, szánj meg és szeress, mert anélkül nem tudunk kegyelmes holnapot látni. Irgalom és kegyelem mindannyiunk igazi ajándéka legyen — e téli zarándoklatról hazatérve, mondjátok el: innen Sződemeterről ez az üzenet: Istennél erő van, áldás és szeretet továbbra is, de hozzá kell tennünk a magunk erejét és szeretetét; ebben van a múlt s ebben kell keresni a jövőt. Megszánja az Úr Európában minden olyan népet, akik mindig boldogabbak és boldogítóbbak akarnak lenni.” — fogalmazott.

Az igei bevezetőt követően Pakulár István köszöntötte az egybegyűlteket, köztük Marian Gheorghe polgármestert és Holhoş Florin helyi görög katolikus lelkészt, áldást kérve valamennyiük életére. „Reményeink szerint nem csak egyedi, de utolsó is ez a kültéri igehirdetés, hitünk ereje megmutatkozik és a Kölcsey Emlékház munkálatai lassan befejeződnek — ami azt jelenti: lesz egy tér a méltó ünneplésre.” — mondta, hozzátéve: az egész Kárpát medencében (s azon túl is) élő magyarságért végzik a munkát, a továbblépéshez pedig további erőre van szükség. „Imádkozzunk, hogy amit a nemzet asztalára akarunk letenni, ez a lelki sziget épület megvalósuljon.” — kérte. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a Tasnádi Református Egyházközség (ez utóbbihoz tartozik a sződemeteri szórvány) közös pályázatából, hiánypótlásként épült, háromszintes kulturális és egyházi központ (melynek alapkövét 2016 január 23–án tették le) egyrészt méltó helyet biztosít Kölcsey Ferenc emlékének ápolására, hiszen a földszinten múzeumot is alakítanak majd — új kiállítás pedig több mint időszerű, hiszen a jelenlegi, két kicsi helyiségből álló emlékkiállítás tartalmilag és formailag egyaránt elavult. Álmosdon a 2000-es évek elején készült el az emlékkiállítás, Szatmárcsekén mindössze néhány éve újult meg, így a mostani fejlesztés révén a harmadik kultikusnak számító helyen is méltó módon fogják Kölcsey emlékét megjeleníteni. Másrészt pedig 25 fő kényelmes elszállásolását biztosító vendégház is lesz az épület, ami a rendkívül kevés szálláslehetőséggel bíró térségben hárítja el az akadályt a Kölcsey szülőfaluját meglátogatni szándékszók elől.

Az ünnepség zárómozzanataként, Kölcsey szobrának megkoszorúzása és a Himnusz eléneklése előtt Pakulár Kós Károly 1921–ben írott, ma is ugyanolyan aktuális és a jövőre útmutatást adó gondolatait idézte: „Ezeresztendős erdélyi szerszámainkkal, próbált, ősi erőnkkel új utakat kell vágnunk, de magunknak csupán. Régi szerszámokkal új fegyvereket kell kovácsolnunk, a lerakottaknál, az összetörteknél, a kezünkből kicsavartaknál jobbakat. Senki sem fog segíteni minket; de akkor senki se is sajnáljon minket. Építenünk kell! Fogunk hát építeni új, erős várakat a régi Istennek. Az Egynek, az Igazságosnak, az Erős Istennek. Aki ideküldött titkos Ázsiából egykoron minket, és akit mi idehoztunk magunkkal. Aki oltalmazott mind ez ideig, és akit mi is megvédelmeztünk — magunknak. ”

Szabó Kinga Mária