Templomszentelés, emlékműavatás, lelkészbeiktatás, könybemutató

Erdei A. István szamoskóródi református lelkipásztort az egyházközségben végbemenő változásokról, az anyagi és a lelki gyarapodásról, valamint a június 24-én megrendezésre kerülő ünnepi eseményről kérdeztük.

- A Szamoskóródi Református Egyházközségben mozgalmasabbá vált az élet, amióta Erdei Árva István lelkipásztor került az egyházközség élére. Megtörtént a templom külső felújítása, gyülekezeti termet alakítottak ki, nőszövetségi és ifjúsági énekkar alakult, de számtalan terv megvalósítása van folyamatban jelenleg is. Mit kell tudni Erdei Árva Istvánról?

- 1985--ben születtem Zilahon, Sarmaságon nevelkedtem, itt végeztem el az első nyolc osztályt, majd a zilahi Wesselényi Kollégiumban érettségiztem. 2009-ben fejeztem be teológiai tanulmányaimat a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben. Ennek elvégzése után kinevezést kaptam a Szilágy megyei Krasznára, ahol egy évet töltöttem, onnan meghívásos alapon kerültem Szamoskóródra, ahol remélhetőleg vasárnaptól megválasztott és beiktatott lelkészként folytathatom szolgálatomat.

Fogadtatás, beilleszkedés

- Hogyan fogadták Szamoskóródon, okozott--e gondot a beilleszkedés?

- Én azt tapasztaltam, hogy vártak a szamoskóródiak, hiszen amikorra ide költöztünk, a parókiát belül teljesen felújították. Azért maradtak még tennivalók számomra is: a templom eléggé rossz állapotban volt, a gyülekezetnek nem volt ima- és ifjúsági terme, a lelkipásztori napló alapján az istentiszteletek látogatottsága is gyér volt. A hívekkel történő beszélgetések során merült fel a gondolat, hogy szükség lenne egy gyülekezeti teremre, ami helyet adna a vallásóráknak, a bibliaóráknak és a nőszövetségi alkalmaknak. Kaptunk egy termet az óvoda épületben a polgármesteri hivataltól, de vágytunk egy saját épületre is. A parókia udvarán volt egy romos épület, elkezdtük annak felújítását. Az építkezést közös erővel, sok közmunkával és adományból végeztük, melyben oroszlánrészt vállalt a nőszövetség, hiszen a kiadások nyolcvan százalékát levestészta készítéssel teremtették elő.

Templomfelújítás

- A templom felújítása sem volt egy olcsó mulatság. Ez hogyan történt?

- A templom felújítása egy másik lényeges kezdeményezés volt. 2010 végén esett szó arról, hogy jó lenne felújítani a templomot, mivel az már nagyon el volt hanyagolva. Érdeklődtünk, hogy mennyibe kerülne, jöttek az ajánlatok. 2011 januárjában tárgyaltunk Szatmári Irén vállalkozóval, aki megnézte a templomot, azt mondta, hogy a teljes felújítás összege (templomfestés, toronyjavítás és -festés) az ő számításai szerint ötvenkét ezer lejbe kerül. Ennek ismeretében presbiteri gyűlést tartottunk, amikor hosszas fontolgatás után úgy döntöttünk, hogy belevágunk. Sikerült úgy megegyezni a vállalkozóval, hogy elvégzik a munkát, de a fizetséggel várnak. Körülbelül fél év múlva tudtunk fizetni. Nem volt könnyű összegyűjteni az összeget, de végül kialakult. A gyülekezeti tagok nagy mértékben hozzájárultak, nagyon kevés család volt, amelyik nem adományozott. Más gyülekezetek is támogattak. Több helyre mentünk el, én hirdettem az igét, a gyerekek énekeltek. Kaptunk támogatást a magyarországi Szentendréről, de vállalkozók is támogattak. 2011. március közepén kezdték el a munkát, április közepére be volt fejezve.

Templom és környéke

- Nem csak a templom szépült meg, hanem annak környéke is.

- Miután befejeződött a templom felújítása, többen mondták, hogy tartsunk hálaadó istentiszteletet. Ekkor többen azt mondták, hogy ne siessük el, ha már megszépült a templom, tegyük széppé annak környékét is. A templomot körbe vevő kerítés 1970 után készült: oszlopai megdőltek, a drótháló elszakadozott. Ismét lázas gondolkodásba kezdtünk: hogyan lehetne felújítani a kerítést? Végül sikerült megegyezni ugyanazzal a vállalkozóval, aki a templomjavítást végezte, hogy az oszlopokat kiegyengeti, megerősíti azokat, aláönt egy húsz centiméteres alapot, hogy erősen álljon, és azt nemes vakolattal borítja, majd lefesti ugyanúgy, mint a templomot.

Hősök emlékműve

- A templomkertben közben elhelyeztek egy emlékművet is. Ez mire emlékeztet?

- Szamoskóródon a múlt század elején a templom környékén állítottak egy emlékművet az első világháborúban elesett ho"sök emlékére. Az idősebbek ma is emlékeznek arra, amikor 1940--ben a vitéz nagybányai Horthy Miklós által vezetett Magyar Hadsereg - miután szeptember 5--én bevonult Szatmárnémetibe és onnan Nagybánya felé folytatta útját - egy katonai egysége a falu lakóinak a meghívására részt vett az emlékmű előtt megtartott ünnepi eseményen, amelyet a hősök emlékére és a "visszatérő" Magyar Hadsereg tiszteletére szerveztek. A falu magyarsága akkor nagyon készült erre az eseményre, az emlékmű mellett díszőrséget álló négy magyar lány akkor volt húszéves, 1920--ban, a trianoni diktátum évében születtek és abban a két évtizedben nevelkedtek, amikor a gazdasági válság és az akkori románosító politika nehezedett fiatal éveikre.

Régi és új

- Az idősek közül néhányan még emlékeznek a régi emlékmu"re. A mostani mennyiben hasonlít a régihez?

- A hősök emlékműve az 1950--es évek végén még állt, de pontosan senki nem emlékszik rá, hogy mikor és milyen okok miatt tüntették el onnan. A rendszerváltás után a templomban állítottak egy emléktáblát a hősök emlékére, majd ugyanoda egy újabbat, amelyen az előbbinél több név szerepel. Ezt minden év március 15--én megkoszorúzzák, de többen arra gondoltak, hogy kellene egy méltó emlékmű a két világháborúban elesett hősöknek. A szamoskóródi református templom cintermében már áll az a kőoszlop, melynek oldalaira elhelyezik azt a három márványtáblát, amelyekre a hősök neve lesz felvésve.

Kismonográfia

- Közben, elég rövid idő alatt megírta Szamoskóród történetét. Mit tartalmaz ez a kiadvány?

- E kicsiny egyháztörténeti munkában sorrendben veszem azokat az eseményeket, amelyek meghatározták az egyházközség történetét, így a gyülekezet életét is. Ezt három nagyobb fejezetben kívánom kifejteni, mely három korszakot ölel fel. Ezekben be szeretném mutatni, hogy milyen nehézségei voltak egy ilyen kis létszámú gyülekezetnek a templom, parókia építésének idején, az iskola fenntartásával, milyen nagy áldozattal tudtak megmaradni önálló egyházközségként.

- Milyen sajátosságai vannak ennek a településnek?

- E kicsiny egyházközség a történelem folyamán többször is bizonyította egyháza és magyarsága iránti szeretetét és fennmaradásához a legtöbbször erején felüli áldozatot hozott. Az örömökkel és küzdelmekkel teli egyház történetét elsősorban a szamoskóródiak figyelmébe ajánlom, remélve, hogy a múlt hibáiból tanulva, az igaz értékekhez pedig ragaszkodva tovább küzdhetünk egyházközségünk megmaradásáért.

Iskolák

- Mikor épültek az első iskolák?

- A településen iskolát először a református egyház építtetett 1822--ben, mely gyakran túlságosan kicsinek bizonyult, így gyakran előfordult, hogy a más felekezetű gyermekeket nem tudták befogadni, mivel a református vallású gyermekek is csak szorosan fértek el a kicsi teremben, mely a falu központjában volt felépítve, a parókia és a templom között. A korabeli jegyzőkönyvek gyakran szólnak a tanítók hiányosságáról, hogy nem teljesítik kötelességeiket, a tanítást hanyagolják és sem megfelelő képesítésük, sem pedig pedagógiai érzékük nincs. A felekezeti iskolát 1911. év szeptember 7--én egyházi főhatóság engedélye folytán beszüntették és állami iskolának nyilvánították.

Templom és iskola

- Abban az időben a templom és az iskola szorosan összekapcsolódott. Ki építtette az első templomot?

- Az első templomot 1753--ban Zoltán Péter és Darvay Anna építtette, majd 1836--ban a gyülekezet fatornyot épített hozzá. Csupán utalás van arra, hogy a templom leégett, a levéltárban lévo" felvételi napló (1851--1895) utolsó lapjain az áll, hogy 1840--ben a templomot újravakolták és kimeszelték, majd 1842-ben a mennyezetet is kijavították. Majd 1845--ben már új temploma volt az egyháznak, amit két részletben fizettek ki. A második részletet két évvel késo"bb, 1847--ben fizették ki. Ezen információk alapján elképzelhető, hogy valami váratlan dolog történt a templommal, hiszen felújították, majd néhány év után a szükséges összeg nélkül új templomot építettek.  A templomépítési napló szerint a munkálatokat 1914. április 4-én kezdték el és szeptember 5-én félbehagyták. Ez idő közben a templomot felépítették és a tetőzet is elkészült, aztán a munkát nem tudták folytatni az első világháború kitörése miatt. Az istentiszteleteket az állami iskolában tartották.

Az első parókia 1809-ben épült, majd 1881-ben megvásárolják Chernel József presbiter házát, amely a templommal szemben helyezkedik el. Mivel Chernel József jelen volt a gyu"lésen, azonnal alkuba is bocsátkoztak, végül pedig 400 forintban egyeztek meg.

Elek György