Tisztább kép a vandálokról

Vetésen egy vandál tanya maradványaira bukkant Török József, aki Gindele Róbert régésszel és három vetési fiatallal végezte el a feltárást. Az ásatások során értékes tárgyakra bukkantak.

Török József két-három éve a Vetést a főúttal összekötő út bal oldalán, egy árok falában talált egy vandál objektumot — nem tudta pontosan megállapítani, hogy lakóház vagy melléképület része volt-e —, aminek az elmúlt napokban történt meg a feltárása. Az ásatások során arra a következtetésre lehetett jutni, hogy egy vandál tanya melléképülete helyezkedett itt el. Nagyon sok kerámiaedényt találtak, ezek a tárgyak a III–IV. századra, a Római Birodalom válságára vezethetők le. Gindele szerint ezek nagyon fontos leletek, mert kiegészítik a vandálokról alkotott képet, akikről aránylag keveset tudunk; az 1990-es években kezdődtek el az ilyen jellegű kutatások. Kiderült, hogy a vandál törzs egyik legfontosabb szállástelepülése a Szamos vidéke volt. Körülbelül 180 körül érkeztek ide, a hunok nyomására innen vándoroltak el Európán keresztül Észak-Afrikába, ahol az V. században létrehozták a vandál királyságot. Skandináviából, Lengyelországon keresztül érkeztek ide, s itt voltak több mint háromszáz évig. Háborút vívtak a rómaiakkal, de voltak békés időszakaik is. Az ásatások során az első réteg eltávolítása után egy gödör jól látható kontúrjai bontakoztak ki. Az ásatást Gindele Róbert szakrégész vezette, továbbá jelen volt Török József és három hetedik osztályos vetési diák, akik számára nagy élmény volt, hogy megismerkedhettek az ásatás szabályaival és a régészkedés módszereivel, titkaival. A gödörben megtalált kerámia kitűnő kormeghatározó, ugyanis erre a periódusra jellemző római pecsételt kerámia is előkerült, és valószínűleg egy germán jellegű népesség hagyta ránk. A gödör első látásra egy lakásnak tűnt, de ahogy haladtak előre, kiderült, hogy egy ismeretlen desztinációjú kettős, ovális, körülbelül 3x1 méteres gödör volt, amit betemettek kerámiával, csontokkal, hamuval és háztartási hulladékkal, ugyanis egy közelben lévő ház tartozéka lehetett. Második nap nagyobb mennyiségű kerámia mellett egy szarvasmarha-állkapocs is a felszínre került — a vandálok a földművelés mellett a szarvasmarhát tenyésztették és fogyasztották leginkább —, valamint egy körülbelül 15 cm hosszú, hegyes vastárgy, csontok, patics és széndarabok kerültek még elő. A több mint 1700 éves leletek Vetés történelmi múltját gazdagítják, és az őszre megnyíló helytörténeti múzeum gyűjteményében lesznek láthatók.

Elek György