Tíz nap a dzsungelben

Augusztus 3–13. között együtt táboroztak a 44. számú Dsida Jenő cserkészcsapat és a nagykárolyi gróf Károlyi Gyula alakuló cserkészcsapat tagjai, akik erre az időre dzsungellakókká váltak.

No, nem a forró égövi őserdőre kell gondolni, hanem arra, hogy a tábor keretmeséjét Kipling világhírű műve, A dzsungel könyve adta. A szatmári cserkészeknek ez a 23. nyári tábora volt, a nagykárolyiak számára pedig az első. Történelminek is tekinthetjük ezt mindkét csapat életében, hiszen a nagy múltú, rutinosan összeszokott szatmáriak először szerveztek közös tábort egy másik csapattal. A tábort katonás rend és közösségépítő foglalkozások jellemezték. A Jóisten szabad ege alatt töltött napoknak a zászlófelvonás, illetve levonás és a napi ima adta az ünnepélyességét, míg a cserkészek szorgalmasan készültek a próbákra, és kivették a részüket a tábor működését biztosító munkából — tűzifát gyűjtöttek, konyhán segédkeztek, őrséget álltak. A dzsungellakók megmászták a Mike (1012 m) és a Kis-Köves (1200 m) csúcsokat. A cserkésznek jól meghatározott elméleti és gyakorlati tudásról kell számot adniuk a próbák során, de nem hiányozhatnak életükből a szórakoztató, játékos programok és a méta-bajnokság sem.

Élményekkel gazdagodtak

Balog Nóra segédőrsvezető: „Ebben a táborban sok új embert ismerhettem meg, akikről kiderült, hogy fantasztikus személyiségük van. Rájöttem, hogy azt is meg lehet csinálni, ami lehetetlennek tűnik. Maga a keretmese is nagyon jó volt, és nagyon tetszettek az esti tábortűznél előadott jelenetek is.”

Kocsis Anett segédőrsvezető: „Rengeteg élménnyel és tudással gazdagodtam ez alatt a tíz nap alatt. Nagyon tetszettek a programok, a játékok, a forgószínpadok, a próbáztatás, a keretmese, a túrák és a tábor szervezettsége is. Remélem, még sok ilyen táborban vehetek részt!”

Dobrán Denise cserkész: „Nekem a táborban a legjobban a tábortüzek és a próbáztatás tetszettek: átmenni kötélen a patakon, utána meg négykézláb a sárban végigmenni.”

Maier Kevin cserkész: „Legjobban a Kis-Köves megmászása tetszett. Nehéz volt felérni a csúcsig, de a szép tájért megérte!”

Újjáéledő cserkész-szellemiség

Nagykárolyt 2 felnőtt cserkész, 2 cserkész és 6 újonc képviselte. A sikeres próba után az újoncok fogadalmat tehettek, és megkapták zöld nyakkendőjüket. Ez volt a tábor legmeghatóbb momentuma, hiszen a fogadalmat tett cserkészeket valamennyi cserkész baráti kézfogással testvérévé fogadja. Bi-Pi szellemisége szerint vallják, hogy „a cserkész minden cserkészt testvérének tekint”. Nagykárolyban az 1940-es években működött a II. Rákóczi Ferenc cserkészcsapat, a kommunizmus alatt viszont a cserkészmozgalmat betiltották. A rendszerváltás után történt ugyan kezdeményezés a nagykárolyi csapat újraindítására, azonban mostanáig kellett várni, míg a Gr. Károlyi Gyula cserkészcsapat felállásával a cserkészek megint otthonra leltek városunkban. Szeptembertől, az új tanév elindulásával toborzót fogunk tartani, és felkeressük a helyi tanintézeteket felkínálni a lehetőséget, hogy az érdeklődő fiatalok bekapcsolódhassanak a tevékenységeinkbe.

Köszönet

A tábor megszervezését a Communitas Alapítvány, továbbá dr. Puskás Csaba és az Alfamet Kft. támogatta. Ezúton fejezzük ki köszönetünket Boga Ferenc tanár úrnak, a 44. sz. Dsida Jenő cserkészcsapat parancsnokának, aki újonnan alakult csapatunk szárnybontogatásait türelmes szakértelemmel és segítő jóindulattal vette pártfogásába.

Geréb Miklós, a csapat vezetője

Kocsis Aliz, a fenntartó testület vezetője