Tordai Demeter Nap Óváriban — a hálaadás és vigasság napja

Szombaton az eddigi hagyományokhoz híven az óvári református templomban megemlékeztek az ott tartott zsinatra, majd megkoszorúzták Tordai Demeter püspök szobrát, délután pedig szórakozási lehetőséget biztosító falunapot tartottak az Epreskertben.

Igaz Árpád lelkipásztor Lukács evangéliumának azt a részét választotta igahirdetése alapjául, amikor a feltámadott Jézus találkozott a tanítványaival. Jézus felkészítette a tanítványait arra, hogy vissza kell mennie mennyei Atyjához, s ezentúl nekik kell hirdetniük az emberek között mindazt, amit földi útján számukra tanított. Isten igéje ma is ott kell lakozzon az életünkben, ha Jézus követői akarunk lenni. A lelkipásztor kitért a tanítványokra, akik az élet különböző területeiről lettek kiválasztva. Hangsúlyozta, hogy az egyház ereje és nagysága nem a számokban van, hanem abban a maréknyi közösségben, amelynek tagjai kitartanak az Úr Jézus mellett. Amikor a tanítványok találkoztak a feltámadott Krisztussal, tele voltak félelemmel és remegéssel. De Jézus békességet ígért, és meg is adta azt, és megadja ma is azoknak, akik a békességet keresik. Mennybemenetele előtt így búcsúzott: „Én mindennap veletek leszek, amíg a világ el nem múlik!”

Az igehirdetést követően Török József helytörténész beszélt az óvári zsinatról, amely jelentősen meghatározta az egyház életét. Ismertette a zsinat főbb határozatait, valamint röviden felvázolta annak a kornak a jellegzetességeit.

Az esemény a 2013-ban a templomkertben felállított Tordai Demeter-szobornál folytatódott. Magyar Lóránd parlamenti képviselő elmondta, hogy Tordai Demeter nem csupán a reformációnak volt jeles személyisége, hanem az egyetemes történelemnek, amire mi, magyarok büszkék lehetünk. Sokat változott a világ a reformáció óta, Óvári városból falu lett, ennek a településnek ma van perspektívája. A falunap méltó helyen — a templomban — kezdődött, de egy tágabb téren folytatódik, ahol remélhetőleg többen lesznek jelen, mint a templomban, és a falu lakói megfoghatják egymás kezét, és erőt meríthetnek, hogy tovább folytassák a közösségépítést.

Szénás Barnabás, az Óvári Általános Iskola igazgatója arra a kérdésre kereste a választ, hogy mi a párhuzam a múlt és a jelen között, mi az, ami egymásra merőlegessé vált. A reformáció idején Óvári képes volt nagyot alkotni, valamiben élenjáró volt, most egy kicsit a merőlegesség észlelhető, teljesen más a jelen, mint amilyen lehetne. Pedig olyan lehetőségek vannak, olyan potenciál van az óváriakban, amit sokan irigyelnének. Ha akarnak, lelkesek és ügyesek tudnak lenni, értelmesek és küzdőek. Az óváriak fel kell fedezzék önmagukban az esélyt, a lehetőséget, de ez csak úgy működik, ha megfogják egymás kezét. Nem csak a délutáni szórakozásra kell helyezni a hangsúlyt, Tordai Demeter szobra mellé is oda kell állni. Egymásért, egymással lehetünk csak nagyok — hangsúlyozta Szénás Barnabás, majd hozzátette: ha mi nem vagyunk képesek megérteni kultúránk fontosságát, akkor adjuk meg a lehetőséget gyermekeinknek, hogy ismerjék fel, van lehetőség, van jövő és lesz jövő.

Tordai Demeter szobrának megkoszorúzása után a résztvevők a vetési mazsorettekkel az élükön vonultak a település központjába.

Délután az Epreskertben folytatódott a falunap, ahol az iskolások mutatták be műsorukat, majd könnyűzenei szólisták és együttesek váltották egymást a színpadon. A közönség számára biztosított volt az étel, az ital és minden, ami a szórakozáshoz szükséges.

Elek György