Tovább élnek és egészségesebbek is az európaiak

Bár Európában az emberek egyre egészségesebbek és mind tovább élnek, de nagy az egyenlőtlenség a férfiak és a nők, Kelet és Nyugat, a gazdagok és a szegények között - állapítja meg a Londonban szerdán bemutatott európai egészségügyi jelentésében az Egészségügyi Világszervezet (WHO).

A várható élettartam a vizsgált 53 országban 1980 óta átlagosan öt évet emelkedett, ennek eredményeképpen 2010-ben egy újszülött kislányra 80, kisfiúra 72,5 év várt, mindez átlagosan 76 év várható élettartamot jelent.

A Szatmár megyei férfiak átlagéletkora a legalacsonyabb Romániában - derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) 2011-es  adataiból. Szatmár megyében a legalacsonyabb a lakosság várható átlagéletkora Románia 42 megyéje közül. Egyetlen más megyében sem alacsonyabb 71,5 évnél a várható élettartam, Szatmár megyében azonban csak 69,8 év - derül ki a felmérésből. A legmagasabb várható élettartam 74,7 év Bukarestben, itt a nők átlagosan 78,1, a férfiak pedig 71,1 évig élhetnek. Szatmár megyében azonban az átlagéletkor alig 70 év, a városon élő nők várható élettartama 75 év, a férfiaké 66,7, a vidéken élő nőké 73,2, a férfiaké pedig 64,8.

Romániában az országos átlagéletkor egyébként 73,4 év, Magyarországon 74,2 év, míg a legtovább a japánok (82,7), az olaszok (81,6), a franciák (81,4) és a svédek (81,36) élnek.

Míg azonban az emberek várható élettartama például Skandináviában jelentősen növekedett, egyes keletebbre fekvő országokban csökkent, azért ott sürgősen cselekedni kell - mondta el Claudia Stein, az európai régióért felelős WHO-iroda munkatársa. "Egyes országokban, mint például Törökországban drámai javulás következett be, ami azt bizonyítja, hogy lehetséges javítani a helyzeten" - fejtette ki Stein.

A WHO szerint a férfiak és nők közötti, elsősorban a munkakörülmények és életmód okozta különbségeket is csökkenteni kellene.

A tanulmány szerint az Európában bekövetkezett halálesetek 80 százalékáért a nem fertőző betegségek felelősek, mint a szív- és érrendszeri megbetegedések vagy a rák. A WHO adatai szerint összességében az elhalálozások 50 százalékát szív- és érrendszeri betegségek, 20 százalékát rosszindulatú daganatok okozzák. Ezen belül azonban nagy eltérések mutatkoznak, a rák okozta elhalálozás 5 és 30 százalék között váltakozik az egyes országokban. A 65 éven aluliak közül a legtöbben rákban halnak meg az 53 ország közül 28-ban.

A legnagyobb rizikófaktorrá az elmúlt években a dohányzás és az alkoholfogyasztás vált: a világszervezet szerint az összes halál 6,5 százalékát okozza az alkohol, emellett a felnőtt lakosság 27 százaléka dohányzik. Új rizikót jelent, hogy mind többen élnek városokban: 2010-ben a WHO szerint az európaiak 70 százaléka. A jövőben pedig ez a trend folytatódni fog, így 2045-re a lakosságnak akár 80 százaléka élhet városi környezetben.

"Az emberek ezáltal más egészségügyi kockázatoknak vannak kitéve" - mondta Stein. A WHO elsősorban a szmog és az elhízás miatt aggódik.

Javulás mutatkozott a gyermekhalandóság területén: ezer élve születésből már csak 7,9 végződik korai halállal. Ezzel Európa mutatja fel a legalacsonyabb gyermekhalandóságot a világon, az arány 1990 és 2010 között 54 százalékkal csökkent. A gyermekágyi halandóság is felére, 13,3 százezrelékre esett két évtized alatt.

A közlekedési balesetek okozta halálozások száma is felére csökkent 1990 óta, különösen azoké, amelyek az ittas vezetésnek tudhatók be. Az öngyilkossági ráta az 1990 évek közepén növekedett, de később 40 százalékkal csökkent. A visszaesés aztán a 2008-as gazdasági válsággal összefüggésben kissé lelassult.

A jövőben a szervezet még nagyobb hangsúlyt kíván fektetni a népesség általános jólétére. Ezalatt a teljes testi, lelki és szociális egészség állapotát értik, tehát nem pusztán az egészséges és beteg ember közti különbségtételt.

A WHO európai részlege 53 országot és csaknem 900 millió embert foglal magába. A határok szélesebb területet ölelnek fel, mint a csak európai uniós országok: a régióba tartozik például Oroszország, Azerbajdzsán és Türkmenisztán is. A térségről háromévente bocsát ki egészségügyi jelentést.