Tovább késik az autópálya
Újabb fellebbezés késlelteti az Észak-Erdélyen áthaladó A3-as autópálya Kolozsvár közeli szakaszának építését.
A Ziua de Cluj napilap internetes oldalán szerdán közölt hír szerint a Romániai Autópályák és Országutak Társasága (CNADNR) egy fellebbezés miatt kényszerült arra, hogy elnapolja az Észak-Erdélyen áthaladó A3-as autópálya Gyalu — Magyarnádas (Gilau — Nadasel) szakaszának megépítéséről szóló szerződés megkötését. A 8,7 kilométeres autópályaszakasz a Kolozsvár — Nagyvárad és a Kolozsvár — Szatmárnémeti országutat köti majd össze. A megépítésére januárban kiírt pályázaton hatszori halasztás után hirdettek októberben győztest. A román útépítőkből álló cégcsoportnak a szerződéskötéstől számított két éven belül kellett volna megterveznie és megépítenie 258 millió lejért a kolozsvári körgyűrű funkcióját is ellátó pályaszakaszt.
Victor Ponta miniszterelnök múlt heti kolozsvári kampánylátogatásán elmondta, az észak-erdélyi pálya építéséhez akkor tudnák biztosítani az anyagi hátteret, ha sikerülne uniós pénzforrásokat szerezni hozzá.
A Nagyváradot Brassóval összekötő, Erdély magyar lakta területein áthaladó A3-as autópálya megépítésére 2004-ben kötött szerződést az állam az amerikai Bechtel társasággal. Az akkor közölt adatok szerint a 415 kilométeres pályának 2013-ig kellett volna megépülnie, a pályaépítés költségeit pedig 2,5 milliárd euróra becsülték.
A pályából mindeddig az 52 kilométeres Gyalu — Aranyosgyéres szakasz épült meg, az újratárgyalt szerződés szerint pedig a Bechtel már csak a 64 kilométeres Bors —Berettyószéplak szakaszt építi meg. Utóbbi szakasznak az új szerződés szerint 2012. november 30-ig kellett volna elkészülnie, de a munkálatoknak csak mintegy felét végezték el. Az állam eddig 1,2 milliárd eurót fizetett ki az amerikai társaságnak.
Az Európai Unió mindeddig nem nyújtott támogatást az észak-erdélyi pályaépítéshez. Egyfelől azt kifogásolta, hogy a román kormány — nemzetbiztonsági okokra hivatkozva — versenytárgyalás nélkül kötött szerződést az amerikai pályaépítővel, másfelől pedig azt, hogy Románia nem a IV. páneurópai folyosóba illeszkedő Nagylak — Arad — Nagyszeben dél-erdélyi nyomvonalon kezdte építeni az autópályát.
