×
2024. 03 29.
Péntek
Auguszta
18 °C
tiszta égbolt
1EUR = 4.97 RON
1USD = 4.61 RON
100HUF = 1.26 RON
Szatmárnémeti

Továbbképző pedagógusoknak

2016.03.12 - 18:00
Megosztás:
Továbbképző pedagógusoknak

Tegnap dr. Végh Balázs Béla, a BBTE Szatmárnémeti Kihelyezett Tagozatának docense tartott előadást az évközi továbbképző program részeként partiumi magyar tannyelvű intézményekben dolgozó pedagógusok számára, amelyen huszonkét pedagógus vett részt.

Mint minden mesének, a cigány mesének is megvan a hatása a személyiségre és a közösségre — fogalmazott Végh Balázs Béla. Itt tudati és pszichikai befolyásról van szó. A közösségekkel egy idő után újra meg kell ismertetni a saját hagyományaikat. Azok a funkciók, amelyek valamikor mesemondáskor, mesekeletkezéskor működtek egy közösségben, újra működőkké tehetők azáltal, hogy működésbe lép a kollektív emlékezet.

Az előadó kiemelte: az ősi cigány közösségi hagyományok (mint általában minden közösségi hagyomány) eltűnőfélben vannak, a modern életforma a cigány etnikumot is érinti, akik ugyanúgy átélik a civilizáció áldásos és átkos hatásait, mint más közösségek. Mindenki a maga közösségében kell érzékelje ezeknek az erőknek a működését. Az autentikus cigány népmesék őrzik igazán a cigányok közösségi hagyományait, azokat, amelyeket minden természeti nép saját mítoszaiban őriz. A cigányoknál a mese és a mítosz nagyon összefonódott, szinte elválaszthatatlan egymástól, ezért együtt kell tárgyaljuk ezt a két dolgot. A keletkezésmítosz minden nép számára fontos, mert az a közösségnek adott egy tartást, adott egy szellemi biztonságot, minden népnek tudnia kell arról, honnan származik, honnan eredt és hova tart. A cigány mítoszok, amelyeket a népmesék őriznek, nagyon sokfélék. Különlegesek az eredetmítoszok: hogyan keletkezett a Föld, az ember, hogyan keletkezett a cigány etnikum, hogyan kezdődött el a vándorlás az indiai őshazából. A cigány közösségi hagyományokat, a mítoszokat csak a XIX. század végén, illetve a XX. században kezdték el kutatni, addig a nagyobb nemzeti mítoszoknak a tanulmányozása megtörtént, azoknak az eredményeit lehetett kamatoztatni. A cigány mítoszokból hiányzik a fenséges, a grandiózus, mint minőség, és helyette a groteszk, a komikus van jelen. A cigány kultúrában minden motívum, minden elem másként jelenik meg.

Végh hangsúlyozta, hogy a cigány mesék és mítoszok is változatokban élnek, egy nagyon érdekes sajátosságuk pedig az, hogy szóban terjednek, mert a cigányok eléggé rosszul állnak az írásbeliséggel — mások jegyezték le a meséiket, mítoszaikat. Itt ki kell emelni Bari Károly nevét, aki csodálatos gyűjteményt állított össze három kötetben a cigányok meséiből és folklórjából (Régi cigány szólások és folklór szövegek I–III.). Az, hogy szóban terjed és nem rögzítik a szöveget, egyrészt jó, másrészt rossz. Azért jó, mert a változatok éltetik a különböző műfajokat, a változatokban lévő műfajok élő műfajok, a rögzített műfajok pedig csak egy változatot ismernek megmaradnak modellnek az utókor számára. Sajnos ma már a cigány közösségekben sem működik a mesélés és a hagyományőrzés szóbeli átadás formájában. Ez a fajta hagyományőrzés sajnos elmúlt, természeti népből „modern” népcsoporttá váltak és csak néhány elemben őrzik még etnikumuk régi, természeti voltát és autentikus jellegét. Az autentikus cigány népmesék túlélték azt a korszakot, amikor a mesegyűjtők átírtak, beleírtak a mesékbe, az irodalom a és közvélemény szája íze szerint alakítva ezeket.

Elek György