Trianonhoz vezető út 100 év távlatából

A száz éve történtekről emlékeztek meg a 18. Partiumi Magyar Napok keretében három napon át; öt előadásból álló történelmi előadás-sorozaton vehettek részt az érdeklődők. Dr. Szőcs Pétert, a Szent István Kör elnökét és dr. Ujváry Gábort, a Veritas főmunkatársát kérdeztük.

Dr. Szőcs Péter, a Szent István Kör elnöke elmondta, hogy azért jött létre 1991-ben a Szent István Kör, hogy a szatmárnémeti és a Szatmár megyei magyarság múltját objektíven, történettudományi módszerekkel vizsgálja, bemutassa azokat a nemzeti sorsfordító eseményeket, amelyek mai napig meghatározzák a sorsunkat. A Szent István Kör előmozdította a helytörténeti folyamatokat és azok megismerését. Első alkalmakkor a nemzeti ünnepeinkhez kötött előadások kerültek előtérbe, idővel, szép lassan gazdagodott a tevékenységi kör, megújult a tematika, de ezzel együtt az előadók és a hallgatóság is. Természetesen a kitűzött célok változatlanok maradtak, továbbra is nemzeti történelmünk sorsfordító eseményeit, a kerek évfordulókhoz kapcsolódó eseményeket tartják elsősorban fontosnak, de előmozdítják a helytörténeti ismeretek átadását is.

Ebben az évben a száz évvel ezelőtti események adták az előadás-sorozat témáját, az előadók is a kör régi kapcsolata révén, a Veritas Történetkutató Intézet igazgatója, Szakály Sándor ajánlására érkeztek; mindannyian olyan történészek, akik fontos kutatásokat végeznek ebben a témában is. Hosszas egyeztetés után annyi előadó jelentkezett, hogy szabadegyetemi jelleggel egy előadás-sorozatot lehetett megszervezni, ami roppant hasznos volt, hiszen a tavalyi, Trianonhoz vezető 100 év távlatából című előadás-sorozat folytatásaként most 1919 történéseiről tartottak öt előadást három nap alatt. Mind az öt előadó a Veritas Történetkutató Intézet tagja, egymást kiegészítő előadást tartottak a monarchia és a történelmi Magyarország összeomlásáról, a Tanácsköztársaság kikiáltásáról, az országot védő fegyveres erőfeszítésekről, a Tanácsköztársaság alkotmányáról és kultúrpolitikájáról, illetve azokról a nagyhatalmi megfontolásokról, amelyek Kelet-Közép-Európa sorsát meghatározták száz évvel ezelőtt. Azok, akik végighallgatták az öt előadást, enciklopédikus és alapos ismeretekre tettek szert az 1919-es események kapcsán. Több előadó több szemszögből tárgyalta a témát, nem mintha világnézeti különbség lenne közöttük, hanem inkább a módszereik és a szemszögük különbözik: a kultúrpolitika, a jogtörténet, a hadtörténet területéről közelítették meg az eseményeket, így kiegészítették egymást, és teljes képet nyert a hallgató.

Dr. Ujváry Gábor, a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár főmunkatársa elmondta, hogy az öt éve alakult intézet elsősorban az 1867 és 1994 közötti időszak történelmével foglalkozik, a kiegyezéstől az első szabadon választott magyar kormány mandátumának a végéig. Az intézetnek három kutatócsoportja van: az első tevékenységi területe a dualizmus koráig (1867–1918) terjed, a második a Horthy-korszakot vizsgálja (1920–1945), a harmadik az 1945 és 1994 közötti időszakkal foglalkozik. Két éve megváltozott az intézet elnevezése, ugyanis egy levéltár is bekerült az intézetbe azzal a gazdag anyaggal, ami az 1990-es évek elején a magyarországi kárpótlás alapjául szolgált, ami mintegy tizennégy kilométernyi iratanyag. Amióta ezt az anyagot megkapta, Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár az intézmény neve. Az intézetnek tizennyolc kutató státusza van, a kutatók valamennyien doktori fokozattal rendelkeznek. A kutatók nagy része a harminc-negyven évesek korosztályához tartozik, akik nagyon fontos feladatuknak tekintik a tudományos népszerűsítést is. Nem csak szakcikkek és könyvek írását végzik, hanem minél több helyre elmennek előadni, Magyarországon és a határon túli területeken is. Erdélyben működik az Orbán Balázs Akadémia, ahol szintén a Veritas munkatársai tartanak előadásokat. Több alkalommal eljutottak és remélhetőleg eljutnak még Szatmárnémetibe is.

Az intézet valamennyi kutatója a saját kutatásait viszi tovább. Vannak olyan projektek is, amelyekben többen dolgoznak, és amelyek nem feltétlenül saját kutatásokon alapulnak. Most két ilyen projekt van folyamatban. Az egyik Trianon és a magyar felsőoktatás, amely azt vizsgálja, milyen hatással volt a trianoni békeszerződés és az azt megelőző folyamatok a magyar felsőoktatásra. Erdélyben és a Partiumban az a fontos, mivel a pozsonyi és a kolozsvári tudományegyetem 1919-ben Magyarországra menekült a teljes hallgatói és tanári karával, de más intézmények is (a jogakadémiák, a selmecbányai erdészeti és bányászati főiskola), amelyek pedig itt maradtak, azok megszűntek, így Erdélyben nem volt magyar nyelvű felsőoktatás 1940-ig, a kis erdélyi magyar világig. Utána egy ideig szűk keretben működött a Bolyai Egyetem Kolozsváron. Ahhoz képest, hogy milyen jelentős számú volt a magyarság, ez egy kis felvevőképességű intézmény volt. Erdélyi vonatkozásban Trianon főleg azt okozta, hogy az értelmiség egy részétől a határon túli területek elszakadtak. Nagyon sok fiatal költözött át Magyarországra nemcsak a főiskolákkal, hanem a nagy menekülthullámmal is. A több mint négyszázezer menekült között, akik Magyarországra érkeztek, sok volt az értelmiségi. Ez a fajta áttelepülés most is folytatódik, pedig ma már megszűntek azok az okok, amik akkoriban az elvándorlásra kényszerítették az embereket. Van egy másik projektje a Veritasnak, ami az Antall-kormányok tevékenységével foglalkozik. Több kötet kerül kiadásra, ami a gazdaságpolitikára, a kultúrpolitikára, a magyar-délszláv kapcsolatokra és más külpolitikai vonatkozásokra van figyelemmel.

A legkényesebb a Horthy-korszak kutatása, ebből van a legtöbb vita. Kell még egy-két generáció, amíg tisztább képet lehet alkotni erről a korszakról — véli dr. Ujváry Gábor, a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár főmunkatársa.

Elek György