Tud dolgozni, csak nem feltétlenül akar
Utoljára módositva: 2018-06-23 11:49:25

Pozitívan véleményezik, ugyanakkor félmegoldásnak is tartják a polgármesterek a szociális segélyhez való hozzájutás feltételein szigorító törvényt — a ‘tud dolgozni, csak nem feltétlenül akar’ jelenség megszüntetéséhez nem biztos, hogy elég az egyéves pénzmegvonás.

Jelentősen szigorodtak a szociális segélyhez való hozzájutás feltételei, és nem véletlenül, ugyanis nagyon sokan visszaéltek az eddigi törvény elnézőbb előírásaival — rengeteg ép, egészséges, munkavégzésre alkalmas személy igényelte a segélyt, mert nem igazán fűlt a foga a munkához. Az új szabályozás értelmében: ha egy szociális segélyre jogosult egyszer visszautasít egy felajánlott munkahelyet/szakmai képzés lehetőségét, azonnal 6 hónapra megszűnik a jogosultsága a szociális segélyre. Az elfogadott javaslat azt is előírja, hogy a segély összegének megfelelő munkát kell végeznie a helyi közösség érdekében, a polgármester felkérésére annak, aki felnőtt, munkaképes, és részesül a támogatásban — amennyiben az illető maradandóan vagy ideiglenesen munkaképtelen állapotban van, a kiosztott munkát a segélyben részesülő család más, munkaképes tagjainak kell elvégezniük. A jogszabály a polgármestereknek is ad feladatot: összesíteniük kell a helyi jogi és magánszemélyektől, családi vállalkozásoktól érkező munkaerő-igényléseket, és be kell osztaniuk az idénymunkákra a szociális támogatásban részesülő személyeket (a beosztást tartalmazó listát ki kell függeszteni a polgármesteri hivatalban), s aki nem teljesíti ezt, borsos, 1000–5000 lej közötti bírságban részesül.

„Átalakulunk munkaerő-közvetítő irodává (is). Vannak jó meglátásai az új törvénynek, de összességében nem a legjobb. Nem értem, egy-egy ilyen fontos törvény megalkotásánál miért nem kérdeznek meg bennünket. Konzultálni kell(ene) a helyi vezetőkkel is (hiszen egy 130–140 szociális segélyezettel rendelkező közösség vezetője tudna mit mondani), és a valósághoz, a realitáshoz mérten megalkotni a jogi kereteket” — mondja Gyákon György túrterebesi polgármester, hozzátéve: talán hasznos lenne az alapoktól kezdeni a „szakképesítést”, azaz folyékonyan írni-olvasni megtanítani a segélyezettet.

Găman Mihály, Pusztadaróc polgármestere is félmegoldásnak tartja az új szabályozást, hangsúlyozva: mindenképp előrehaladás a témában, de a valóság egy kicsikét más. „Nehezen tudom elképzelni, hogy az egyéves segélyfelfüggesztés ideje alatt érdeklődjenek, járjanak munka- vagy pláne szakképesítési lehetőség után. Persze az is lehet, hogy ezt csak most, 2018 júniusában nehéz elképzelni, s öt-hat-tíz év múlva már teljesen természetes lesz. A községben átlagosan 40–50 család részesül segélyben, de szerencsére van munkalehetőség is. Igaz, munkaerő már kevesebb a nyári szezonban, még napi 80–100 lejes bérért is alig lehet napszámost találni, mert inkább magyarországi napszámosmunkát vállalnak a határ menti településeken, ahol napi 10 000 forintot is összedolgozhatnak” — magyarázza. Mint mondja, a község közterületein elvégzendő munkákat már jó ideje a szociális segélyezettek végzik, s aki ezt elutasította vagy „elbliccelte”, annak három hónapra felfüggesztették a segélyét. „Persze az egy év mégiscsak hosszabb idő, s bár nagyobb munkakedvük nem lesz, de talán jobban meggondolják a munkához való hozzáállást” — fogalmaz.

„Nagyon jól hangzik a törvény, de szerintem a kényszerűségből elfogadott ‘első’ munkahelyre maximum egy-két hétig járnak majd be dolgozni, aztán vagy kiíratják magukat, vagy egyszerűen otthagyják az egészet. Hosszú idő kell, amíg az új szabályozás kiforogja magát, s lehet, hogy akkorra már más törvénykezés születik. Persze nagyon jó dolog, hogy egyáltalán elkezdtek foglalkozni ezzel a témával, csak működjön, legyen látszatja — s ez az, amiben kételkedem egy kicsit. És nem mi, az önkormányzat kellene legyünk a helyi munkaközvetítői hivatal” — summázza nem is pesszimistán, inkább realistán Balog Tibor ákosi polgármester, nem rejtve véka alá azt sem, hogy a községben az elmúlt időszakhoz képest a szigorú rostálásnak köszönhetően jelentősen csökkent a szociális segélyezettek száma: 34 munkaképes és 42 beteg/korlátozott munkavégzésre képes személy kapja a támogatást. „Azt már előre látom, akárcsak polgármester kollégáim, mekkora zűrzavar, hangoskodás és probléma lesz, amikor fel fogjuk függeszteni a folyósítást… Mi, azaz a polgármesterek, alpolgármesterek leszünk az első számú főgonoszok, akárcsak minden más esetben. A szociális segélyezettek zömét a törvény nem érdekli; a jogaikat persze tudják, de a kötelezettségeiket nem” — mondja.

Bár Krasznabéltek községben 95 szociális segélyezettet tartanak nyilván, Bartók-Gurzău Ioan polgármester szerint ez a szám már nem is sok, s a két legnagyobb roma közösséggel rendelkező településen, Magyargéresen és Szakaszon megindult egy komoly, pozitív irányú folyamat. „A törvény az törvény, amit be kell tartani, és jó páran vannak, akiket nógatni kell, hogy menjenek dolgozni, de egyre többen vannak olyanok is, akiket nem kell nógatni — Géresről például sokan dolgoznak a Dräxlmaierben, és már Szakaszról is járnak, ezenkívül németországi, ausztriai mezőgazdasági szezonmunkára mennek egyre többen. Tudja, hogy van ez: egy elmegy, dolgozik, hazajön, s elmeséli, mennyit keresett, mennyit dolgozott, a következő toborzásnál pedig már ketten-hárman tartanak vele. Komoly folyamatnak látom, és örvendek is neki. Emellett Szakaszon, ahol a roma lakosok száma 640 fő, nagyon jó hatása van a baptista egyháznak. Akik a gyülekezethez tartoznak (s egyre többen), nem isznak, ügyelnek a családjukra, átalakul az élethez, a megélhetéshez és a munkához való hozzáállásuk” — magyarázza.

A megye egyik legnagyobb számú roma közössége Tasnádon él — persze a szigorítás nem csak őket, hanem minden szociális segélyezettet érint —, így érthető, hogy Grieb Csaba polgármester logikusnak és nagyon is szükségesnek nevezi a törvénybeli módosításokat. „Első olvasatra jónak és hasznosnak néz ki, hiszen egyszerűen nem bírja az ország eltartani azt a több százezer szociális segélyezettet, akinek van ereje dolgozni, de kedve nincs. Vagy itthon nincs kedve dolgozni — a nyári hónapok alatt csökken a segélyezettek száma, mert sokan mennek külföldre szezonmunkára. Sokszor azt a minimális, a helyi közösség érdekében elvégzendő munkát sem dolgozzák le, betegszabadságot vesznek ki, háziorvosi igazolást hoznak olyan apróbb betegségekre, melyekkel (vagy épp sokkal súlyosabb formájukkal) mások végigdolgozzák a napi 8–10 órát a munkahelyükön. De több olyan konkrét esetünk is van, amikor az orvosi igazolás hosszabb időre felmenti őket a munkavégzés alól — de én nem értem, hogy például egy részleges hallássérült (ugyanis zömük ilyenfajta okok miatt van felmentve) miért ne tudná összeszedni a parkból a szemetet. És persze sajnos az sem ritka, hogy megjelennek ugyan a munkahelyen/munkavégzés helyszínén, de egész nap nem dolgoznak semmit, s ha ennek okán nem pontálják őket a nap végén, óriási cirkuszt csapnak, elégedetlenkednek, a jogaikat hangoztatják és követelik” — sorolja a kisváros vezetője. Mint mondja, a ‘dolgozni tudnak, csak nem mindegyik akar’ jelenség egyik legkonkrétabb példája 2016 nyarán volt, amikor elkezdődtek az útjavítások Csögön, Madarászon és Tasnádszántón (azaz olyan településeken, ahol igencsak kevés a munkalehetőség), a kivitelező cég pedig 40 munkást keresett nagyon magas fizetést ajánlva, de egyetlenegy személy sem jelentkezett.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK
APRÓHIRDETÉS
SZATMÁRI NAP
MoziSzinházBuliEgyéb
KÉPGALÉRIÁK
NAVIGÁTOR


KÖRKÉRDÉS
Melyik a kedvenc őszi italod?
Forró, citromos tea
Jó meleg kakaó
Isteni forrócsoki
Fűszeres forralt bor
Egyik sem
Egyéb, leírom hozzászólásban
Szavazok
SEBESSÉGMÉRÉS
  • Sajnos ma még nem kaptunk információt a radarokról a megyében!
  • Az összes megtekintése
    Radarok Szatmár megyében
    (2018. szeptember 24.)


    KONYHA
    Hozzávalók: 2-3 db padlizsán, 2 fej lila hagyma, 2 db paradicsom, 1 dl olívaolaj, 4 gerezd fokhagyma, só, bors, ...