×
2024. 03 29.
Péntek
Auguszta
9 °C
tiszta égbolt
1EUR = 4.97 RON
1USD = 4.61 RON
100HUF = 1.26 RON
Szatmárnémeti

Tudjuk és merjük használni felújított műemlék épületeinket!

2014.09.24 - 10:38
Megosztás:
Tudjuk és merjük használni felújított műemlék épületeinket!

Hegedüs Csilla örökségvédelmi államtitkár a bonchidai Bánffy-kastély és Torockó példáján keresztül mutatta be — nagykárolyi előadása keretében —, milyen lehetőségek vannak épített örökségünk hasznosítására és a kulturális turizmus fejlesztésére.

 

„Mi hasznosítani akarjuk a műemlékeket, nem csak felújítani” — fogalmazott Hegedüs Csilla örökségvédelmi államtitkár, aki egyben a Transylvania Trust Alapítvány elnöke is, a nagykárolyi Károlyi-kastélyban tartott előadásán. „A műemlékvédők meg kell értsék és el kell fogadják: az a műemlék (legyen az bármilyen csodálatosan is felújítva), amelyet évszázadokon vagy évtizedeken keresztül nem használtak, az meghalt! Az épített örökség a kortársunk, mindennapi életünk része — tudjuk, és merjük használni!” Hiszen egyáltalán nem mindegy, mi történik egy-egy kúriával, kastéllyal a felújítása után, ki lesz a gazdája. „A román állam nem jó gazda. Ideális esetben a helyi önkormányzat és a közösség együtt használja ki és fel — mint itt Nagykárolyban ezt a csodálatosan és gondos műértéssel felújított Károlyi-kastélyt —, de sajnos nagyon ritka az olyan gazda, mint amilyen Kovács Jenő polgármester.”

Romániában még mindig nem tisztázott a történeti épületek szerepe a társadalom életében, hiszen az ország brendje még mindig Drakulára és/vagy jobb esetben a sípályákra épül, de senki nem dolgozik a kulturális turizmus fejlesztésén. Szerte Nyugat-Európában jól ismert az épített örökség közösségfejlesztő funkciója, azaz a műemlék épületek hozzájárulása a társadalom gazdasági és közösségi fejlődéséhez, az aktív állampolgárság kialakulásához, a közösségi kohézió megerősödéséhez. A helyreállítási munkálatok során a hagyományos mesterségek elsajátítása és a helyi anyagok használata szintén hozzájárulhat egy adott régió hosszú távú fejlődéséhez, ugyanakkor a szakértők felkészítése a kulturális örökség megóvásának egyetlen záloga.

S hogy mindez lehetséges és megvalósítható, arra a két legjobb példa egy egész település, illetve Erdély legnagyobb kastélya.

Torockó az egyik legszebbnek tartott erdélyi település az Erdélyi Szigethegység keleti részében, a Székelykő és az Ordaskő sziklavonulatának szűk völgyében — és nem kevesebb mint 150 lakóháza, épülete kezdeményezett műemlék, sok közülük Európa Nostra-díjas és a Világörökség része. Az ott lakók pedig maximálisan kihasználták ezt: közel 40 panzió működik, melyek egész évben, folyamatosan tömve vannak turistákkal. „Ez a falu ma él! Ott nincs munkanélküliség, mert rájöttek: az, ami nekik van, az valakiknek fontos, és elutaznak hozzájuk megcsodálni azt. A helyi emberek a helyi értékeket hasznosították – és jobban élnek tőle, belőle” — mutatott rá Hegedüs Csilla.

A másik kiemelkedően jó példa arra, hogyan lehet „életet lehelni” egy (még csak nem is teljesen felújított műemlékbe), az a régente Erdély Versailles-ának is nevezett bonchidai Bánffy-kastély, a Kárpát-medence egyik legszebb történelmi épületegyüttese — amelyet napjainkban nem csak ezért ismernek már, hanem azért is, mert itt szervezik az Electric Castle Festivált, az ország legnagyobb elektronikus zene fesztiválját. „Soha életemben nem hoztam volna ki 80 000 fiatalt egy 1400-ban épült műemlékbe, ha nem lettem volna biztos abban: nem fogják bántani.” És valóban nem bántották, viszont regéket meséltek a helyszínről, hangulatról, mindenről, amit ott láttak-tapasztaltak. A fesztiválozó fiatalok jó része külföldi, akik el sem akarták hinni mindazt, amivel Bonchidán találkoztak, s mindenképp visszatérnek még barátaikkal, egyetemista társaikkal együtt, mert „ezt a kastélyt látni kell!”

 

 

Szabó Kinga Mária