Túladóztatott részmunkaidő

Hiába az új bértörvény javított verziója, továbbra is kedvezőtlen marad a fiskális környezet a részmunkaidős alkalmazások számára, még mindig óriási a részfizetések adóvonzata.

Toldozgatja-foltozgatja a kormány az alapjaiban rossz 2018-as bértörvényt, miután ennek életbe lépését követően derült ki, hogy a járulékok levonása után a két órában dolgozó részmunkaidős alkalmazottak nettó fizetése kevesebb mint nulla lej lett, múlt héten változtatott a játékszabályokon a kormány. A 3/2018-as sürgősségi kormányrendelet értelmében a részmunkaidős alkalmazottak bérjárulékait nem a minimálbér alapján számolják, hanem csak annyiból vonnak le az alkalmazottaktól, amennyi a tényleges bruttójuk, a különbözet az alkalmazókat terheli.

Szatmári vállalkozók szerint, ha valaki egy magáncégnél ekkora hibát vét, másnap megkapja a felmondólevelét, felfoghatatlannak tartják, hogy kormányszinten, amikor ilyen sok ember életét befolyásolja egy-egy döntés, ekkora szarvashibát kövessenek el. Az még elfogadható mulasztás lett volna a kormány részéről, hogy azt ne tudja pontosan megbecsülni, hogy a változások mekkora hatással lesznek a kettő vagy négy órában dolgozókra. De hogy egy egyszerű számítást elvégezzen arra, hogy mennyi pénz marad a részmunkaidős alkalmazottaknál, ha fele- vagy negyedannyi fizetést kapnak, mint egy nyolc órában dolgozó sorstársuk, viszont járulékot ugyanannyit fizetnek, mint amennyit a teljes normát dolgozók, az az amatörizmus magasiskolája.

Könyvelői számítások szerint az eredeti szabályozás értelmében egy 500 lejes bruttó bérrel alkalmazott részmunkaidős dolgozótól 665 lejnyi járulékot kellett levonni, tehát 165 lejjel többet, mint amennyi maga a fizetése volt, tehát gyakorlatilag otthonról kellett pénzt hoznia, ha dolgozni akart. Ehhez képest a módosítás nyomán, amikor már nem az 1900 lejes bruttó minimálbér alapján számították ki a levonásokat, hanem a tényleges bruttó bér, azaz az 500 lejes fizetés alapján, 175 lejesre csökkent a levont összeg, tehát 325 lej maradt kézben az 500 lejes bruttó fizetésből. Az állam felé fizetendő járulékok mértéke sajnos ennek ellenére sem csökkent, csakhogy a 490 lejes különbözet már nem az alkalmazott fizetését terheli, hanem a munkáltató költségvetését, de ezt az összeget az állam ugyanúgy megkapja. Csakhogy ez azt is jelenti, hívták fel a figyelmet a szerkesztőségünknek nyilatkozó könyvelők, hogy mivel a társadalombiztosítási illeték különbözete a munkaadót terheli, a cégnek közel kétszer annyi költséget jelent egy alig több mint háromszáz lejt kereső részmunkaidős alkalmazott.

 Princz Csaba