Tűzzománctárlat nyílik holnap Szatmárnémetiben
Utoljára módositva: 2017-09-29 08:58:03

A Szatmár Megyei Hagyományos Kultúrát Megőrző és Támogató Központban tűzzománctárlatot rendeznek magyarországi művészek alkotásaiból. A hétvégén megnyíló, 21 alkotást tartalmazó tárlat két héten át tekinthető meg a megyeközpontban.

Izgalmas, felfedező jellegű tárlat nyílik a forrásközpontnak is nevezett intézmény M. Viteazul utca 32. szám alatti épületében szeptember 30-án 14 órakor. A kísérletező, újító jelleg minden színvonalas kiállítás jellemzője, a művészet ugyanis a tehetségen, képzettségen túl erről szól. Játékról, játékos megközelítésekről, az egyetlen lehetséges útról, amely a lényegi dolgok feltárásához, megismeréséhez vezethet.

Valahol azt olvastam, hogy a művészet olyan nyelv, amelyen az istenekkel beszélgethetünk. Beszélgethetünk, vagyis egyenrangú partnerként játszhatunk, alakíthatunk véleményt életről, halálról, célokról, küzdelmekről, szerelemről. Olyan nyelv, amely erőssé, szabaddá, függetlenné tesz, az istenekhez emel, elválasztja a lényegest a lényegtelentől, amely magyarázatok, megerősítések nélkül is életképes, hiszen öntörvényű. A játék, játékosság a kovásza, az érleli, tartja össze, emeli a köznapi dolgok fölé.

A tűzzománc rengeteg játékos lehetőséget, ugyanakkor nagyon sok esetlegességet is rejt magában. Akik képzőművészettel foglalkoznak, azok pontosan tudják, hogy a különböző eljárások mindig, minden körülmények között alárendeltek a művészi üzenetnek. A tűzzománc a számtalan iparművészeti és képzőművészeti technika egyike, lényege, hogy a porrá tört színes üveganyagot egy hőálló alapra, általában fémre olvasztják, ezzel összeforr, és színesen díszíti. Több ezer éve használják, klasszikus példa rá Szent László hermája, amelyet Zsigmond király idjén, 1400 táján készítették, de a szatmári székesegyház főoltára szentségtartójának az ajtaját is ezzel a technikával díszítették 1904 körül. A későbbiekben feledésbe merült, egyre ritkábban használták, a huszadik század közepétől viszont reneszánszát éli, a hatvanas évektől pedig már a festők is felismerték a benne rejlő kifejezési lehetőségeket.

Az itt bemutatott anyag szülőhelye jórészt a szatmári tűzhelygyár (Samus Electrolux), az utóbbi három évben itt rendezett táborok termékei láthatók a kiállításon. A gyár alapokat, üvegalapú festéket, masszát, fémlapokat, kemencét, helyet biztosít a kísérletező művészek számára. Takarással, ecsettel, szórópisztollyal nagy méretű, méteres képek és több elemből összeillesztett térformák is készülnek. Többszöri, visszatérő égetéssel, 800 fokon fortyog, buborékol a felületen a massza, az alkotók pedig közben izgalommal várják a végeredményt, amely nemcsak kellemetlen, de olykor pozitív meglepetéseket is okozhat.

Magyarországon Kecskemét székhellyel van tűzzománc-egyesület, tagjainak többsége a haladóbb elképzelést képviseli, amely önálló, öntörvényű képzőművészeti alkotások létrehozására is alkalmasnak találja az eljárást. Salgótarjánban, Tolcsván, a tűzhelygyárban számos alkotótábort rendeztek eddig. Ha elvonatkoztatunk a kommunizmus éveiben propaganda céllal gyakran hangoztatott gyár és művészet összefüggéstől, be kell ismernünk, hogy ez a szimbiózis új dimenziókat kínál befogadónak, befogadottnak egyaránt.

A mostani tárlat anyaga 21 munkából áll, amelyek közül több csoportos alkotás, térforma, pontosabban a művészek egyedi díszítésű gáztűzhelyek burkolatát készítették el. A szerzők között van festőművész, grafikusművész, vegyész, költő és természetesen tűzzománcművész is. Az utóbbi elnevezésnek az a szépséghibája, hogy a tűzzománc nem műfaj, hanem technika. Ahogyan az utóbbi évek tevékenysége, eredményei sejtetik, a festészet nagy családjának egyik rendkívül hatásos, egyedi, egyre jobban erősödő tagja. Helyszűke miatt ezúttal be kell érnünk a kiállító művészek felsorolásával: Bessenyei Valéria, Czóbel Marianna, Elekes Gyula, Gergely Judit, Halmosi Sándor, Hernádi Paula, Rácz Gábor, Vdovkina Anastasia, Végh Éva, Zsuffa Péter.

Zománcművészetet nem oktatnak egyetemi szinten, így a pályakezdő művészek más műfajok képviselőiként ismerkednek meg ezzel a technikával. A szatmári származású Halmosi Sándor, aki nemcsak mint költő, hanem alkotóként is részt vett a tábor tevékenységében, WAMSLER-SZVIT II versében írja: „Minden igaz művészet tűzben születik, vagy tűzben hal meg.” Versének befejező sora: „A kemence dönt.” Sokatmondó, a kiállított munkákat hitelesen jellemző megállapítások ezek. A tárlat két héten át tekinthető meg.

 

Muhi Sándor

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK
  • Nincs kapcsolodó cikk
APRÓHIRDETÉS
SZATMÁRI NAP

Helyfoglalás
Star Wars: Az utolsó Jedik
Ma, 21:00
Leírás
Grand Mall, Iuliu Maniu utca 2
MoziSzinházBuliEgyéb
KÉPGALÉRIÁK
NAVIGÁTOR


KÖRKÉRDÉS
Te megvetted-e már a karácsonyi ajándékokat?
Igen, mindig jó előre készülök, hogy semmit se felejtsek el
Még folyamatban van az ajándékok beszerzése
Nem vásárolok, saját kezűleg készítem el azokat
Dehogy, majd utolsó percben kapkodok, mint általában
Egyéb, leírom hozzászólásban
Szavazok
SEBESSÉGMÉRÉS
  • Sajnos ma még nem kaptunk információt a radarokról a megyében!
  • Az összes megtekintése
    Radarok Szatmár megyében
    (2017. december 17.)


    KONYHA
    Hozzávalók: 1 db sütőtök, 2–3 db cékla, olívaolaj, só, bors, 1 nagy marék dió, frissen reszelt szerecsendió, 4 szelet ...