Új épületszárnyat avattak

Ultramodern, 15 tantermes épületté változott a lepusztult munkásszálló, s lett a Johann Ettinger Német Elméleti Líceum elemistáinak iskolája.

Nem csak Szatmár, de a régió egyik legerősebb tanintézménye hosszú évek óta a Johann Ettinger Német Nyelvű Elméleti Líceum — az alig két évtizedes múltra visszapillantó iskola története ritkán tapasztalt, igazi sikertörténet —, diákjainak létszáma folyamatosan nő, tegnap 947 nebulónak csengettek be, így értelemszerűen több osztályteremre volt szükség. S bár az igény már évekkel ezelőtt ezelőtt megfogalmazódott, az egykori munkásszálló lepusztult, már-már romos épülete most változott „csúf varangyos békából királyfivá”, pontosabban ultramodern, 15 tantermes, pihenőövezetekkel ellátott, okostáblákkal, videoprojektorral felszerelt iskolarésszé, az elemi osztályosok (előkészítő – negyedik) számára. Mint a tanévkezdő-épületavatón elhangzott, a 3,6 millió lej értékű beruházás közös siker: 2,3 millió lejt az Országos Helyi Fejlesztési Program biztosított, 1,3 millió lejt pedig az önkormányzat saját költségvetéséből teremtett elő. „De a két évnyi befektetett energia és a jelentős pénzösszeg eltörpül a jól végzett munka öröme mellett, hiszen amilyenek az iskolák, olyan lesz a város jövője is — számunkra ezért is rendkívül fontos, hogy Szatmárnémeti oktatási intézményei folyamatosan fejlődjenek” — fogalmazott köszöntőjében Kereskényi Gábor polgármester.

Németország temesvári konzulja, Ralf Krautkrämer ünnepi beszédében felidézte azt az örömöt, amit egy évvel ezelőtt, kinevezését követően, a tervrajzokat nézegetve érzett, annál is inkább, mivel egykor a Németországon kívüli német tannyelvű iskolák építéséért volt felelős. „Ma pedig sokszoros az örömöm, és nem alaptalanul. Ez az iskola olyan, mint egy világítótorony: messzire vetíti a fényt, és biztosítéka annak, hogy a német nyelvű tanítás megmarad.” – mondta. E gondolatot folytatta Johann Forstenheizler, nem csak mint a Német Demokrata Fórum regionális elnöke, hanem mint a tanintézmény egykori igazgatója, beszédében visszapillantva a kezdetekre, 1997–re, amikor hét évnyi várakozást követően végre létrejöhetett az iskola, az intézmény fejlődésére, erőfeszítésekre, aggodalmakra; hangsúlyozva: a német nyelv és kultúra fellegvára az iskola.

A köszöntőket követően a kisdiákok végre birtokba vehették Orbán Mihály jezsuita atya által megáldott, új épületüket — a menetet a három előkészítő osztály 75 aprósága vezette, akiket padjaikon egy-egy meglepetésajándék is várt.

Szabó Kinga Mária