Új lehetőségek a LEADER-nél

A 2014–2020-as eu-s pályázati ciklusban nagyobb lehetőségekre van kilátás a LEADER-program keretében — tudtuk meg Tóga Istvántól, a Dél-Nyugat Szatmári Helyi Akciócsoport igazgatójától.

Folyamatban van a 2014–2020-as európai uniós pályázati ciklus előkészítése. Az előző ciklusban Románia nagyon kevés összeget tudott lehívni abból, ami a rendelkezésére állt, mondhatjuk azt is, hogy Románia a Nyugatnak termelt. Ezt sokan azzal magyarázzák, hogy Románia nem volt felkészülve arra, hogyan kell pályázati úton fejlesztési pénzekhez jutni, mások úgy vélik, hogy a pályázók nem rendelkeztek olyan tőkével, hogy biztosítani tudják az önrészt. A kispénzű emberek, közösségek számára találták ki a LEADER-programot, ami már kezdi meghozni a maga gyümölcseit. Milyen változásokat várhatunk a következő hétéves ciklusban? — kérdeztük Tóga Istvánt, a Dél-Nyugat Szatmári Helyi Akciócsoport munkaszervezési igazgatóját.

— Arról, hogy milyen változások lesznek a LEADER-programban, a 2014–2020-as pályázati ciklusban sokat beszélnek, de hivatalosan még keveset lehet tudni — tájékoztatott Tóga. — Ameddig nem készül el Romániában, és nem adják tovább Brüsszelnek a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervet, addig csak irányvonalakat tudunk. Annyit megígértek, hogy a LEADER valóban úgy fog működni, ahogy kitalálták, vagyis nem egy tükörképe a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervnek, hanem kiegészítője. Tehát szabadabb kezet ad helyi kezdeményezéseknek, innovatív programoknak. Elkészül egy pályázat, bekerül a kifizetési ügynökséghez, és ugyanolyan ellenőrzési folyamaton megy keresztül, mint a többi pályázatok.

A LEADER-nek az a lényege, hogy helyi jellegű legyen, újító legyen, ötletszerű legyen. Fontos, hogy bekerülhessenek azok a kezdeményezések is, amelyek a nemzeti tervek megszabott keretei közé nem kerülhetnek be. Eddig nagyon sok hasznos kezdeményezés nem került be egyetlen programba sem, a kiszűrő jellegű ellenőrzési kritériumok miatt. Egy konkrét példa. Van a 322-es tengely, a nagy infrastrukturális fejlesztésre. Ez benne van a LEADER-programban is, de Romániában ezt másként bírálják el, mint Magyarországon, ahol minden falunapot a LEADER-ből finanszíroznak. A 322-esre harmincezer euró volt fejlesztésre, amiből utakat, víz-, gáz- és csatornarendszert lehetett építeni. Ilyen kis összegből azonban nem lehet ilyen fejlesztéseket végezni. Azt ígérték meg, hogy a következő ciklusban lehet pályázni közösségfejlesztő, innovatív programok megszervezésére is.

Eredmények

— Az az igazság, hogy későn indult a LEADER-program, a 2007–2013-as pályázati ciklusban másfél éves csúszásban voltunk, de nem is volt rá felkészülve senki — folytatta Tóga. — Sem az irányító hatóság, sem a lakosság. Csak azok értek el eredményeket, akik 2007—2010 között önszorgalomból csinálták, mert láttak benne fantáziát. Meg kellett szerezni egy bizonyos tudást. Az Európai Uniónak az intézkedései között van, hogy a LEADER-re minden tagállam minimum öt százalékot fordíthat a nemzeti vidékfejlesztési alapból. Nem beszél maximumról. Beszélünk a decentralizálásról, de nem alkalmazzuk. Előbb-utóbb rendeződnek ezek a dolgok, de nagyon rázós és rögös az út. A nemzeti pályáztatási rendszerben előnyben részesítik a nagy összegű pályázatokat, a kétmillió eurós befektetésekig. Akik ezeket az összegeket megpályázzák, azoknak már van tapasztalatuk és tőkéjük. És természetesen tudják biztosítani az önrészt. A LEADER-nél az átlagember pályázik tapasztalat, tőke nélkül. Ezeknek az embereknek az önbizalmuk is gyenge. A kétmillió-kétszázezer eurós keretösszegre ötvenöt pályázat érkezett, amiből ötvenegy nyertes pályázat. Egyébként hétmilliárd euró helyett hatmilliárd eurót kap Románia vidékfejlesztésre a 2014—2020-as pályázati ciklusban.

Elek György