Új magyar intézményvezetők

Több hetes egyeztetéseket követően eldőlt, hogy mely Szatmár megyei tanintézmények élén lesznek változások a nemsokára kezdődő, 2015/2016-os tanévben.

Az iskolaigazgatói állásokra 2008 óta nem írtak ki versenyvizsgát, ezért a tanfelügyelőségek az érvényben levő törvénykezés értelmében az intézményvezetőket egy-egy tanévre nevezték ki, ez a határozat pedig a következő iskolai évben is érvényben marad. A 2011/1-es tanügyi törvény értelmében a kisebbségi iskolákban történő kinevezéseket megelőzően a tanfelügyelőségeknek konzultálniuk kell a kisebbségek parlamenti képviseletét ellátó szervezetekkel, ezek a tárgyalások pedig több mint három hétig zajlottak — árulta el a Friss Újságnak Kereskényi Gábor képviselő, hozzátéve, ezúttal is azon dolgoztak, hogy minden iskolában, ahol vannak magyar osztályok, magyar diákok, legyen a vezetőségben is képviselet. Szatmárnémetiben több iskolában történt fontosabb változás, de jó néhány vidéki iskolában — például Vetés, Halmi, Kökényesd, Egri, Lázári, Mezőterem, Mezőpetri — is sikerült kiharcolni a törvény által egyébként biztosított jogot, mégpedig azt, hogy ahol van magyar oktatás, ott legyen a következő tanévben is magyar a vezetők körében.

A megyeközpontban hosszú évek óta nincs magyar például a Constantin Brâncuşi Faipari Líceum vezetőségében, a szeptember 14-én kezdődő tanévben viszont már lesz Pop Olívia aligazgató személyében. A Ion Creangă Általános Iskolában Nagy Tünde aligazgatót Barkóczi Éva történelemtanár váltja a tisztségben, a 10-es Számú Általános Iskolának pedig két magyar vezetője is lesz: Szász Piroska volt helyettes főtanfelügyelő ismét az igazgatói tisztséget tölti be, Pataki Zoltán pedig, aki az elmúlt évben az iskola vezetője volt, most aligazgatóként tevékenykedhet.

„Nagyon fontos, hogy minden olyan tanintézményben, ahol megfelelő számú magyar tannyelvű osztály van, legyen olyan vezető, aki magyar, akihez az ügyes-bajos dolgaikkal, adminisztratív ügyekben az anyanyelvükön fordulhatnak a tanulók. A tárgyalások folyamán azon igyekeztünk, hogy a pedgógusok és a helyi közösségekkel való konzultációk nyomán a megfelelő személyeket, magas szakmai tudással rendelkező tanárokat javasoljunk az oktatási intézmények élére. Ők azok, akik a felnövekvő nemzedéket elindítják az útjukon, tudással vértezik fel őket, éppen ezért nem mindegy, hogy kiknek a kezébe helyezzük gyermekeink jövőjét” — magyarázta a képviselő.

Hiányzik a stabilitás

Kereskényi Gábortól azt is megtudtuk, hogy — sajnos — a román kollégáikkal ellentétben, a magyar pedagógusok ódzkodnak attól, hogy vezetői tisztséget vállaljanak. A honatya szerint ez részben érthető, hiszen a béreik hagynak kívánnivalót maguk után, nem arányosak azzal a felelősséggel, ami egy igazgatói vagy egy aligazgatói tisztség betöltésével jár, ráadásul óriási a bürokrácia is — ezért nem vonzó az intézményvezetői szerepkör.

„Bár az oktatási törvénybe belefoglalták, sajnos, nincs meg a politikai akarat arra, hogy versenyvizsgákat szervezzenek az iskolai vezetők számára, amivel nem egy évig, hanem huzamosabb ideig maradhatnának a tanintézmények élén, hogy legyen stabilitás a tanügyben. Amíg az igazgatók, aligazgatók minden új tanévben egyéves megbizatást kapnak, addig nem lehet hosszú-, de még középtávra sem tervezni” — tette hozzá Kereskényi. A képviselő szerint előbb vagy utóbb megszervezik az említett versenyvizsgákat, amelyeken, reményei szerint, az adott intézmények megfelelően felkészült, címzetes pedagógusai foglalják majd el az intézményvezetői székeket.

Mint megtudtuk, az RMDSZ készít egy megyei szintű oktatási stratégiát, ami azt hivatott feltérképezni, hogy melyek azok a közép- és hosszútávú irányok, amelyek felé el kell mozduljon a szatmári oktatás. „Ezt a stratégiát az határozza meg, hogy Szatmár megye, úgymond egy pontos leképeződése az egész erdélyi magyarságnak, mert itt vannak olyan települések, ahol tömbmagyarság van, vannak olyanok, ahol 20–30–45 százalék közötti a magyarság, de olyanok is akadnak, ahol 20 százalék alatti a magyarság aránya. Mindegyik esetében külön megoldási javaslatot kell kidolgoznunk annak érdekében, hogy minden gyereknek legyen lehetősége az anyanyelvén tanulni” — összegezte Kereskényi Gábor képviselő.

Bumbuluţ Krisztina