Újabb kanyarós szatmári

Még mindig nem ért véget a kanyarójárvány Romániában, Szatmárban is jegyeztek újabb fertőzést.

Május utolsó napjáig összesen 17 024 romániai fertőződött meg kanyaróval, 64 eset pedig halálos kimenetelű volt. Május utolsó hetében 136 új esetet jegyeztek az ország 11 megyéjében és Bukarestben, a legtöbbet, 51 fertőzést a szomszédos Szilágyságban. Hosszú hetek után ismét regisztráltak kanyarót Szatmárban: egy személy betegedett meg.

A kanyaró lázzal és kiütéssel járó, rendkívül fertőzőképes és súlyos megbetegedés, amelynek megelőzése egyedül a már régóta kötelező védőoltással lehetséges. Jellemző tünete a magas láz, orrfolyás, köhögés, torokgyulladás, kötőhártya-gyulladás, kiütés az arcon, ami szétterjed az egész testen, foltok a szájüregben. A kanyaró az esetek többségében komplikációk nélkül 1–3 hét alatt lezajlik, és a súlyos tünetek ellenére jó a gyógyulási esély. A szövődménymentes esetek kezelése elsősorban tüneti kezelés: lázcsillapítás (magas láz esetén), ágynyugalom, folyadékpótlás.

A betegség kiállása tartós immunitást hoz létre, azaz a kanyaró megbetegedésen átesettek később már védettnek tekinthetők a fertőzéssel szemben. Súlyos, néhány esetben sajnos halálos szövődmény is kialakulhat kanyaró esetén, 1000 betegből 1–2 halálos kimenetelű. Elsősorban az immunhiányos betegeket vagy a fejletlen immunrendszerű kisgyermekeket érinthetik nagyobb arányban a komplikációk. A kisgyerekeknél leggyakrabban előforduló szövődmény a hasmenés és a középfülgyulladás. A legsúlyosabb szövődmény a szerencsére ritkán előforduló, a kiütések halványodása során kialakuló agyvelőgyulladás lehet, amely a kamaszkoron túli fiatalok életét veszélyeztetheti.

Védőoltás

A Romániában is használatos ROR-oltás három komponensből áll: morbilli, azaz kanyaró; mumpsz, azaz járványos fültőmirigy-gyulladás; és rubeola, azaz rózsahimlő.

Mindhárom fertőző betegséget a levegőben terjedő vírusok okozzák, köhögéssel, tüsszentéssel vagy akár csak kilégzéssel is terjednek. A kanyaró lázat, orrfolyást és bőrkiütést okoz, megtámadja a torkot és a tüdőt is. A mumpsz lázat, fáradtságot, fej- és izomfájdalmakat, valamint a nyálmirigyek duzzanatát, férfiaknál pedig a herék gyulladását okozhatja. A mumpsz akár halláskárosodáshoz, az agyat és a gerincvelőt körülvevő hártya fertőzéséhez és egyéb súlyos problémákhoz is vezethet. A rubeola, avagy rózsahimlő is lázzal és kiütéssel jár, várandós kismamákra különösen veszélyes. A méhen belüli rubeolafertőzés súlyos fejlődési, születési rendellenességeket — szívproblémákat, süketséget, máj- és lépkárosodást, mentális retardációt — okozhat. Rubeolás terhes nőknél akár 20–25 százalék is lehet annak kockázata, hogy a születendő gyermeknek valamilyen baja lesz.

Bumbuluţ Krisztina