Választások előtti CNA-bojkott?

Az Audiovizuális Tanács elnökétől — egy két hónapja kirobbant botrány miatt — nyilatkozatban határolódtak el a testület tagjai. Turos Lóránd, a tanács egyetlen magyar tagja viszont nem írta alá a nyilatkozatot — lapunknak elmagyarázta, miért.

Az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) a sugárzott sajtó közérdekeket védő hatósága, a parlament ellenőrzése alatt működik, és feladatai közé tartozik többek között a pluralista véleménynyilvánítás szavatolása, a kiskorúaknak, a román, valamint a nemzeti kisebbségek kultúrájának és nyelvének, illetve az emberi méltóságnak a védelme. Egyszóval ez az az intézmény, amelynek 11 tagja eldönti: milyen évszám kerüljön be a korhatáros filmeken abba a bizonyos karikába; betilthatja egyes termékreklámok sugárzását, ha az például túllép a jó ízlés határain, és náluk lehet bepanaszolni, ha bizonyos műsorok, vezetőik vagy tévétársaságok diszkriminálnak, uszítanak, rágalmaznak és törvényt sértenek.

Jelenlegi elnökéről, Laura Georgescuról két hónapja kerültek nyilvánosságra olyan hangfelvételek, amelyeken minősíthetetlen hangnemben beszél a kollégáiról és más, az intézményben dolgozó tisztségviselőkről — két napja pedig a tanács tagjai az elnök asszonytól elhatárolódó nyilatkozatot tettek közzé. A nyilatkozat azért is különleges, mert bár legtöbbször nagyon nehéz többséget létrehozni a tanácson belül, most a 11 tagból 8 támogatta az elhatárolódást. Turos Lóránd, a tanács egyetlen magyar tagja viszont nem írta alá a nyilatkozatot. Lapunk megkeresésére pedig megmagyarázta, miért döntött úgy, hogy nem támogatja a nyilatkozatot.

Két hónapja működésképtelen a tanács

„Két hónappal ezelőtt jelentek meg, kerültek nyilvánosságra ezek a hangfelvételek, és azóta gyakorlatilag lebénult az intézmény. Azért nem írtam alá az elhatárolódó nyilatkozatot, mert azt gondolom, hogy két hónappal a hangfelvételek nyilvánosságra kerülése után ez nem egy hiteles és őszinte állásfoglalás. Az én véleményem szerint e nyilatkozat megszületésének leginkább konjunkturális okai vannak” — magyarázta Turos. — Patthelyzet alakult ki: a CNA gyakorlatilag működésképtelen volt az utóbbi két hónapban. Nem tudtunk összeülni, ugyanis a tanácsnak 11 tagja van és abból 8 kell a döntéshozatalhoz. Azonban a 11 tagból hárman bejelentették, hogy bojkottálni fogják az üléseket a felvételeken elhangzottak miatt. A maradék nyolc tagból pedig mindig akadt valaki, aki éppen szabadságon volt, vagy nem tudott részt venni az ülésen”. Emiatt a múlt héten tartottak egy zárt ajtós megbeszélést a szenátus kulturális bizottságával. „Az elmúlt két hónap során most először tudtunk leülni és voltunk képesek beszélni arról: hogyan tudnánk megoldani ezt a lehetetlen állapotot.. Ezen az ülésen az én javaslatomra a kollégák elfogadták, hogy módosítsuk a működési szabályzatot, és hogy a CNA gyakorlatilag egy átláthatóbb, demokratikusabb intézménnyé váljon. Azt is sokan kifogásolták ugyanis, hogy Georgescu diktatórikus módon vezette az intézményt. A működési szabályzat módosításával mindenki egyetértett. Az volt a cél, hogy a CNA plénuma elé terjesszük a javaslatot, elfogadjuk, és ennek köszönhetően megszűnjék ez a bojkott, és az intézmény ismét működni tudjon.

Az audiovizuális törvény megtiltja, hogy az elnököt vagy bármelyik tagot bárki is leváltsa, éppen az intézmény befolyásolhatóságának az elkerülése miatt. A tagok és az elnök tehát nem visszahívhatóak és nem leváltóhatóak a hatéves mandátumuk alatt. (A tagok leváltása csak abban az esetben lehetséges, amennyiben a parlament illetékes szakbizottságai közösen kérik ezt, és vagy arra hivatkoznak, hogy az illető hat hónapnál hosszabb ideig nem volt képes betölteni a tisztséget, vagy hogy a bíróság jogerősen elítélte egy büntetőjogi perben.) Georgescunak még négy évig érvényes a mandátuma.

Ha sem az elnököt nem tudják rávenni, hogy lemondjon, de azok sem akarnak lemondani, akik nem akarnak vele egy asztalhoz leülni dolgozni, akkor bizony patthelyzet alakul ki. Én úgy vélem, hogy a választások előtt egy katasztrófával érne fel, ha nem működne az Audiovizuális Tanács, ezért egy kompromisszumot szerettünk volna elérni a CNA működési szabályzatának módosításával” — mondta Turos.

A kompromisszumos javaslat

Az általa elmondott javaslat az volt, hogy ne az elnök vezesse a testületet, hanem felváltva a tagok. Ez demokratikusabbá tenné a testületet és megoldaná azok problémáját is, akik kijelentették, hogy nem hajlandóak leülni Laura Georgescuval egy asztalhoz, mert ezek később engedtek a kijelentésből: csak akkor nem hajlandóak részt venni a CNA munkájában, ha Georgescu lesz az üléselnök. Turos szerint a morális kifogásokon és a személyes nézeteltéréseken túl fontos arra figyelni, hogy milyen szerepet tölt be a CNA, és hogy mit is jelent az intézmény működésének a megbénítása — szerinte vannak olyan érdekek, amelyek a tanácstagok révén azt célozzák, hogy a választások idején a CNA döntésképtelen legyen.

„Egymás lehallgatását nem fogadom el„

Turos úgy véli, hogy ebben a kontextusban, miután sikerült végre leülni az tárgyalóasztalhoz és alapvető dolgokban megállapodni, nem hiteles a nyolc CNA-tag közleménye egy olyan eseményről, ami két hónapja történt. „Azt gondolom, hogy ez nem helyénvaló. Most jutott eszükbe tiltakozni, amikor az elnök pozíciója meggyengült. Emellett azt gondoltam volna korrektnek, és beszéltem is erről velük, hogy ha el szeretnénk határolódni nyilvánosan az elnöknő kijelentéseitől, akkor abba a nyilatkozatba az is bele kellene kerüljön, hogy az sem törvényes és normális, ahogy azok a hangfelvételek készültek és nyilvánosságra kerültek. Ugyanis legyenek azok a kijelentések akármennyire minősíthetetlenek, az elnök irodájában hangzottak el, zártkörű beszélgetések keretén belül. Elítélem az elnöknő stílusát, de erkölcsileg nem fogadom el, hogy egymást lehallgassuk, egymás után kémkedjünk. Azonban ezzel a kollégáim nem értettek egyet.”

Turos Lóránd azért is kifogásolta az állásfoglalás hitelességét, mert négy kollégájának lejár a mandátuma az ősz folyamán, illetve az elnöki székben is sokan szívesen látnák magukat: „Az ősz folyamán négy kollégám mandátuma lejár, éppen a választások előtt: októberben kettőé és novemberben is kettőé. Mindenki szeretné ilyenkor felhívni a figyelmet a munkájára, láthatóvá tenni önmagát. Közülük legtöbben szeretnének újabb mandátumot kapni, de sok az elnök-aspiráns is, hiszen kollégáim egy része máris az elnöki székben látja magát. Ez szerintem inkább hasonlít egy mocskos balkáni palotaforradalomhoz, mint bármi máshoz, abban pedig én nem akarok részt venni!” — magyarázta. A beszélgetés végén kiemelte: „Az erdélyi magyar közösség számára — ami az Audiovizuális Tanácsot illeti — nem ez a szeptember 2-i nap legfontosabb híre és eseménye, hanem az: újabb 9 évre meghosszabbítottuk egy magyar nyelvű rádió működési engedélyét Sepsiszentgyörgyön!”

Szabó Kinga Mária