Választói érdektelenség

2016-ban többséget szerzett a parlamentben a PSD–ALDE koalíció, s bár a lakosság körében fel-feltör az elégedetlenség, gyakoriak a tüntetések, a koalíció tartja magát, túllép a kormányválságokon, bizalmatlansági indítványokon, de még a hazai és külföldi nyomástól sem riad vissza. Teljesen érthetetlen módon a miniszterelnök és a miniszterek is megússzák a sorozatos bakikat — ha azokat még be lehet sorolni a bakik kategóriájába. Megdöbbentő, hogy a közvélemény-kutatási eredmények szerint a PSD most is megnyerné a választásokat, az ország lakosságának a nagyobb részét nem zavarja, hogy Liviu Dragnea eddigi pályafutása a törvénytelenségekre és bűncselekményekre épül, ez az ember ennek ellenére még mindig élvezi a választók támogatását. Az, hogy a talpnyalói kitartanak mellette, érthető, hiszen a főnök bukásával ők is buknának, az pedig, hogy a lakosság nagy része elégedett a jelenlegi helyzettel, a többség kultúráját, az igénytelenségét és az értelmi szintjét mutatja. Sokan kérdezik viszont, hogy miért támogatja az RMDSZ a kormánykoalíciót, mit kap a romániai magyarság azért, hogy választott vezetői egy asztalhoz ülnek az elítélt és a több ügyben is eljárás alatt álló PSD-s pártelnökkel, aki számára a legfontosabb önmaga és bűntársai felmentése, valamint a hatalom megtartása. Magyarázat mindenre van, politikusainktól mindig kapunk indoklást, de nem tudok róla, hogy bármikor kikérték volna a magyar választók véleményét arról, hogy ilyen helyzetekben egyetértenek-e a vezetéssel abban, hogy az RMDSZ akkor is támogassa a mindenkori hatalmat, ha azért nem kap cserébe semmit.

Hétvégén vezető hír lett abból, hogy Eckstein-Kovács Péter kilépett az RMDSZ-ből, mert betelt számára a pohár. Betelhetett volna akkor is, amikor kisebb-nagyobb funkciókat töltött be az RMDSZ-ben, de akkor nem telt be. Akkor telt be, miután minden tisztségétől megfosztották, és a parlamentnek se tagja. Ő is megszavazott olyan törvényeket, amelyek nem kedveztek a magyarságnak, abban az időben ő is magyarázkodott. A mai politikusok, akik ott melegszenek a PSD tábortüze mellett, most örülnek a melegnek, de miután kiszorítják őket onnan, betelik a poharuk, és kilépnek a pártból. Nem akkor, amikor a tűz mellett vannak, hanem akkor, amikor kiszorulnak onnan. Nagyon sok magyar jól jön ki abból, hogy tolja a PSD szekerét, soknak az igazságügyi törvény PSD-s módon történő megreformálása is kedvez, mert aki dolgozik, az hibázik, aki a mézzel jár, megnyalja az ujját, így aztán nyilvánvaló az is, hogy nem fog senki önmaga ellen szavazni.

Persze itt is érvényes az, amit fentebb az ország választópolgárairól mondtam: a magyar lakosság többségének a kultúráját, az igénytelenségét és az értelmi szintjét jellemzi az, ha túlnéz a magyar tisztségviselők és választott képviselők önkényes döntésein.

Elek György