Változzon a társadalmi megítélés!
Utoljára módositva: 2019-06-29 07:51:15

A romániai magyarság helyzetét ismertette Vincze Loránt megválasztott EP-képviselő, a FUEN elnöke a Nyelvi Biztosok Nemzetközi Egyesülete hatodik nemzetközi konferenciáján Kanadában.

A Torontóban megrendezett konferencián elmondta: a tizennyolc elismert, pár tízezer főt számláló romániai kisebbség elégedett a helyzetével, hiszen az állam támogatást, anyanyelvi oktatást és politikai képviseletet biztosít számukra, de az 1,2 millió fős magyarság ennél többet akar: saját döntéshozatalt az oktatásban, önálló iskolahálózatot, döntést a tananyagról, saját kulturális intézményeket szeretne, de Románia központosított állam, amely nem teszi ezt lehetővé, és a kisebbségi jogok más területein sem tapasztalható előrelépés.

Az egyéni jogok ugyan biztosítottak a romániai magyarok számára, de az anyanyelv használata a gyakorlatban az állam jóindulatán múlik — mutatott rá Vincze Loránt. Példaként említette, hogy Horvátországban a kisebbségek igényelhetik az önkormányzatnál, hogy az egyébként kétnyelvű — horvát és angol nyelvű — személyazonossági igazolványuk háromnyelvű legyen, harmadikként a kisebbségi nyelven. Romániában szintén háromnyelvű — román, angol és francia —, de a kisebbségek nyelve szóba sem jöhet, mert például a magyar nyelvnek semmilyen hivatalos státusa nincs, tette hozzá. A megoldás a magyar regionális nyelvként történő elismerése és a közösségi jogok lennének, ettől azonban távol állunk, holott Európában vannak jól működő modellek is — szögezte le az RMDSZ megválasztott EP-képviselője.

Vincze Loránt beszámolt arról, hogy az Európai Unió mottója az egység a sokféleségben, de ez a sokféleség valójában csak a 24 hivatalos nyelvet jelenti, és ez például lehetetlenné teszi a kisebbségi nyelvű projektekkel való pályázást is. Többek között ezért is indították el a MinoritySafePack kisebbségvédelmi kezdeményezést, amellyel védelmet és támogatást kérnek a kisebbségi nyelveknek és kultúráknak — mondta el a FUEN elnöke.

„A nemzetközi szervezeteknek, nyelvi biztosoknak, ombudsmanoknak, diszkriminációellenes tanácsoknak hatalmas szerepük van nem csupán a törvények alkalmazásának felügyeletében, új javaslatok megfogalmazásában, hanem a közvélemény alakításában is. El kell ismernünk, hogy a politikai döntéshozatalt nagymértékben meghatározza a társadalmi nyomás, a közvélemény pedig gyakran a kisebbségi közösségek ellen hangolt, különösen a hányattatott történelmű fiatal közép- és kelet-európai demokráciák esetében. Közösen kell fellépnünk, hogy a társadalmi megítélés változzon, a kisebbségeket ne fenyegetésnek, az általuk megfogalmazott célokat pedig ne az állam vagy a többségi nyelv elleni támadásnak tekintsék. Az RMDSZ ezt szorgalmazza Romániában, a FUEN pedig európai szinten” — hívta fel a figyelmet Vincze Loránt a kanadai konferencián tett felszólalásában.

 

 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK
  • Nincs kapcsolodó cikk
APRÓHIRDETÉS
SZATMÁRI NAP
MoziSzinházBuliEgyéb
KÉPGALÉRIÁK
NAVIGÁTOR


KÖRKÉRDÉS
Figyelemmel követed-e az országban zajló politikai eseményeket?
Természetesen, a csapból is ez folyik
Persze, követem és egyetértek a tüntetőkkel
Dragnea és a Dăncilă-kormány mondjon le!
Nem érdekel egyáltalán a politika
Egyéb, leírom hozzászólásban
Szavazok
SEBESSÉGMÉRÉS
  • Sajnos ma még nem kaptunk információt a radarokról a megyében!
  • Az összes megtekintése
    Radarok Szatmár megyében
    (2019. szeptember 21.)


    KONYHA
    Hozzávalók 4–6 pohárhoz: 50 dkg sárgabarack, 25 dkg zabkeksz, 2 dl habtejszín, porcukor, 2 csomag vaníliás cukor, őrölt fahéj. ...