Várják a magyar apróságokat

A 2016/2017-es tanévben is lesz helye minden magyar gyermeknek a szatmári oktatásban. Több mint harminc magyar tannyelvű csoportot indítanak az óvodák, melyekbe májusban várják az apróságokat.

Az utóbbi években szomorú tendencia mutatkozik meg vidéken és Szatmárnémetiben egyaránt: egyre több szülő íratja román tannyelvű óvodai csoportba magyar anyanyelvű gyermekét. Erre azonban nincs szükség, hiszen minden magyar gyermeknek jut hely ezen az őszön is az óvodákban — fejtette ki Szejke Ottilia elemi oktatásért felelős Szatmár megyei szaktanfelügyelő.

Május 4-én indult az óvodai újrairatkozás — minden szülőnek kérvényeznie kell, hogy az adott oktatási intézményben folytassa gyermeke az óvodát, május 23-tól viszont megkezdődik a hivatalos óvodai beiratkozás is. A hároméveseket a kiscsoportokba, a négyéveseket a középső csoportokba, míg az ötéveseket a nagycsoportokba várják az óvodák. A beiratkozás nem körzetesített, melyre a gyermek keresztlevelével, a szülők igazolványával, a kitöltött kérvénnyel, a gyermek és a szülők háziorvos által kiállított egészségügyi igazolásával kell jelentkezni.

Ha több a kérelem, mint ahány helye van az óvodának, akkor általános és speciális kritériumok döntenek. Az általános kritériumok, melyek alapján elsőbbséget élvez egy gyermek: árva, nevelőotthonban él, nevelőszülőknél él, félárva, amennyiben a testvére is az adott oktatási intézményben tanul, vagy valamilyen fogyatékossággal rendelkezik. A speciális kritériumokat maguk az óvodák határozzák meg, ezeket pedig, valamint a beiskolázási tervet és minden fontos információt az óvodáról a közeljövőben a tanintézményben jól látható helyen kell kifüggesszenek, ha pedig honlappal is rendelkezik az óvoda, akkor oda is fel kell kerüljön.

Amint azt Szejke Ottiliától megtudtuk, ha a szülővel közlik, hogy nincs elegendő hely az adott oktatási intézményben, viszont sok a kérelem, akkor mindenképp lépéseket kell tenni azért, hogy amennyiben a feltételek adottak, újabb csoport indulhasson. „Megtörténhet, hogy lesz olyan óvoda, ahol a kérelmek száma nem egy-kettővel, hanem jócskán meghaladja a beiskolázási tervben foglaltakat. Ilyen esetben léphetünk azért, hogy még egy csoportot beindíthassunk” — magyarázta a szaktanfelügyelő.

Szatmárnémetiben az előző évekhez hasonlóan a következő óvodák magyar csoportjaiba lehet beíratni a gyermekeket: Voinicelul Óvoda (16-os lakónegyed), Draga Mea Óvoda (Soarelui), 5-ös Számú Óvoda (Cloşca sugárút), 6-os Számú Óvoda (az Olimpia Stadionnál), 9-es Számú Óvoda (14-es lakónegyed), 13-as Számú Óvoda (15-ös lakónegyed), 15-ös Számú Óvoda (Honvéd/Unirii utca), 21-es Számú Óvoda (Hegyi út), 33-as Számú Óvoda (17-es lakónegyed), Gulliver Óvoda (a Kossuth-kert és a Szatmár Megyei Múzeum mellett), valamint a Kölcsey Ferenc Főgimnázium, a Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum és a Szatmárnémeti Református Gimnázium óvodái.

Fogy a magyar

Azt, hogy egyre kevesebb gyereket íratnak magyar tannyelvű óvodai csoportba, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy míg két évvel ezelőtt 3385-en tanultak magyarul, addig a számuk erre a tanévre több mint kétszáz gyermekkel, 3151-re csökkent. Még mindig él az a mentalitás, hogy egy gyermek csak akkor boldogulhat az életben, ha román óvodába, iskolába adják, pedig ez bizonyítottan egy téves meglátás. A gyermek először az anyanyelvét kell hogy megtanulja, csak erre építheti rá a többi nyelvet.

„Ha a gyermek a magyar nyelvet tanulta meg elsőként beszélni, akkor majd írni-olvasni is könnyebben megtanul ezen a nyelven. Az anyanyelvén gyorsabban, pontosabban szerzi meg ismereteit, és amit megtanul, az emlékezetében is inkább megmarad” — tette hozzá Szejke Ottilia.

Nem igaz, hogy aki románul tanul, jobban boldogul az iskolában és később az életben. Ellenkezőleg: tudományosan is igazolták, hogy a második nyelven nehezebb az előrehaladás az iskolában. A magyar nyelven való tanulásnak pedig javultak a lehetőségei, lényegesen megnőttek az esélyei: folyamatosan bővül a szakoktatás és a magyar egyetemi hálózat — abból pedig senkinek nincs hátránya, ha tanulmányait végig anyanyelvén folytatja.

Az sem igaz, hogy a magyar nyelv jelenti a terhet, egy tantárggyal többet az iskolában, megnövelve a heti órák számát, a vizsgák számát. A gyermekek számára ez az a tantárgy, amellyel megalapozzák anyanyelvi műveltségüket. A magyar gyerekek számára a román nyelv és irodalom jelenti a többletet, ezt azonban remek lehetőségnek kell tekinteni, és vállalnia kell minden Romániában élő magyar gyermeknek, éppen azért, hogy több lehessen, hogy ne akadályozza semmi az országban való boldogulásban.

Természetesen akkor is teljes értékű ember lehet a magyar anyanyelvű gyerek, ha román óvodába, iskolába íratják, de számolni kell azzal, hogy eltávolodik a magyar nyelvtől, nem fogja ugyanúgy ismerni a magyar mesék és mondák világát, irodalmunkat, történelmünket, mint azok, akik az anyanyelvükön tanulnak.

Bumbuluţ Krisztina