Vasárnap államfőt választunk
Szatmár megyében a november 2-i államelnök-választás napján 334 szavazóház működik majd, s az Állandó Választási Hatóság (AEP) adatai szerint 317 918 személy élhet szavazati jogával.
A november 2-i államelnök-választáson 14 jelölt közül választhatják ki a román állampolgárok, kinek szavaznak bizalmat az elkövetkező öt esztendőre. A szavazóházak november 2-án 7 és 21 óra között tartanak nyitva, a kampánycsend november elsején 7 órakor kezdődik. A voksoláson minden 18. életévét betöltött román állampolgár részt vehet, amennyiben rendelkezik érvényes személyazonossági okmánnyal (személyazonossági kártya, ideiglenes személyazonossági kártya, személyazonossági igazolvány vagy diplomáciai, illetve szolgálati útlevél, a katonai iskolák tanulói esetében pedig katonai szolgálati könyv). A külföldön élő román állampolgárok útleveleik felmutatásával élhetnek szavazati jogukkal. A november 2-án esedékes választások alkalmával minden állampolgár a lakhelye szerinti szavazóházban élhet szavazati jogával. Abban az esetben, ha nem tartózkodik otthonában a választás napján, bármelyik szavazóházban szavazhat, amennyiben a szavazóházi elnöknek átadja saját felelősségre írt nyilatkozatát (formanyomtatványt kell kitölteni), miszerint az említett napon más szavazóházban nem él szavazati jogával. A nem lakhely szerint település azt jelenti, hogy más községben, városban vagy megyében tartózkodik az illető szavazópolgár, nem pedig azt, hogy egy községen belül egyik vagy másik faluban. Szatmár megyében 317 918 szavazásra jogosult személy él, ugyanakkor 334 szavazóház működik majd. A választás költségvetése 2,168 millió lej, melyből a személyzeti költségek 1,68 millió lejt tesznek ki, a szolgáltatások 470 ezer lejt, a beruházások pedig 15 ezer lejt. A szavazásra érkezők a szavazófülkék számának megfelelő csoportokban mehetnek be a szavazási helyiségbe, ahol bemutatják személyazonossági okmányukat, majd a választói jegyzékbe való bejegyzést követően átveszik a szavazólapokat és a szavazáshoz használt, „Votat” feliratú pecsétet. A választók zárt szavazófülkékben szavazhatnak, egymagukban, a „Votat” szövegű pecsétet annak a négyszögnek a belső részére nyomva, amely az általuk preferált jelölt nevét tartalmazza. Miután szavaztak, a választók összehajtják a szavazólapot oly módon, hogy az ellenőrző bélyegzővel ellátott fehér oldal kívül maradjon, s behelyezik azt az urnába, ügyelve arra, hogy ne nyíljon ki. Ezt követően a pecsétet vissza kell adni a szavazóházi bizottsági tagoknak, akik visszaszolgáltatják a szavazó hivatalos okmányát. A szavazóházak őrzését 668 belügyi alkalmazott végzi, közülük 326 rendőr, 148 csendőr, 112 tűzoltó, 80 határrendész.
Börtön jár a választási csalásért
A 2004-ben elfogadott 67-es számú törvény értelmében akár börtönbüntetéssel is szankcionálható az a személy, akit választási csaláson érnek. A választópolgárok lefizetése, megvesztegetése törvényszegésnek minősül, mely 300–1500 lejes pénzbírsággal vagy akár 6 hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel is sújtható. A kampánycsend megszegése szintén szabálysértésnek számít, melyért 2000 lejes bírság is kiszabható. A belügyminisztérium arra kéri a választópolgárokat, amennyiben bármilyen típusú választási csalást észlelnek, jelezzék a 112-es egységes segélyhívó telefonszámon.
