Vasárnapi ebéd — gondokkal

Úgy tanultam az Öregektől, hogy a vasárnap ünnepnap, illik finom ebéddel megtisztelni azt. Erre a napra tartogatja a husi legjavát a hűtőben a gazdasszony, ekkor nyitja ki a dugibort gazduram, ilyenkor kerül a nemes dohány a pipába, és ilyenkor kapja meg a kutya a legfinomabb csontokat.

Igen ám, de az öregeink nem olvastak naponta újságot, nem néztek televíziót, sem interneten nem futkároztak, így nem tudhatták azt, ami nekünk szomorítja az életünket. Oly sok brit tudós van, oly biztosan megmondja a tutit a bolgár banya holtában, oly tudósok a moldovai pópák, hogy már nem marad semmi, amit nyugodtan ehetnénk-ihatnánk-tehetnénk. Az meg persze csakis a NASA dolga, hogy mikor, hol, mekkora égi kő kinek esik a fejére. Állambácsi csak lassan-lassan tudja követni a nemzetközi trendeket, amikor az élelmiszerek címkéjére megköveteli a román összetevő százalékos arányát, vagy országformájúra csináltatja a hazai termék címkéjét. És akkor még nem beszéltem az E-mániáról.

Hosszú ideje már asszonykám úgy utasít a piaci vásárlásnál, hogy csak „hazait, kertit” hozzak, a murok ne legyen „esztergálva”, a citromot kapargassam meg viasz ellen, uborkát meg csakis kertit vegyek, mert az nincs megszórva tartósítóval — legalábbis reméli… Odaátról hozott gyümölcsöt általában viszonteladótól sem veszek, keresem a mámikát a kosárral…

Mondhatná valaki, hogy ha ennyire rátarti a gazdasszony, miért nem eszünk étteremben? Na attól mentsen meg a Fennvaló. Aki egyszer volt éttermi, kantini, menzai konyhában, annak elmegy az étvágya még a pászkától is.

Apropó, pászka. Liszt, víz, ugye. DE: milyen búzából őrölték a lisztet, génmanipulált-e, műsikér van-e benne, a víz pedig klóros és mangános.

Továbbmegyünk olvasmányainkban. A levesben a zöldség tartósítóval van kezelve, az eperlevél zacskós, a zsíradék szaturált (?) összetevőkkel készült, a pipi húsa antibiotikummal, a kenyér puffasztóval és fehérítővel (vagy akár barnítóval) van „feljavítva”. A második fogás sem hiányolja a művi dolgokat: a disznó gyorsítóval szépült-kerekedett, málé helyett „furázs”-zsal élt, az étolajat benzinnel tisztított berendezésben párolták, a krumplit is permetezték kolorádó ellen, a pürébe való tejföl is 5–6 idegen elemmel bír.

A savanyított káposztát aszkorbinsavval tartósították, az uborkáról már szóltam. Végül a gyümölcs, esetleg kis édesség, fehérített cukorral, kompót szalakálival…

Brit tudósok megállapították, hogy a cukor fogyasztása veszélyes az egészségünkre. Brit tudósok megállapították, hogy a zsír, az olaj, a só, az ecet, a liszt, a korpa, a rizs, a gríz, a hús, a tej, a tejföl stb. mind veszélyes az egészségünkre. Amit meg nem a brit tudósok állapítottak meg, azt a NASA állapította meg. Persze azért ez érthető, mert ha megyünk a Holdra, Marsra, oda nem vihetjük a Juci-tehenet, sem a kiskertet, hanem tartósított, kezelt kajákat.

Kérem kedves olvasóimat, ne kövessék azt a mintát, amit röhögve mesélt egy haverem. Szaladgál a pasi egy bádogvederrel (nem veszélyes műanyaggal!) forrásvizet keresve (nem klórosat!), hogy lemoshassa az árokparti füvet, amit megrágcsálna ebédre…

Mindez viccesnek hat, túlzónak is, hisz semmiből nem fogyasztunk annyit, hogy megártson, megmérgezzen minket. De elgondolkozni, azt lehet… miközben rágcsálunk valamit…

Szerémy Péter