Végéhez érkezett az előadás-sorozat

A szatmárnémeti Szent István Kör szervezésében a Szatmári Református Esperesség tanácstermében hallhatták az érdeklődők dr. Kiss Tamás szociológus Társadalmi és politikai változások 1990 óta címmel tartott előadását.

Befejezéséhez érkezett az RMDSZ 1000 év Erdélyben, 100 év Romániában című, a centenáriumi évre tervezett programsorozata, a Szacsvay Akadémia történelmi előadás-sorozat. Csütörtökön dr. Kiss Tamás szociológus, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet tagja tartott előadást Társadalmi és politikai változások 1990 óta címmel.

Kiss Tamás elmondta, hogy 1989 után Erdély egy alapvető átalakuláson ment át, a posztszocialista korszak is egy alapvető változást hozott, elsősorban intézményes és politikai szempontból. Formalizálódott a politikai érdekképviselet. A múlt rendszerben is volt politikai érdekképviselet, de ennek nem voltak meg a formális csatornái, hanem olyan kábelek, olyan magyar származású személyek, akik a pártállamba voltak beépülve, adott helyzetekben, adott kontextusban megpróbálták a magyar blokknak az érdekeit képviselni, még akkor is, ha ezek nem voltak mindig teljes mértékben világosak. A rendszerváltás számunkra fontos eredménye a magyar intézményes szerkezet kialakulása. A rendszerváltással lehetősége nyílt a magyar elitnek, illetve a magyar értelmiségnek, hogy újraindítsa az etnikai párhuzamosságnak, illetve a kisebbségi társadalomnak a programját. Ez a folyamat már huszonnyolc éve tart, ez hosszabb periódus, mint a két világháború közötti időszak, ami huszonkét évig tartott. Kiss Tamás előadása három pillérre épült. Először a makrotársadalmi folyamatokról beszélt, azokról a demográfiai folyamatokról, amelyek az erdélyi magyarok népesedését mutatják ki. Szó esett arról, hogy milyen pozícióik vannak az erdélyi magyaroknak az etnikai rétegződési szerkezetben, illetve a nyelvhasználat tekintetében mik a trendek. Minden pillérhez tartozik egy központi tézis is. Itt ez nem más, mint a nemzetállam intézményrendszer hatalmilag aszimmetrikus teret, hatalmi egyenlőtlenséget hoz létre, ami hosszú távon, történetileg a kisebbségi közösség morbiddá válásához vezet. Az előadás második részében Kiss Tamás az intézményes szerkezetről beszélt, itt az etnikai párhuzamosság volt a fő fogalom, a központi tézis az, hogy erre a fajta intézményes asszimmetriára, a román nemzetállami szerkezetre és az ebből következő egyenlőtlenségre a magyar elit már a két világháború között, de a legutóbbi periódusban is az etnikai párhuzamosság programjával reagált. Kiss Tamás a különböző létdimenzióknak a magyar intézményekben történő szerveződéséről beszélt. A harmadik részben a politikai folyamatokat elemezte, a többség és a kisebbség között folyó politikai alkut és ezeknek az alkufolyamatoknak az intézményes szerkezetét mutatta be az RMDSZ, illetve a magyar elitek szempontjából és a magyar nemzetpolitika szempontjából. Kiss Tamás a szociológia eszközeit felhasználva elemezte a korszakot, az előadás végén pedig kérdésekre válaszolt.

Dr. Szőcs Péter, a Szent István Kör elnöke eredményesnek tartotta a befejezéséhez érkezett előadás-sorozatot. Januárban a kör vezetősége ismerteti a Szent István Kör jövő évi programját.

Elek György