×
2024. 03 29.
Péntek
Auguszta
10 °C
tiszta égbolt
1EUR = 4.97 RON
1USD = 4.61 RON
100HUF = 1.26 RON
Belföld

Veszélybe kerülhet az országos sertésállomány

2018.08.18 - 10:24
Megosztás:
Veszélybe kerülhet az országos sertésállomány

Damoklész kardjaként lebeg az egész romániai sertésállomány fölött az afrikai sertéspestis — ez az emberre nem veszélyes kór, amelynek megfékezése érdekében nem reagáltak megfelelő operativitással a hatóságok, a gazdasági vetületek pedig több mint érdekesek.

Az ország területén Szatmár megyében jelent meg először az afrikai sertéspestis nevű betegség, amely emberre ugyan nem, ám a házi sertésekre vagy a vaddisznókra igen veszélyes. Az igazi vészt viszont a vírusos megbetegedés nagyon könnyű, gyors terjedése jelenti, amely most akár az egész romániai sertésállományt veszélybe sodorhatja. „A megfelelő, gyors, határozott fellépés hiánya, a ma sem létező pontos mezőgazdasági és állategészségügyi stratégia és a gazdák nem megfelelő informálása vezetett oda, hogy az afrikai sertéspestis veszélyezteti az eddig felívelőben levő romániai sertéstartást. Állatok ezreit kell leölni a betegség terjedésének megfékezése érdekében, sőt, a mezőgazdasági területek termésének az elpusztítása is szóba került” — nyomatékosítja Magyar Lóránd parlamenti képviselő.

Főleg vaddisznók, de az ember is terjeszti

Az afrikai sertéspestist elsősorban a szabadon mozgó vaddisznók terjesztik, valószínűleg általuk került a vírus az országba és terjedt el hihetetlen gyorsasággal — olyannyira, hogy már a Duna-delta és környéke a legfertőzöttebb terület. Mára pedig az ember is hatékony vírushordozóvá vált, s bár nem betegszik meg, akár nagy távolságra is magával hurcolhatja a fertőzést. Emellett az ellenőrzés nélküli sertéskereskedelem is egyre inkább hozzájárul a betegség továbbterjedéséhez. „A 2017-es, első megjelenése alkalmával meg lehetett volna állítani a sertéspestis terjedését, csak azoknak az országoknak a megfelelő stratégiáját kellett volna követni, akik sikeresen vették fel a harcot a vírussal. Litvániában például a fertőzési gócpontok 50 kilométeres körzetében kiirtották a sertésállományt és egy évig tilos volt háztáji gazdaságokban sertést tenyészteni. Ez segített a betegség terjedésének megfékezésében” — magyarázza az állatorvos végzettségű parlamenti képviselő. Románia egy másik stratégiát követett: a beteg állatokat ölték meg, a környezetükben pedig vizsgálatokat végeztek, hogy továbbterjedt-e a betegség.

Érdek fűződött a betegség terjedéséhez?

A sertéstenyésztők között terjengenek olyan hírek, amelyek szerint bizonyos gyógyszerek és fertőtlenítőszerek gyártóinak érdekében állt a betegség terjedése, ahogy sokan sejtették a néhány évvel ezelőtti madárinfluenza esetében is. Ám míg a szárnyasokat érintő betegséget sikerült kordában tartani, a nagyon könnyen fertőző afrikai sertéspestis kezelése kicsúszott a „szakemberek” kezéből. Tény: a nagy valószínűséggel Ukrajnából Szatmár megyébe bekerült vírus terjedni kezdett, megállíthatatlanul, míg eljutott a déli megyékbe is. Ezzel pedig a probléma megkettőződött. Erdélyben és a déli megyékben ugyanis nagyban különbözik a háztáji sertéstartás. Míg Erdélyben kisgazdaságokban, disznóólakban, ellenőrzött körülmények között tartják a sertéseket, az ország másik felében szabadtartásban élnek és szaporodnak, néha keveredve a vaddisznókkal is. Ez az oka, hogy az ország egyik részében könnyebben kezelhető a pestis terjedése, és emiatt válik a betegség súlyos járvánnyá a másikban, s a megállításán dolgozók ezért hangsúlyozzák, hogy külön kell kezelni a két régióban kialakult helyzetet.

Az állatorvosok és a sertéstartók szerint a hatóságok egyszerűen nem reagáltak és ma sem reagálnak megfelelő operativitással a betegség megjelenésére. Egy elhullott állat megtalálásától számítva két napba telik a vizsgálatok elvégzése, majd akár egy hét is eltelik a helyzet kezelésével foglalkozó bizottságok megalakításáig. Az afrikai sertéspestis első megjelenésétől egy évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy hatékonyan lépjenek fel a betegséggel szemben, és a fertőzési gócpontok több kilométeres körzetében kiirtsák a sertésállományt. Drasztikus ugyan a módszer, de hatásos — azon persze lehet vitatkozni, hogy a gazdák kártérítésére szánt 8 lejes kilónkénti ár elégséges-e, de a lényeg most a vírus terjedésének a megfékezése.

Operatív fellépés kell

„Úgy gondoljuk, hogy az egyetlen megoldás az operatív fellépés minden esetben, amikor a betegség feltűnik valahol — lehetőleg a régió sertéstartási szokásainak figyelembe vételével. A mezőgazdasági minisztériumnak új kártalanítási rendszert kell kidolgoznia, melyen keresztül méltányos, a piaci árnak megfelelő kártalanítást kapnak a leölt állataik után a gazdák, illetve a vadásztársaságok” — mondja Magyar Lóránd. A vadászok szerint is hibás döntések sora vezetett a fertőzés terjedéséhez: egy ideig ugyanis nem lehetett vaddisznóra vadászni, hogy ezzel ne segítsék a betegség terjedését. De etetni sem lehetett az állatokat, emiatt pedig azok a megszokott életterükhöz képest jobban szétszóródtak — és vitték magukkal a fertőzést is.

A gazdasági vetület — furcsaságokkal

A betegség jelenléte természetesen nagyban befolyásolja az állatokkal való kereskedést is. A veszélyesnek, fertőzöttnek ítélt megyékben gyakorlatilag a helyi állategészségügyi igazgatóság dönt arról, hogy egy sertéstelep eladhatja-e az állatokat más megyékbe. Ennek kapcsán pedig furcsa döntések is születnek: Szatmár megyében az egyik kocatelep nem kapta meg az eladásra vonatkozó engedélyt, míg egy tőle 20 kilométerre fekvő igen. De igencsak érdekes az is, hogy az ország egyik legfertőzöttebb részében, Konstanca megyében az ország egyik legnagyobb sertéstelepe is szabadon, állategészségügyi engedéllyel adhat el malacokat Románia összes megyéjének — erre az érdekességre pedig már a mezőgazdasági szaksajtó is felhívta a figyelmet. A mezőgazdasági minisztériumnak hamarosan döntenie kell, vélik sokan, a kérdés csak annyi: a háztáji gazdaságokat helyezi előtérbe vagy az intenzív tenyésztőket, a több tízezer sertést nevelő nagy farmokat? Mert most mindkét ágazatot támogatják kormányprogramok által, ám valószínűleg az afrikai sertéspestistől csak az egyik ágazatot lehet megmenteni. Ehhez pedig a minisztériumnak egy határozott stratégiára lenne szüksége, mert ennek hiányában az egész romániai sertéstenyésztés veszélybe kerülhet.

Külföldi sertést vesznek és dolgoznak fel

Gazdasági szakemberek szerint ugyanis máris erősen körvonalazódik a tendencia, miszerint a húsfeldolgozók egyre kevesebbet vásárolnak romániai tenyésztőktől, a külföldről behozott húst részesítik előnyben. Ezzel pedig Dánia, Németország, azaz a nagy sertéstenyésztő országok kerülnek lépéselőnybe, a húsfeldolgozók ezektől szerzik be az alapanyagot. Sőt: ezek az országok felvásárolják a romániai gabonát, sertést nevelnek, majd Romániának adják el az állatokat… „Hasonló helyzet alakult ki Lengyelországban: a feldolgozók egyszerűen nem akarták megvásárolni a hazai, egészséges sertést. Ezt a helyzetet úgy oldották fel, hogy kormányrendelettel kényszerítették a feldolgozókat az országban nevelt sertések egy bizonyos arányú vásárlására — esetenként pedig szubvencionálták a vásárlást. Egy ilyen lépésre szükség van Romániában is” — magyarázza Magyar.

A vaddisznók kilövése még várat magára

Az állatorvosok a drasztikus és gyors fellépés mellett fontosnak tartanák a fő vírusterjesztőknek számító vaddisznók kilövését, illetve a kisgazdaságok fokozott ellenőrzését. A nagy sertéstelepek ugyanis saját érdekükből is fokozottan figyelnek az állatok egészségére, hiszen esetenként több ezer állat kivégzését jelentené a felbukkanó betegség. Sokan a helyi állategészségügyi igazgatóságoknak is nagyobb döntési hatáskört biztosítanának, hogy azok azonnal lépni tudjanak, már az afrikai sertéspestis gyanúja esetén.

A vaddisznók kilövése egyébként már több fórumon is szóba került, ám ez egyelőre nem megvalósítható. Az elejtett állatok — ha egészségesek, ha nem —elégetett maradványait legalább két méter mélyre kell temetni. Ilyen gödrök ásásához azonban a vadásztársaságoknak nincs megfelelő eszközük, vagy komolyabb gépek bérlésére sincs anyagi fedezetük, hiszen esetenként akár 700–1000 vaddisznót is ki kellene lőnie egy-egy társaságnak. A vadászok ugyan kérvényezték a támogatást erre minisztériumi és a prefektúra szintjén is, de egyelőre nem kaptak választ, így a vaddisznók irtása még nem kezdődhet meg.