Vidám hangulatú családi napok Pusztadarócon
Változatos és mindenki számára szórakoztató programok, 1900 töltött káposzta meg nyársra húzott süldő, mikolai, szárazberki és hazai néptáncosok, jóízű falatok és beszélgetések, kellemes hangulatú, közös együttlét volt az Ember Géza Családi és Kulturális Napok.
Hagyományt teremteni nem mindig egyszerű feladat, de ott, ahol a közösség igénye találkozik a szervezők elképzelésével, sokkal gyorsabban és könnyebben hagyománnyá érik egy-egy rendezvény — mint ahogy történt Pusztadarócon is, ahol a helyi kulturális egyesület a polgármesteri hivatallal karöltve 2017-ben szervezte meg az első Ember Géza Családi és Kulturális Napokat, nagy sikerrel és rengeteg pozitív visszhanggal, amelyek komoly hátszelet adtak a tavalyi rendezvény megszervezéséhez, idén pedig már mindenki számára teljesen természetes volt: ha június, akkor családi napok. A rendezvény szombaton kora délelőtt szokás szerint öt helyszínen startolt: a szamosdarai horgásztavon, a futballpályán, a sportcsarnokban, a polgármesteri hivatal gyűléstermében (itt az elmesportolók mérték össze tudásukat) és a kúriában, hiszen az egyesület anyukái és tagjai ekkor kezdték el töltögetni az 1900 káposztalevelet (s vitathatatlanul ők kapták a legtöbb első díjat is). A szombati sportnap családias hangulata csak tovább erősödött vasárnap a kúria udvarán, ahol az árnyas fák alatt vagy a ragyogóan tűző napon ragadtak fakanalat a bográcsos ételek versenyén a csapatok — az idegenlégiós Eagle Bikers motorosai hatalmas adag csilis babot, az általános iskola tanári közössége daróci babgulyást, a józan életű engedetlenek kemencében sült csülköt és babgulyást, a református egyházközség gulyást készített, míg az önkormányzat csapata inkább süldőt, mint malacot sütött nyárson.
Az egybegyűlteket elsőként Krisztián Erika egyesületi elnök köszöntötte, majd Găman Mihály polgármester is fellépett első alkalommal a vadonatúj színpadra, amelyet az önkormányzatnak pályázat útján sikerült beszereznie, a kúria udvarán felállított három filagóriával együtt, megköszönve mindenkinek, aki munkájával hozzájárult ahhoz, hogy a változatos programsorú, egész napos szórakozás megvalósulhasson. „Családi napot ünneplünk ma, de mit is jelent a család? Mindent. A legnagyobb örömöt, a legnagyobb kincset. S ugyanolyan öröm és kincs a közösség, a pusztadaróciak nagy családja is. Hétköznapjaink a rohanásról szólnak, de helyet kell adni a szórakozásnak, a pihenésnek, a kikapcsolódásnak is — régebben mindig irigykedtem azokra a településekre, ahol létezett és működött hagyományőrző egyesület, jó ideje azonban mérhetetlen büszkeség tölt el, hiszen a pusztadaróci Vadrózsák, Pünkösdi Rózsák alaposan kitesznek magukért, fáradhatatlanul szervezik a hagyományőrző rendezvényeket, s viszik a község nevét, jó hírét megye- és országhatáron túlra is. Élménydús napot kívánok mindenkinek. Örüljünk, hogy vagyunk, örüljünk az életnek és örüljünk egymásnak!” — mondta. Hasonló gondolatokat fogalmazott meg imájában Kovács Zsuzsanna lelkész is, emlékeztetve azonban arra is: a család, a közösség életében nemcsak boldogság, de sokszor feszültség, torzsalkodás is van. „Jézus legnagyobb csodája, hogy a kapott 12 tanítványt képes volt maga mellett tartani, tanítani, formálni őket úgy, hogy el tudták hordozni egymást — Simon, a zelota, Máté, a vámszedő, az utcanő Mária Magdaléna és a nemes Johanna, az állandóan nyafogó Tamás és a hol kőszikla, hol nádszál Péter. Ne egymásra nézzetek, számon tartva egymás hibáit, hanem egy irányba, Istenre — tanította nekik —, így könnyebben lehet haladni az úton” — fogalmazott.
A köszöntőket követően előbb a pusztadaróci ovisok, majd a szamosdarai előkészítősök vették birtokukba a színpadot, vidám ritmusú mesefeldolgozásukkal, bábelőadásukkal megnevettetve a nézősereget, majd a vadonatúj viseletben kéklő, mikolai Gyöngyösbokréta néptáncosai ropták, aztán a szamosdarai általános iskolások nevettették meg a nézősereget vidám jelenetükkel, őket a szárazberki Hármashatár Egyesület néptáncosai váltották a színpadon, aztán a Vadrózsák citeráztak, a Pünkösdi Rózsák néptáncoltak és énekeltek, majd estefelé Fortuna istenasszony libbent a kúria udvarára, értékes nyereményeket pottyantva a szerencsés tombolázók ölébe, s a Favorit Együttes és Csorvási Szabi muzsikájára folytatódott a hajnalig tartó szabadtéri bál.
A rendezvény egész ideje alatt „szolgálatban” volt dr. Vass Zoltán, dr. Széles Ferenc és Maurer Róbert, akik az ingyenes vérnyomás- és vércukorszintmérés mellett egészségügyi szaktanácsadással szolgáltak — s nem volt túl sok „üresjáratuk”, csapatosan érkeztek mind a mérésekre (hiszen sokak számára ez jelenti az éves rutinellenőrzést), mind a legkülönfélébb, konkrét vagy általános kérdésekkel.
Szabó Kinga Mária
