Vidékfejlesztési program helyett nemzeti stratégia

A következő EU-s költségvetési ciklusban kisebb lesz a vidékfejlesztésre szánt támogatási alap, a tagállamok viszont jóval nagyobb mozgásteret kapnak a keretösszeg leosztásában.

A vidékfejlesztési program helyett nemzeti stratégia lesz az uniós pályázati alapok megnevezése minden tagállamban — tájékoztatott Magyar Lóránd, a képviselőház mezőgazdasági bizottságának tagja.

A nemrég közzétett — nem végleges — leosztás szerint Románia összesen 20,5 milliárd eurót fog kapni a hétéves költségvetési időszakban a mezőgazdasági Garanciaalapból és a Vidékfejlesztési Alapból. A két tengely (alap) között a megoszlás a következő: 13,3 milliárd euró a közvetlen, APIA-s kifizetésekre fordítható, ami az előző hétéves időszakhoz viszonyítva 15 százalékos növekedést jelent, a második tengelynél, a vidékfejlesztési alapoknál pedig 6,75 milliárd euró a teljes összeg, ami 16 százalékos csökkenést jelent az előző évi 8,13 milliárd euróhoz viszonyítva. Kötelező lesz a környezeti és klímaösszetevő figyelembevétele, a teljes összeg 30–40 százalékát (még itt sincs végleges arány) csakis erre szabad majd fordítani az új nemzeti stratégiában.

A képviselő szerint a vidékfejlesztési pályázatoknál az országok kötelező önrészaránya is változni fog, eddig 15 százalékot kellett a hazai költségvetésből hozzátenni, ez a következő hétéves ciklusban 30 százalékra emelkedik. Ez Romániának is megterhelést jelent, az eddigi 1,4 milliárd euró helyett 2,5 milliárd eurót kell biztosítania erre a költségvetéséből. Nagy-Britannia kilépésével ugyanis az eredetileg a mezőgazdasági kifizetésekre szánt összeget az Unióban most 365 milliárd euróval csökkentették.

Az új közös agrárpolitika (KAP) nagy teret szentel majd a fiatalok érvényesülésének a mezőgazdaságban, számos lehetőséget fog nyújtani a tagországoknak, hogy segítsék a fiatalok vidéki megélhetését. Ugyanakkor kötelezővé is teszik kiemelt támogatásukat. Lehetőség van rá, hogy 2021–2027 között közel 40 millió euró közvetlenül, megemelt területalapú támogatás vagy kedvezményes pályáztatás révén jusson el a hazai fiatalokhoz. A tárgyalások arról szólnak, hogy a fiatalok ne az eddigi 40 vagy 50 ezer, hanem 100 ezer eurót kapjanak a vidéken történő megtelepedésre. A támogatás felső határértékének megállapítását a tagországokra bízzák.

A vidéken történő megtelepedési támogatásnál nem lesz kötelező a gépvásárlás. Megengedik, hogy a tagország olyan feltételeket fogalmazzon meg a pályáztatási rendszerében, amelyek alapján az elbírálásnál több pontot kaphassanak a fiatalok. Ugyanakkor az új KAP-ban lehetőség lesz arra, hogy a fiatalok szövetkezését külön támogassák, beleértve az értékesítési lánc megszervezését, illetve hogy a fiatalok kedvezményes hiteleket kaphassanak föld- vagy gépvásárlásra. A mostani tárgyalások eredményeként a kedvezményes hitelekre egymilliárd eurót szánnak. Ugyanakkor külön támogatásban részesülhetnek majd azon idős gazdálkodók, akik lemondanak a mezőgazdaságról, és a területeiket, állataikat fiataloknak adják át.

Magyar Lóránd hozzátette, hogy a következő EU-s költségvetési ciklusban — elsősorban Nagy-Britannia kilépése miatt — kisebb lesz a támogatási alap. A tagállamok pedig ez alkalommal jóval nagyobb mozgásteret kapnak annak tekintetében, hogy mi történjen az EU-tól kapott keretösszeggel. Romániában az az álláspont, hogy ne csökkenjenek a területalapú támogatásra szánt összegek — ez azonban azt hozza magával, hogy a pályázatokra szánt összegek alapja lesz észrevehetően kisebb. Ami még meghatározza majd Románia mezőgazdaságát — az RMDSZ-en belül azonban ezzel nem értenek egyet —, az az, hogy a nagygazdaságok érdekeit helyezi előtérbe a területalapú támogatások tekintetében. Az EU-ban az a tendencia, hogy maximalizálják a támogatás összegét, Románia azonban erre nem mutat hajlandóságot. Érthetően: 2 ezer hektárra 200 euróval számolva 400 ezer euró lenne a támogatás, több tagország viszont 200 ezer euróban maximalizálta a támogatás összegét, a különbséget pedig kisebb gazdaságok támogatására szánják, Románia viszont nem vállalja be a maximalizálást, így közvetve a kistermelők, a családi gazdaságok kerülnek hátrányba — mutatott rá Magyar.

Elek György