Vidéki munkaerő-toborzás

A falvakon lakók, bár megkönnyítené számukra a munkahelyre találást, nem igazán érdeklődnek az alkalmazásuk érdekében indított projekt ajánlatai és állásbörzéi iránt.

A vidéken élőket is állandó munka vállalására ösztönöznék, elhelyezkedésük megkönnyítése érdekében szerveztek állásbörzével egybekötött konferenciát szerdán Szatmárnémetiben. A Vasile Lucaciu utcai Sváb Házban délelőtt tíz órától kezdődött rendezvény koordinátora a Consulting Age Kft. volt, társszervezői pedig a Szatmár Megyei Munkaerő-foglalkoztatási Ügynökség (AJOFM), a Szatmár Megyei Kézműves Kamara és a turci önkormányzat, a projekt a „A humánerőforrás-fejlesztés: megoldás az elhelyezkedéshez” elnevezést viseli. A rendezvény célja az volt, hogy az áprilisban indult és tizenhat hónapon át képzésekkel és állásbörzékkel tűzdelt projekt megoldást jelentsen azok számára, akik vidéken élnek, saját gazdaságban megtermelt és általuk értékesített javakból tartják fenn magukat — vélhetően az országos létminimum alatt tengődve—–, jobb lehetőség híján háztartásbeliek, vagy alkalmi munkákból élnek.

Tíz cég és alig valamivel több állást kereső ment el a tegnapi állásbörzére, ahol lakatosokat, hegesztőket, készruhagyártókat, vasalómunkásokat, karbantartókat, diszpécsereket és biztonsági őröket alkalmaztak volna.

Visszás helyzet a mezőgazdaságban

Hölczli Josef, a Kézműves Kamara projektkoordinátora elmondta, tudomásuk szerint igen nagy számban vannak olyanok a megyében, akik kiszolgáltatott helyzetben vannak, és az elhelyezkedés megoldás lehet akut anyagi problémáikra, mégis közömbösek a felajánlott lehetőségek iránt. „Sok határozatlan emberrel találkoztunk, akik nem csak az első lépés megtételében haboznak, de a már megkezdett képzéseket is abbahagyják, a kurzusokat nem végzik el, és bár szükségük lenne rá, nem állnak munkába. A projekt egyaránt támogatást nyújt kis vagy nagyobb cégeknél való elhelyezkedésben, de amennyiben a jelölt alkalmasnak bizonyul rá, segítséget nyújtanak saját vállalkozás beindításához is. Visszás helyzetnek találom — mondta el a konferencia szünetében Hölczli —, hogy az aktív román lakosság ötven százaléka a mezőgazdaságban dolgozik, miközben ugyanolyan hatékonyság mellett a normális arány 15–20 százalék lenne.” Eddig agroturisztikai, informatikai és vendéglátóipari kurzusokat szerveztek vidéki munkakeresők számára ennek a projektnek a lehetőségeivel élve, a közeljövőben nyaralógondnoki, kárpitosi, kereskedelmi dolgozói és karbantartói képzések lesznek. Ezekre több helyen is jelentkezni lehet, részletekkel szolgálhatnak a satumare.anofm.ro, a cameramestesugarilor.ro, vagy a drum.consultingage.ro honlapokon található elérhetőségeken.

Princz Csaba