Vigyáznak a külföldön dolgozók gyerekeire
Romániában szigorú megfigyelés alatt állnak a külföldön dolgozó vendégmunkások gyerekei. Az országosan létrehozott egységes nyilvántartás szerint Szatmár megyében 4385 olyan tanuló van, akiknek a szülei külföldön vállaltak munkát.
A pénz nem boldogít — lépten-nyomon lehet ezt hallani, de nélküle nem nagyon lehet boldogulni. Vannak kiadások, a számlák mellett pedig sok család életét a bankkölcsönök is megkeserítik, mégpedig olyan mértékben, hogy hó végén a minimálbérből az alapvető élelmiszerekre sem jut elegendő, nem hogy új ruhákra, vagy esetleg tanszerekre. A nagy, családi nyaralás csak utópia marad. Minden szülő szereti a gyermekét, így egyértelmű, hogy a legjobbat, a legszebbet és a legújabbat adná neki, ha tehetné. De nem mindenki teheti. Szomorú tény, hogy sok szülő, hátrahagyva gyermekeit — az ő érdekükben — külföldön vállal munkát, hogy az anyagi biztonságot megteremtse. Ám ez a biztonság nagyon hamar lelki bizonytalansággá válhat, amely érzelmileg labilissá teheti az itthon maradt kiskorúakat. Paradox módon a szülő elmegy külföldre dolgozni, hogy majd a gyereknek ne kelljen. De a gyerekből lesz-e majd felnőtt, aki ezt eldöntheti? Bátorság kell egy családban egy ilyen döntést meghozni és senkinek sem könnyű, de ne feledjük, sokan bele is fulladtak már ebbe a bátorságba. A román kormány tavaly felismerte ezt a tényt, így a maga módján megpróbált közbelépni, egy országos nyilvántartást létrehozni és több figyelmet szentelni azon gyerekeknek, akik szülő nélkül maradtak itthon — ehhez természetesen a tanintézmények segítségét is kérték. A cél a gyerek jóléte, ezért a szociális gondozói hivatalok és a tanfelügyelőségek szorosabb együttműködést alakítottak ki, negyedévente nyilvántartásba vették és értékelték ezen gyerekek iskolai teljesítményét. Sok szülő ódzkodott az e fajta listázástól, de alapvetően nem egy száraz statisztikát szeretett volna létrehozni az állam, hanem egy olyan rendszert, amely biztonsági övként szolgál és megvédi a gyereket a bajtól. A nyilvántartást semmiképpen sem szabad fenyegetésként értelmezni. Országosan 83 ezerre tehető azon gyerekek száma, akiknek a szülei külföldön találtak jobb megélhetést. Szatmár megyében összesen 4385 nyilvántartott diák van — 526 előkészítő osztályos, 1213 elemi iskolás, 1381 gimnazista, 1263 középiskolás — , akiknek a szülei, vagy legalább egyik szülője külföldön dolgozik. Mariana Dragoş, a Szatmár Megyei Szociális Ellátási és Gyermekvédelmi Igazgatóság vezetője szerint a rendszer jól működik és eddig nem történtek visszaélések, szerinte a nyilvántartás vezetése egy szorosabb kapcsolatot hoz létre a gyerekek és a szülők, valamint a szociális intézmények és a tanintézmények között.
Szatmáriak külföldön
A szatmári magyarság 10 százaléka dolgozik valahol Nyugat-Európában. A magyar elméleti középiskolák közösségi programokkal és különféle iskolai és iskolán kívüli tevékenységekkel próbálják összekovácsolni a diákközösségeket, így azon tanulók számára is, akiknek a szülei külföldön vállaltak munkát, egy biztos és szeretetteljes teret tudnak létrehozni. A tanintézmények társadalmi felelősségvállalása ebben a tekintetben is óriási, ezért is törekednek minden eszközzel a problémák megelőzésére. A Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban jelenleg 45 olyan diák tanul, akiknek a szülei külföldön dolgoznak, a Szatmárnémeti Református Gimnáziumban 26, a Hám János Római Katolikus Teológiai Líceumban pedig 16 ilyen diák tanul. Dr. Frigy Szabolcs iskolai szaktanácsadó szerint az őszinte kommunikációra kell törekedni a diákokkal, a személyes környezet és a közösség fejlődésére kell összpontosítani, mivel a közös tevékenységek által úgy az iskolán, mint az osztályokon belül kialakul egy érzelmi támogató tömeg. Ahhoz, hogy megelőzzék a problémákat, egy bizalmi partnerség kell kialakuljon a szülők és a tanintézmény között. A tanácsadásban olykor külön nehézségeket okozhat az, amikor a szülők nem jelzik az intézmények felé, hogy külföldre mentek, így már csak akkor tudnak közbelépni, amikor már a tünetek jelentkeznek. A tanintézmények mellett a hatóságok is próbálnak majd preventív jelleggel fellépni, a nyilvántartásba kerülés első félévében kéthavonta, majd félévente ellenőrzik az egyedül maradt gyereket, hogy lássák, megfelelő felügyelet alatt van-e. Amennyiben a gyerek tanulmányi eredménye romlik, vagy a hatóság képviselőjében felmerül a gyanú, hogy a gyerek érzelmileg sérül, pszichológustól kérhetnek segítséget. A hatóságok a szülők hazaköltözése utáni 12 hónapban is megfigyelhetik a nyilvántartott gyerekeket, továbbá azt is mérlegelniük kell, hogy fennáll-e a vizsgált családok szétválásának az esélye.
Barakonyi Gergő
