Viselkedésünk mozgatórugói (IV.)
Utoljára módositva: 2019-08-09 12:41:04

Az emberi viselkedés hajtóerőiről, a célirányos viselkedés motivációs tényezőiről, a belső és külső motivációkról, a mai és a régebbi generációk viselkedési tényezői közötti különbségekről beszélgettek szakemberek és meghívottak az SZFÚ szerkesztőségében.

 

A beszélgetésen részt vett: Fülöp Andrea tanítónő, Máthé Gabriella tanítónő, Máthé Róbert lelkipásztor, terapeuta, Juhász Zita közgazdász, Matusinka Beáta, a Szatmári Friss Újság marketingmenedzsere, dr. Frigy Szabolcs egyetemi oktató, iskolai tanácsadó, Ary Dalma orvostanhallgató és Reszler Brigitta pszichológus. A beszélgetést moderálta: Elek György.

Máthé Róbert rávilágított, hogy nagyon fontos az önismeret, mert az ember akkor talál rá arra, hogy mi okoz számára örömet, ha ismeri önmagát. Csíkszentmihályi Mihály Széchenyi-díjas magyar-amerikai pszichológus a belső motivációt a flow élménnyel, a boldogságélménnyel kapcsolta össze, de azt meg kell találni. A pszichoterápia egy nagyon mély ismerethez juttatja az embert, s ebben az önismeretben rendszerint megszületik egy életcél. Létezik olyan pszichoterápiás módszer is, amelynél eleve az életcél megtalálása a célkitűzés. Fontos, hogy adjunk egy célt az életünknek. Ez az életcél hatalmas erőket mozdít meg, és belső motivációhoz juttat. Az önismeret sokat segít a belső motivációs erő megtalálásában, életcélhoz juttat, ehhez a pszichoterápiás folyamat nagy segítséget nyújt.

Matusinka Beáta elmondta, hogy úgy gondolja, a szabadság valahol egy tudatos szabadság kell hogy legyen, nem pedig ahogy esik, úgy puffan. A szabadság gyakorlásához kell egy bizonyos értelmi szint. Ha csak egy puszta szabadság van, akkor az egy kaotikus helyzet.

Elek György megjegyezte, hogy régen a gyerekek függtek a szüleiktől, az iskolától, a környezettől. Felnőtt annyira a társadalom, hogy annak fiataljai képesek legyenek önálló döntéseket hozni? — vetette fel a kérdést.

Reszler Brigitta azt tapasztalja, hogy a szülő sem akarja befolyásolni a gyereknek a döntését. Ezért van az, hogy a szülők megengedik, hogy a gyerek kicsi korától kezdve megvalósítsa önmagát. Valahol a szülő is elengedi azt a kötelet, régen pedig tartották.

Matusinka Beáta szerint szerencsés helyzet a kettőt úgy összehangolni, hogy szabadnak érezze magát az ember, de tudja azt, hogy milyen keretek között kell mozognia. A gyereknevelésben is fontos, hogy meddig nyúlik a szabadság, honnan kell egy kicsit visszavenni, meddig indokolt hagyni a kilengést, ahol pedig káros lehet, ott visszavenni, hogy majd ne bánja meg a döntéseit a gyerek.

Reszler Brigittának meggyőződése, hogy ez nevelés kérdése. Szerinte korlátokat kell szabni, szabályokat kell hozni. A szülő mint modell is ott kell hogy legyen.

Ary Dalma hozzáfűzte, hogy nagyon fontos az első hét év: ha az elég szigorú, akkor nem tűnik nagyon drasztikus változásnak a későbbiekben, hogy kicsit laza a kötél, de nincs elszakadva.

Matusinka Beáta ezt egy folyamatos munkának ítéli. Egy egyévesre szabott szabály nem alkalmazható egy ötévesre. Nem lehet egy régi mintát mindenre alkalmazni, de vannak részei, amiket igen.

Reszler Brigitta az értékek átadását mindig időszerűnek tartja. Egy alapot jelent a gyerek számára az az érték, amit a szülőtől kap.

Fülöp Andreának az a véleménye, hogy nagyon fontos, mit lát a gyerek otthon: étkezés, öltözködés, a saját dolgainak a rendezése, a szülők egymáshoz való viszonya stb. A gyermek mindig megtalálja és kihasználja azokat a felnőtteket, akik kiszolgálják. Amíg mindenki egészségesen fejlődik, addig az önállóságra nem nevelt egyfajta fogyatékossággal szembesül, nem érti, hogy neki miért nem megy.

Reszler Brigittának meggyőződése, hogy ha egy gyerek minél többet van a szüleivel, értelmi szinten annál jobban fejlődik, persze épp emiatt történhet meg az is, hogy a szülő mindent megcsinál helyette, mert nem akar konfliktusba kerülni a gyerekkel.

Frigy Szabolcs arra figyelmeztetett, hogy szabályokat és korlátokat csak értékek mentén lehet felállítani. Nincs egy olyan kimondott érték, amely mentén értékítéletet lehet hozni. A viselkedéssel is az a probléma, hogy szabadság van, de ez kiöli azt, hogy valakire rá lehet szólni az utcán, hogy valamit nem illik. Ha hangsúlyozzuk azt, hogy milyen jó az önmegvalósítás és a szabadság, akkor milyen alapon lehet valakinek megmondani, hogy mi illik és mi nem. Az ront el mindent, hogy mindenkinek igaza van, ha mindenki így valósítja meg önmagát. Ettől válik működésképtelenné a társadalom is. A gyerek bármit csinálhat a játszótéren, a szülő nem szól rá, mert a gyermek így valósítja meg önmagát.

Juhász Zita hiányolja az általános társadalmi értékeket. A szabályok vagy nincsenek kialakulva, vagy sarokba vannak téve, vagy ki vannak alakulva, csak nem veszünk róluk tudomást.

Frigy Szabolcsnak meggyőződése, hogy az önmegvalósítás önmagában nem helyettesíti ezeket az értékeket. Attól, hogy valaki azt gondolja, jó, amit csinál, az még nem lesz igaz. A véleményét mindenki elmondhatja, de nem minden vélemény ugyanolyan értékes vagy ugyanolyan igaz. Ettől nevelünk kiskirályokat, mert ők úgy valósítják meg önmagukat.

Juhász Zita abban látja a hibát, hogy nincs egy olyan társadalmi érték, amit mindenki annak fog fel és akként érzékel.

Fülöp Andrea pedig fontosnak tartja a felelősségvállalást. Ha hibázunk, azt ki kell mondani.

Frigy Szabolcs meghatározást kért: minek a mentén mondjuk ki, hogy hibáztunk? Fülöp Andrea szerint hiba az, ha valakit bántunk, ha rosszat teszünk valakivel, és szenved miatta. Frigy Szabolcs figyelmeztetett, hogy vannak alapvető értékek, amelyek nincsenek kimondva, nem találkozunk velük modellként.

Fülöp Andrea ezeket az értékeket a mesékben fedezi fel. A mesék nagyon sok morális értéket közvetítenek. A magyar népmeséknek széles a tárháza.

Matusinka Beáta kifejtette, hogy ezek az értékek, amelyekben szocializálódtunk, mára mintha félre lennének rakva, és nem tudjuk áthozni ezeket a megváltozott kontextusba, valahol ott maradnak a kérdőjelek.

Máthé Róbert egy példával állt elő. Elmondta, hogy Csányi Vilmos etológus azzal foglalkozik, hogy összehasonlítja az emberi és az állati viselkedést. Az emberi viselkedés jellemzőinél az egyik lényeges dolog, hogy az ember alapjában véve egy szabálytisztelő és szabálykövető lény. Az állatvilágban is vannak szabályok, viszont az emberbe ezek sokkal mélyebben beivódnak. Szociálpszichológusok ezt úgy vizsgálták, hogy adott egy kisváros, ott egy egyszerű útkereszteződés, és éjszakára felkapcsolva hagyják a piros lámpát. Nem sárga villog, hanem rendesen működnek a jelzések. Megállnak az autósok, mert tilos továbbhaladni. Sehol a környéken se rendőr, se gyalogos, beláthatóan a másik útról se jön senki, mégis mindenki kivárja, hogy zöldre váltson a lámpa, és csak akkor mennek tovább. A férfiak több mint nyolcvan, a nők ennél is nagyobb százalékban. Ezzel egyértelműen azt magyarázták, hogy ha az emberbe beivódnak a szabályok, abban az esetben is betartja azokat, amikor annak nincs semmi értelme. A szabályok, ha belénk ivódnak, akkor egy adott ponton megvédenek, viszont vigyázni kell, hogy ne próbáljuk meg betegesen erőltetni azokat, mert a beteges szabálykövetés már egyfajta neurózis. A neurotikus ember kialakítja magának a saját szabályait, amelyekhez nagyon ragaszkodik. Egy nap hússzor kezet mos, háromszor megnézi, hogy be van-e zárva az ajtó stb.

Matusinka Beáta a szabályokkal kapcsolatosan hozzáfűzte: nagyon sok olyan szabály van, ami elveszti a tárgyát. Ha egy idő után mindent jól cselekszünk, elveszíti a jelentőségét. A változó világban nagyon sok szabály már nem állja meg a helyét, kell tudni szelektálni. Egy egészséges élettudatos ember könnyebben tudja ezt megtenni, aki kevésbé tudatos, annak nehezebb a szabályok között válogatnia.

Frigy Szabolcs megjegyezte: ez olyan, hogy az okos ember nem szemetel, a többinek tilos.

Fülöp Andrea rávilágított: a mai technika nagyon fejlett, sokkal fejlettebb annál, mint amit a mindennapokban használunk. Ez a jövőben olyan pszichológiai problémákat fog majd felvetni, amelyekhez nagyon komolyan fel kell nőniük az embereknek, mert a technika olyan dolgokat fog tudni, amiket szabályokkal kell majd az embereknek közösen meghatározniuk. Nagyon fontos, hogy azok a szabályok hogyan lesznek lefektetve.

Matusinka Beáta megjegyezte: már az emberi agy is óriási lemaradásban van a technikához képest, hát akkor a szabályok…

Fülöp Andrea hozzáfűzte: nem lesz olyan szabály, amit a teljes közösség elfogad.

Máthé Róbert úgy látja: vannak szabályok, amelyek bizonyos emberek számára szükségesek, mások számára nem. Sok minden függ a lelkiségtől, a lelki érettségtől.

Juhász Zita szerint nem biztos, hogy arról kell ma beszélni, hogy mi lesz statisztikailag, és mit eredményez a technológia, hiszen olyan társadalmi alapproblémákkal küszködünk a viselkedés szintjén, hogy nehéz meghatározni, hogyan lehet egy kicsit szociálisan érzékenyebb társadalmat kinevelni, az embereket ösztönözni a segítségnyújtásra. Az adományozás kultúrája, a hátrányos helyzetűekkel szembeni kultúra sem alakult még ki a mi társadalmunkban. Ameddig ez így van, nem fogjuk tudni megváltani a társadalmat statisztikai adatokkal. Egy minimális viselkedési változást is képtelenek vagyunk elérni. Nagyon nehéz feladat a felnőttek képzése, az értékek hangsúlyozása.

Reszler Brigitta szerint is jobb a jelenben maradni, mint a jövővel foglalkozni, mert most is van probléma. Amíg nem tudjuk megoldani a jelen problémáit, hiába próbáljuk megjósolni, hogy lesz, mi lesz. Ha a jelenlegi problémákat nem tudjuk megoldani, még nagyobb lesz a szakadék a jövőben.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK
  • Nincs kapcsolodó cikk
APRÓHIRDETÉS
SZATMÁRI NAP
MoziSzinházBuliEgyéb
KÉPGALÉRIÁK
NAVIGÁTOR


KÖRKÉRDÉS
Szoktál-e adományozni ünnepekkor?
Igen, ilyenkor mindig nagyobb hangsúlyt fektetek az adományozásra.
Előfordul, hogy valamely felhívás kapcsán én is adományozok
Ugyanúgy adományzok egész évben
Nem adományozok se ünnepekkor, se máskor
Egyéb, leírom hozzászólásban
Szavazok
SEBESSÉGMÉRÉS
  • Sajnos ma még nem kaptunk információt a radarokról a megyében!
  • Az összes megtekintése
    Radarok Szatmár megyében
    (2019. december 13.)


    KONYHA
    Hozzávalók: 1 db édeskömény, 1 db zöld alma, 1 db hagyma, 15 dkg sárgarépa, 2 ek. olaj, 6 dl ...