Visszatérő ügy a hajléktalanok problémája

A szatmárnémeti hajléktalanszálló vezetője, Daniel Săveanu tegnap a Szociális Párbeszéd Bizottságának soros havi gyűlésén beszámolt az általa vezetett intézmény tavalyi esztendőjéről.

Kiderült, hogy a megyeközpontban 60 férőhelyes a hajléktalanszálló — 22 hely a nők és 36 hely a férfiak részére, s van egy kétszemélyes szoba a kisgyermekes anyák számára is. Csak éjszakára vehető igénybe az alvási lehetőség, egész nap csak akkor tartózkodhatnak ott a hajléktalanok, ha kint már fagypont alá süllyed a hőmérséklet. A hajléktalanszálló munkaközössége egy koordinátorból, két szociális asszisztensből, egy pszichológusból, két egészségügyi asszisztensből, három szociális munkásból és három portásból áll. A szállón biztosítják a rászorulóknak a tisztálkodási lehetőséget, időnként tiszta ruhaneműt kapnak, kétszeri étkezést, kitöltik és vezetik az egészségügyi lapjukat, s alapfokon egészségügyi ellátásban is részesülhetnek. Igény szerint segítenek a személyi igazolvány, szociális segély, különböző típusú nyugdíjak megszerzésében, a családorvosi listára való felkerülésben. A jogszabály értelmében, ha egy szatmárnémeti illetőségű személy hajléktalanná válik, s a hajléktalanszállóval kapcsolatba kerül, akkor a két fél szerződést köt, s kölcsönös kötelezettségeket vállalnak. A hajléktalanok nem mehetnek a szállóra alkoholos befolyásoltság alatt — ezt télvíz idején elnézőbben kezelik. A hajléktalanok eredetileg 12 hónapos időszakra vehetik igénybe a szálló szolgáltatásait, ám igény szerint ez hosszabbítható, van olyan védencük, aki már nyolc éve visszatérő „vendég”. A munkacsoport igyekszik minden lehetséges módon segíteni a hajléktalanok társadalomba valló visszailleszkedését, munkába állását, de ezt a megbélyegzés sokszor hátráltatja. „Nem szabad megbélyegezni a bajba jutott személyeket, ugyanis ezáltal a munkába állás folyamatát nehezítik meg, nem fognak tudni alkalmazkodni a munkahelyen, s amennyiben csak figyelmeztetik őket a feladataikra, azt támadásként élik majd meg, s azonnal felmondanak. A közös cél az, hogy megoldást találjunk a számukra” — fogalmazott a szálló vezetője. Kiderült, hogy tavaly 2673 alap esetben létesültek alapfokú egészségügyi ellátásban a hajléktalanok, ami igencsak sok. Ez abból is adódik, mert minden második hajléktalan valamilyen betegségben szenved, s kezelésüket nehezen tudják megoldani, mivel nem rendelkeznek egészségügyi biztosítással. Több olyan személy is van, akiket öregek otthonába kellene beutalni, ám finanszírozás híján erre nincs lehetőség. A tegnapi gyűlésen jelen levők megegyeztek abban, hogy az elkövetkező időszakban kidolgoznak egy megyei stratégiát a felnőtt rászorulók kapcsán, s megpróbálnak egy nappali szállót is megépíteni/kialakítani, hiszen ez jelenthet végleges megoldást a hajléktalanok számára. Addig azonban Bartos Bertalan, a Szociális Kifizetések és Ellenőrzések Országos Ügynöksége szatmári igazgatóságának (AJPS) vezetője azt javasolta, hogy az illetékesek segítsenek a rászorulóknak abban, hogy szociális segélyhez jussanak, hiszen ezáltal az egészségügyi biztosításuk is megoldódik. Ezt a javaslatot Altfatter Tamás alprefektus is támogatta, s arra kérte az illetékeseket, hogy rövid távú megoldásban is gondolkodjanak, ne csak a nappali szállóra összpontosítsanak.