Visszatért Szatmárra Arany János

„Hasadnak rendületlenül / Légy híve, ó magyar! / Bölcsődtől kezdve sírodig / Ezt ápold, ezt takard.” — igen, ez is Arany János, csak kevésbé ismert arca. A különleges Arany 200 busz mozgókiállítás megnyitóját követően egy nagyszerű előadással is emlékeztek a magyarul legszebben író költőre.

Kárpát-medencei körútja állomásaként Szatmárnémetibe érkezett és vasárnap estig a Pannónia Szálló előtt állomásozik a Petőfi Irodalmi Múzeum ama különleges, egyedi látványú mozgókiállítása, amellyel egyrészt Arany János előtt tiszteleg születésének 200. évfordulója alkalmából, másrészt pedig életművét, irodalmi szövegek, képek, relikvia-másolatok, hang- és filmfelvételek, valamint digitális eszközök és egyedi installációs elemek segítségével mutatja be, hozza még közelebb a ma emberéhez, egykori és jelenlegi diákokhoz, pedagógusokhoz — nagyszerűen felhasználva az édes anyanyelvünk nyújtotta lehetőségeket: például a Családi kör sorai két hatalmas, egymást fedő, kör üveglapra vannak felírva s a köröket a látogatónak kell úgy forgatnia, hogy a sorok az Arany által megírt sorrendben kövessék egymást.A busz naponta 10 – 20 óra között várja az irodalmi utazásra indulókat.

Közel két évszázaddal ezelőtt egy alig három hónapot megélt színtársulat „művészeként” fordult meg Szatmárnémetiben a debreceni kollégiumot otthagyó Arany Johann — tegnap pedig a magyar nyelven legszebben s legválogatottabban verselő Arany János költőfejedelemnek emléket állító, egyedi látványvilágú mozgókiállítás formájában tért vissza Szatmárnémetibe. A Petőfi Irodalmi Múzeum június elején indította útjára az Arany 200 buszt, mely a legkisebb vidéki településekre és a Kárpát-medence legtávolabbi, magyarok lakta településeire is eljut jövő nyárig — igaz, bőven túllépve a centenáriumi naptári évet, de több mint 200 településről kapott meghívást, hívják és várják a különleges kiállítást, mondta Molnár Eszter muzeológus, aki Szkokán Vilmos kollégájával és a Szőke Csaba vezette busszal érkezett Szatmárnémetibe. Ám míg a kiállítást kísérő muzeológusok állomásonként váltják egymást, Szőke Csaba valamennyi települést végigjárja a már messziről szembetűnő járművel, amelynek falait Toldi történetének animációi és sorai díszítik — sőt, mágneses lapokon sorakoznak azok a szakaszok, melyeknek helyét a látogatóknak kell megtalálniuk, s így már kint megkezdődhet az interaktív „Aranykodás”.

A kiállítás ingyenes, a buszra felszállva azonban jegyet kap minden látogató (melyen szintén Toldi figura látható), aztán kezdődhet a kalandozás: Arany János pályáját bemutató interaktív felületen életének helyszíneit, utazásait és kultuszának mai helyeit is ábrázolják, ötletes tükörmegoldásokkal olvashatjuk a Szondi két apródját, kihajtogatható Ágnes asszony lepedője, üvegkörökön összekörözhető a Családi kör — a busz végében pedig animációk keltik életre balladáit, de szóismeretüket is leellenőrizhetik a bátrabbak, eltalálva például a „fövenyóra” mai meghatározását. A busz melletti, kényelmes nyugágyakba csüccsenve pedig fel lehet lapozni a különböző Arany-köteteket, meg lehet beszélni a látottakat, el lehet beszélgetni a muzeológusokkal — a bátrabbak pedig kipróbálhatják: fel tudják-e emelni a petrencét s mutatni, merre visz az út Budára, s hogy meg bírják-e moccantani a malomkövet.

 Bomlott cimbalom

A mozgókiállítás megnyitóját követően az Ács Alajos Stúdióteremben Marosán Csaba kolozsvári színművész egy különleges előadás keretében, egy nagyon szép kisfilmet követően lebbentette fel a fátylat Arany János ismeretlen arcáról, hiszen valószínűleg csak kevesen tudják, hogy közel 60 000 szót használt (a leggyakrabban a „szép”, „király”, „ember”, „nap”, majd a „Toldi” fordult elő), hogy diákkorában, a társulat felbomlása miatt gyalog indult Máramarosszigetről Szalontára — némi kis kerülővel, Debrecenen át, s hét nap múltán meg is érkezett; hogy idősebb korában népdalokat is gyűjtött, és meg is jelent egy 180 dalt tartalmazó könyve, amelyet Kodály Zoltán is felhasznált; hogy bár angoltudása „hortobágyi angol” volt, mégis olyan csodálatosan fordította le Shakespeare műveit, hogy „csakis az ő fordításában örök érvényű a Hamlet vagy a Szentivánéji álom”, vagy hogy a Magyar Tudományos Akadémia főtitkáraként, az egyik hosszú s unalmas ülésen paródiát írt a Szózat szövegéből. Az előadás során elhangzott A walesi bárdok alapján született kortárs átirat és a Mátyás anyja mai változata A fekete router címmel, majd az is kiderült, hogy Déry Tibor szerint „Arany jobban tud magyarul, mint Shakespeare angolul, Arisztophanész görögül”, Ottlik Géza pedig úgy véli: „utánozni ma Aranyt értelmetlen és lehetetlen próbálkozás lenne, de tanulni nagyon is lehet és kell: nyelvi tisztaságot, formai gondosságot, nevelői felelősséget a költőknek és az igazi művészet elmélyült élvezését a kedves olvasónak.”

 Szabó Kinga Mária