Vizes élőhely a Szamos holtágán

Udvari községben egy határon átívelő EU-s pályázat megvalósításával készül el egy üdülőövezet, ami lehetőséget ad majd helyiek és turisták számára a szabadidő észszerű eltöltésére. Kovács József alpolgármesterrel jártuk be a holtág egy részét.

Udvari község önkormányzata, partnerségben Csenger város önkormányzatával egymillió-ötszázezer euró értékben nyert határon átívelő pályázatot vizes élőhelyek visszaállítására. Az összegből hatszázötezer eurót az udvariak használhatnak fel a Szamos egyik holtágánál egy turisztikai szempontból is fontos üdülőövezet kialakítására. Kovács Józseffel, Udvari község alpolgármesterével autóval jártuk be a területet, hogy megmutassa, hogyan néz ki most ez az övezet. A holtág ma már körülbelül ezerötszáz méterre van a Szamos jelenlegi medrétől, ennyit változtatta medrét a folyó. A főútról letérve az 1970-es árvíz után véglegesen felszámolt Etény területére érkeztünk. Az árvízig a településen betelepített románok vagy inkább azok leszármazottai éltek. Jobb oldalon látható a temető. Az ápolt sírok arról tanúskodnak, hogy a leszármazottak nagy része Szatmárudvariban vagy annak környékén (sokan Szatmárnémetiben) él. Bal oldalon nemrég épített lakóház látható, egy család visszaköltözött, bár a körülmények eléggé rosszak, nincs villamos hálózat, az út pedig nagyon rossz. Terepjáróval sem könnyű jelenleg megközelíteni az egykori tavat, ezen a részen többnyire csak mezőgazdasági gépek közlekednek, azok pedig csak tovább rontják a mezei utak minőségét.

Kovács József a hídról mutatta azt a kanálist, ami a Túrt összeköti a Szamossal. Sokáig ez a kanális táplálta a tavat egy vastag csövön. Néhány évtizede csökken a kanális vízszintje, vannak olyan időszakok, amikor a cső alsó részét sem éri el a víz, a tó mára már teljesen kiszáradt. Amíg volt nagyobb számú állatállomány a szomszédos falvakban, az állatok lelegelték a növényeket, s a zöld pázsit nagyon sok kirándulót vonzott. Ma már magasra nőtt ágas-bogas vadnövények lepik el a tájat, sok helyen bozót alakult ki, a látvány teljesen negatív hatást eredményez. A kanálisban régen még voltak halak is, állítólag a Túrból hozta ezeket a víz, a halastóban is azok a halfajták éltek, mint a Túrban. Miután a tó kiszáradt, a kanális partját benőtte a bozót, a horgászok is távol maradtak.

Kovács József megjegyezte: könnyű megszüntetni egy vizes élőhelyet, de nagyon nehéz azt visszaállítani. Idő kell ahhoz, hogy kialakuljon a tó körül vagy akár a tóban az olyan növényzet, ami stabilizálja a medret, hogy kialakuljon egy olyan réteg, ami nem engedi elszivárogni a vizet, és megteremti a feltételeit az élővilág természetes működésének. Az utóbbi évtizedekben nagy változásokat okoz a vízhiány. Régebben gyakori volt az árvízveszély, ma már alig van víz a Szamosban.

A Szamosnak ez a holtága több mint kétszáz éves. Ez azzal bizonyítható, hogy vannak olyan hivatalos iratok, amelyek szerint kétszáz évvel ezelőtt ott már voltak magántulajdonban lévő területek. Amikor az árvíz után elkészítették az új töltést, a holtág a töltésen kívül maradt.

Nem lesz egyszerű visszaállítani a régi állapotot, de a projekt minden lehetőséget biztosít. Megvannak a módszerek, hogy az iszap és a vízi növények lerakódása szigetelő réteggé váljon, hogy a talaj ne szívja el a vizet. Az átalakításra váró terület egyik része huszonnyolc hektár, a másik rész hat hektár. A szakemberek sokat foglalkoznak azzal, hogy milyen megoldást lehet találni a tó vízzel való feltöltésére. A legjobb az lenne, ha a Szamosból pumpálnának vizet, de az nem lehetséges, ugyanis a tó a töltés másik oldalára került, nem lenne egyszerű és olcsó a víz átszivattyúzása. A másik megoldás a kanálisból történő feltöltés, de abban nem mindig van víz.

A kialakítandó üdülőövezet kiváló turistahely lehet. Kialakulhat a vizes élőhelyekre jellemző élővilág. Lehetőség adódhat sporthorgászatra, csónakázásra, szabadidős programok szervezésére stb.

Visszafelé az Etény és Berend közötti mezei úton haladtunk. Nagy szükség lenne ennek az útnak a felújítására is. A község nyert egy pályázatot mezei utak korszerűsítésére, de akkor az volt a prioritás, hogy egy elkerülő út épüljön Szatmárudvari mellett, hogy a mezőgazdasági nehézgépek ne a főúton közlekedjenek. Amennyiben kialakul az üdülőövezet, mindenképpen fel kell újítani az utat is. Többen vettek földet ezen a részen, hogy ott hétvégi házat építsenek. Olyanok is vannak, akik felépítettek egy teljes lakóházat, de magára hagyták azt.

Kovács József arra is rávilágított, hogy több helyen lehet látni autókról ledobált szemetet. Ezt nem a község lakói hordják ide, hanem azok, akik homokért vagy kavicsért mennek a kitermelőhöz. A Szamos-parton nagyon sok homok- és kavicskitermelő van, ám ezek valójában sokat ártanak a folyónak és a folyópartnak. Nem lenne szabad beleszólni a természet dolgába, mert a természet tudja, hogy mi a dolga. Ez valóban így van, éppen ezért ahhoz, hogy jól működjön majd a kiépített pihenőövezet, meg kell változzon az emberek mentalitása is.

Elek György