×
2024. 03 19.
Kedd
József, Bánk
-2 °C
tiszta égbolt
1EUR = 4.97 RON
1USD = 4.56 RON
100HUF = 1.26 RON
Szatmárnémeti

Vlagyivosztok után Ojmjakon

2019.11.19 - 13:17
Megosztás:
Vlagyivosztok után Ojmjakon

A legnagyobb hidegben fog Szibériába autózni Bertici Attila és Bertici Kinga, nem volt elég az Attila és Norbi által tavaly ősszel megtett vlagyivosztoki út, most még nehezebb expedícióra készülnek.

Berticiék megint célba veszik Oroszországot, 2019. december 12-én szibériai expedícióra indulnak a legnagyobb télvíz idején. Bertici Attila tavaly a fiával, Norberttel ment el egy Dacia Logannal egész Oroszországot átszelve Vlagyivosztokig, és Közép-Ázsián keresztül tértek haza, most decemberben a szibériai Ojmjakonba, a földkerekség leghidegebb folyamatosan lakott településére — ahol a leghidegebb téli időszakokban elég gyakran mínusz ötven foknál is hidegebbeket szoktak mérni — készül feleségével, Bertici Kingával egy dízelmeghajtású Dacia Duster volánja mögött.

Attila azt mondja, a két expedíciót nem lehet egymáshoz mérni. A tavaly őszi vlagyivosztoki út csak felkészítő volt erre az igazi megpróbáltatásra, teljesen más viszonyokra készülnek most, mint amilyenek akkor voltak. Vlagyivosztok felé mínusz harminc Celsius-fok volt a leghidegebb, amivel találkoztak, ehhez képest Ojmjakonban a múlt században mértek már mínusz hetvenegy fokot is, de tavaly is volt mínusz hatvannyolc fok. A szélsőséges sarkvidéki viszonyok egy még jobban felkészített járművet igényelnek, mutatott rá Attila; tavaly a Logant is átalakították, hogy bírja az utat és a hideget, de most a Duster még alaposabb átépítést igényel. Szatmárnémetiből gyári felszereltségű autóval fognak indulni, de Novoszibirszkben négy napot fog eltölteni a jármű egy szervizben, hogy képessé tegyék a kegyetlen hideg túlélésére. Az most is érvényes, hogy az autó az út sikerének és utasai túlélésének kulcsa, s ez alkalommal már nemcsak a kétszer tizenkétezer kilométert kell kibírnia, de a nagy fagyot is. Olyan fűtőrendszer kerül bele, amelyik álló helyzetben is melegen tartja az utasteret, az üzemanyagot, az olajat és a hűtővizet, ezért kellett gázolajos autót választaniuk, mert a benzines kocsiban ilyen rendszert működtetni nem lehet. Lesz továbbá olyan útszakasz, ahol benzint nem kapni, vagy ha igen, csak nagyon rossz minőségűt. Hőszigetelést is kap az autó, a reflektor és tartalék fényszóró már rajta van, és dupla szélvédőt is szerelnek rá az orosz szervizben, a kettő között fűtőszállal. A csapágyakban fagyálló zsírra szerelik a gyári kenőanyagot, és extrém téli gumik kerülnek a kerekekre. Az autón áll vagy bukik minden, összegez Attila, ha olyan meghibásodás történik, ami miatt leáll a motor, vagy kifogy az üzemanyag, az expedíciónak vége. Szibériában, amikor ereje teljében van a fagy, a szabad ég alatt fagyásveszély nélkül húsz percnél tovább nem lehet kint lenni: az ember orra, füle, ujjai lesznek oda először — ilyen figyelmeztetéseket kaptak Attiláék. Az autó felkészítése mellett az ember felkészítésével is foglalkozni kell, de Attiláék eddig nemigen foglalkoztak a személyes védelemmel, pár nappal ezelőtti beszélgetésünk idején például a megfelelő ruházat volt, amire ilyen tekintetben figyeltek, de még nem volt meg, hogy mibe öltöznek. Vannak már fűthető ruhák, de az utazók úgy vélik, hogy amíg Novoszibirszkben szerelik a Dustert, addig ott keresnek majd maguknak megfelelő, tollal bélelt „analóg” hegymászóruházatot.

Novoszibirszk és a speciális szerviz lesz tehát az első fontos állomása a sarki utazásnak, majd Never, ahonnan élesen északra kanyarodva Jakutszk felé veszik majd az irányt a téli utazók. Jakutszk után azon az úton haladnak majd tovább, amelyiken a Szibériába deportáltakat is vitték, és amelyik útvonalon sorban pusztultak el a foglyok a rettenetes hideg miatt, és amelyiket emiatt az egész világ a Csontok útjaként ismeri. Ezer kilométer vezet majd végig ezen a szörnyű emlékektől kísért úton, Jakutszktól kezdődően számíthatnak az igazi szibériai viszonyokra az utazók. Innen kezdve nem lesznek már hosszú alvások, hiába lesz 24-ből 23 órában sötét, mert óránként mozgásba kell hozni a kocsit, nehogy szétfagyjon valamilyen alkatrész, ami nincs fűtve. De ez valójában nem is út, mondja Attila, mert nincs aszfalt, és hetven kilométernyi út befagyott folyókon, a Lénán és az Áldánon vezet majd. Orosz emberek tanácsa, hogy hóviharban ne tegyenek egy tapodtat sem, inkább rostokoljanak órákat, akár napokat, mint hogy továbbmenjenek, mert nem fogják megtalálni az utat sem, bármilyen erős reflektoruk is világít. A párosnak nincs forgatókönyve arra az esetre, ha megáll a kocsi; Attila azt mondja, ilyesmire valójában nem is lehet előre felkészülni, úgyhogy ha ilyen történik, improvizálni fognak. Az őszi, vlagyivosztoki út idején például volt megsaccolt visszaérkezési dátum, most viszont nincs, az ojmjakoni út időtartama lehet harminc, de hatvan nap is. Farkas ellen nincs önvédelmi eszköz, amit vihetnének, jut eszébe Attilának a vidékre jellemző másik veszélyes tényező, de az orosz ismerősök szerint ezek nem is bántják az embert. A medvékkel már lehetnek bajok, mert azok nekimennek az embernek is, de az ilyen találkozásokat igyekeznek majd kerülni.

„Az útra kelés legfőbb oka a kalandvágy és annak a nagyszerű érzésnek a reménye, hogy mi lehetünk az első magyarok és az első romániaiak, akik saját szervezésű utat követően, civil járművel, sőt, Daciával és kísérőautó nélkül jutnak el télen a tél közepébe, Ojmjakonba. A vlagyivosztoki útban az volt a legjobb, mikor az esti húsz fok után reggel mínusz harminc és húsz centi hó, meg lefagyott utak fogadtak, most heteken keresztül meglesz ez az élmény, meg még fokozva is lesz.”

Az expedíciónak van Facebook-oldala és YouTube-csatornája is, aki szeretne többet megtudni a tavalyi kalandokról, és naprakész lenni az idén decemberben kezdődőből, az mindkét oldalon Hello Siberia Expedition néven találhatja meg a téli utazók bejegyzéseit, fotóit, videóit.

 

 

Princz Csaba