Volt egyszer egy krasznabélteki fürdő

Nemcsak volt, de a tervek és remények szerint lesz is. Majd valamikor. Elvileg „legkésőbb” 2016–ban be kellett volna fejezni az építkezést — helyette csendben jubilálták a régi épületek lebontásának 30. és az építkezés megkezdésének 20. évfordulóját.

Krasznabéltek nem csak jóféle borairól ismert már közel háromszáz éve, de 1683 méter mélységből feltörő, 65 °C-os, gyógyhatású termálvizéről is — már a XVIII. században megnyílt és működött itt a „fürdő”, reumatikus, mozgásszervi és nőgyógyászati bántalmakban szenvedők számára. Persze a korabeli létesítménynek nem voltak medencéi, a gyógyhatású vizet melegítés után kádakba öntötték s abban áztatták fájó végtagjaikat a fürdőkúrázók — komoly gyógyulási eredményekkel, hiszen mint az idősebb helybéliek mai napig igazolják: volt aki mankóra, botra támaszkodva érkezett meg Krasznabéltekre, s a kezeléseket követően már ezek segítsége nélkül indulhatott haza. Valamikor az 1980–as években központi — azaz párt — szinten is „felfedezték” a gyógyhatású ásványvízben rejlő nagyszabású lehetőségeket, ezért 1986–ben lebontották a régi betonépületeket, hogy helyet adjanak a majdani — Félixfürdő mintájára — épülő gyógyközpontnak. Az 1989–es rendszerváltás véget vetett a kommunizmus grandiózus terveinek, azaz inkább csak leállópályára terelte őket, ugyanis 1994–ben a kormány a krasznabélteki fürdőt országos érdekeltségű turisztikai létesítménynek minősítette — s valójában akkor kezdődött a majdani gyógykezelési központ „soha véget nem érő” története. A megkapott kormányfinanszírozásnak köszönhetően megépült egy szabadtéri medence, egy öltöző és sikerült pirosban felhúzni egy 45 szobás szállodát is, a befejezésre azonban már nem futotta az önkormányzat rendelkezésére álló forrásokból.

A polgármesteri hivatal ekkor partnerkapcsolati egyezményt szeretett volna kötni a Szatmár Megyei Tanáccsal a kivitelezés folytatása érdekében, ez azonban nem sikerül — sikeres elbírálásban részesült viszont a 2003–ban, Margittával és Tasnáddal közösen benyújtott PHARE–program pályázatuk, s ennek köszönhetően felújították a fürdő területén levő utakat, sétányokat alakítottak ki, parkolót építettek, létrehoztak egy kisebb sportpályát, korszerűsítették az áramellátó rendszert, új vízvezetékeket fektettek le, és kialakították a szennyvízkezelő rendszert is. Ám a teljes befejezéshez több mint 12 millió lej hiányzott még, így hosszú ideig megint nem történt semmi — leszámítva, hogy a már elkészült építmények állaga folyamatosan romlott és romlik. 2010–ben aztán 50 – 50 %–os részvényességi arányú társulást kötött a megyei tanács és a krasznabélteki önkormányzat, s nem csak a már meglévő tervek befejezésére (ezeket a megyei tanácsnak kellett volna finanszíroznia), de tovább-bővítésére is gondoltak, ugyanis elkészült egy 1600 négyzetméter alapterületű hidroterápiás központ megvalósíthatósági tanulmánya is. 2012-ben, a választások előtt, a megyei tanács kasszájában 2,4 millió lej volt a bélteki fürdő munkálataira elkülönítve, amit azonban az akkori új megyevezetés már más célokra használt fel. S bár 2012 – 2016 júliusa között megpróbáltak különböző kormányprogramokon keresztül finanszírozást szerezni — de a hangzatos ígéretek ellenére ez valahogy nem igazán sikerült … Pedig 2014-ben is úgy fogalmaztak: „legkésőbb” 2016–ra — 30 évvel a régi fürdő lebontása, 20 évvel az új építésének kezdete után — befejeződik a kivitelezés.

Ioan Rus, a megyei tanács jelenlegi alelnöke most sem igazán érti, — ha mégoly nagyszabású beruházásról is van szó — : négy év alatt hogy nem sikerült semmiféle finanszírozási lehetőséget „elcsípni”. „Az előző megyevezetés megpályáztatta ugyan az Országos Vidékfejlesztési Programban (PNDR), de csak 2016 elején, amikor onnan már csak kicsi összegeket adtak. Mi mindenképp szeretnénk befejezni a bélteki gyógyfürdőt — persze önerőből képtelenség, kormányprogramok és a majdani RO–HU pályázatok szükségesek hozzá, hiszen jelentős összegekről van szó: a 20 éve álló szálloda és a meglévő medence felújítása-rendbe tétele körülbelül 1,6 millió euró, ugyanennyibe kerül a hiányzó medencék megépítése, a hidroterápiás központ felépítése pedig 1,8 millió euróba.”

Szabó Kinga Mária