Volt termés, betakarítás és van új bor Avasújvárosban
Utoljára módositva: 2018-10-28 19:36:17

Őseik meghagyásaként: „kint a hegyek lábánál” gyűltek össze az avasújvárosiak, hogy a kora reggeli szekeres-nótázós faluébresztőt követően Hegyi Prédikáción adjanak hálát mindazért, amivel a Fennvaló idén megáldotta őket, s az ünnepnap szüreti bállal zárult.

Gyönyörű népviseletben pattantak szekérre vasárnap korán reggel az avasújvárosi madiszos fiatalok és járták végig a település utcáit – népdalokkal, kurjongatásokkal ébresztve a helybélieket, hogy senki le ne maradjon a Hegyi Prédikációról. Az ébresztő hatékonynak bizonyult, hiszen délelőtt 11 órára nagyon sokan gyűltek össze az Avasújvárosi Református Egyházközség szőlőhegyen álló hegyi házánál, hogy ott őseik több mint két évszázados meghagyása szerint az ősz és a szüret végén megköszönjék a szőlőtermést és mindazt, amivel a Fennvaló megáldotta őket — külön kegyelemként olyan kellemes, későőszi melegben, amilyen szép időre az elmúlt öt – hat évben nemigen volt példa. Hálaadó, ünnepi igehirdetése alapjául a Kalotaszegről elszármazott Lovász István máramarosszigeti lelkipásztor Máté evangéliuma 20. részének 1 – 16. versét választotta — azt a történetet, amelyben a szőlősgazda egy napon ötször is kimegy a piactérre munkásokat fogadni s a szőlőbe küldeni őket, a nap végén pedig ugyanúgy tíz pénzzel fizeti meg azt is, aki csak egy órát, s azt is, aki reggeltől – estig dolgozott, utóbbiak elégedetlenségét és zúgolódását váltva ki ezzel.

„Megérkeztünk ide, ahol nem épített falak vesznek körül, hanem a Te teremtett világod; jöttünk hálát adni azért, hogy fáradozásainkat megáldottad, mert volt termés, volt betakarítás és van új bor is. Hitetlenség, gyűlölködés, közömbösség — hány és hány módon vétkezünk embertársaink ellen? De olyan jó most megújulni a Veled való közösségben, Neked szolgálni a Te szőlőskertedben.” – fogalmazott. Nem hallgatva el azt sem: óriási ajándék, ugyanakkor óriási teher is Istenről beszélni, hiszen a Teremtőről lehet jól és rosszul beszélni, lehet Hozzá közelebb vinni és Tőle eltávolítani a lelkeket. „Ezt az örömöt és terhet éreztem én ma, amikor olvastam az Igeszakaszt. Előttünk áll a szőlősgazda, aki számára nem közömbösek felebarátai, hiszen azért megy egy nap leforgása alatt újra és újra a piactérre s fogadja fel az ott várakozó munkásokat, mert tudja: akik oda kiálltak, azoknak el kell tartaniuk családjukat s ha nem viszi el őket senki, este nem lesz betevő falat amit az asztalra tegyenek. A nap végén pedig kifizeti őket, ugyanakkora összeggel, függetlenül attól, hogy csak egy vagy 12 órán át dolgoztak, s utóbbiak természetesen zúgolódnak, amiért a gazda egyenlővé teszi őket. ‘Barátom, nem cselekszem igazságtalanul veled; avagy nem tíz pénzben szerződtél-é meg velem? Vedd, a mi a tiéd, és menj el. Én pedig ennek az utolsónak is annyit akarok adni, mint néked. Hát nem tehetek azt a javaimmal, amit akarok? Avagy a te szemed azért gonosz, mert én jó vagyok? Ekképen lesznek az utolsók elsők és az elsők utolsók.’ Miért baj az, ha másnak, az utolsónak is annyit akar adni Isten, mint nekünk? Az Ő kegyelmessége nem teljesítmény után méltat — a reformáció ünnepe felé közeledve is látjuk, ott van a folyamatosság Isten munkálkodásában: ott vannak az első tanítványok, Péter, János, Luther, Kálvin, Károli …és ott vagy te, mint Isten munkása, aki az Ő szemében ugyanolyan értékes vagy, mint Kálvin, mint Károli. És a te munkád is értékes. Kiválasztott, elhívott, megbecsült vagy — milyen csodálatos Isten, hogy bennünket, gyarló cserépedényeket így tud kiválasztani! És ott a bőséges kegyelem, ami nem könyvel, nem számlál; Isten szerető, jóságos, osztogató, még annak az utolsónak is megadja, ami jár neki — s ezzel szemben ott az emberi oldal, az irigység, a magunkat többre tartás, akárcsak a tékozló fiú bátyjának esetében. Hányszor, de hányszor kérdezzük: miért van a másiknak több? Pedig nem lenne okunk az irigységre — ha irigyeljük valakinek a gazdagságát, irigyeljük a betegségét is; ha irigyeljük a sikerességét, irigyeljük álmatlan éjszakáit, stresszességét is; irigyeljük az egész batyuját! De ilyenkor rögtön rájövünk: nincs mit irigyelni. Mi szoktunk mérlegelni, ítélni, de Isten szemében ugyanolyan értékesek vagyunk. Ő igazságosan kegyelmes és kegyelmesen igazságos — idén is mennyi mindennel ellátott bennünket, érdemeink felett! Isten ma is kilép a piactérre és hívja, keresi, küldi a munkásokat az Ő szőlőjébe, személyválogatás nélkül.” – hangsúlyozta.

A Hegyi Prédikációt követően – melyet a gyülekezet férfi kórusának szolgálata tett még szebbé s melyre a két testvértelepülés, Kállósemjén és Petneháza polgármesterei hozták közösségük jókívánságait — a gazdák vendégül látták ismerőseiket, rokonaikat, az egyházközség hegyi házának pincéje is megtelt atyafiakkal, akik a termés minősége–mennyisége megvitatása mellett meg is kóstolták az új bort, majd az ünnepi vasárnap a kultúrházbeli szüreti bállal folytatódott, melynek bevételét az egyházközség javára használják fel.

 Szabó Kinga Mária

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK
  • Nincs kapcsolodó cikk
APRÓHIRDETÉS
SZATMÁRI NAP
MoziSzinházBuliEgyéb
KÉPGALÉRIÁK
NAVIGÁTOR


KÖRKÉRDÉS
Szoktál-e adományozni ünnepekkor?
Igen, ilyenkor mindig nagyobb hangsúlyt fektetek az adományozásra.
Előfordul, hogy valamely felhívás kapcsán én is adományozok
Ugyanúgy adományzok egész évben
Nem adományozok se ünnepekkor, se máskor
Egyéb, leírom hozzászólásban
Szavazok
SEBESSÉGMÉRÉS
  • Sajnos ma még nem kaptunk információt a radarokról a megyében!
  • Az összes megtekintése
    Radarok Szatmár megyében
    (2019. december 11.)


    KONYHA
    Hozzávalók: 1 db édeskömény, 1 db zöld alma, 1 db hagyma, 15 dkg sárgarépa, 2 ek. olaj, 6 dl ...