1970. május 14. - Kiállítás
A fenti címmel a Szakszervezetek Művelődési Házában nyílt megemlékező kiállítás.
1970. május 14. címmel nyílt kiállítás tegnap a G. M. Zamfirescu Művelődési Ház előcsarnokában, ahol a Savo Egyesület olyan fotókat állított ki, melyek az 1970-es árvíz idején készültek. A tragikus eseményeket megörökítő fényképeket az egykori napilapok fotósai (Iancu Gheorghe – Szatmári Hírlap, Sarca Martin –Cronica Sătmăreană), illetve még két másik fényképész — ifj. Szepessy István és Kuki Károly — készítették. A kiállításmegnyitón Maria-Magdalena Matei, a művelődési ház sajtóreferense elmondta, az 1970-es árvíz történetét legtöbben csak hallomásból ismerik, s kevesebben vannak olyanok, akik átélték a 44 évvel ezelőtti történéseket. A Savo Egyesület vezetője, Ovidiu Emilian Mica ehhez hozzáfűzte, hogy a kiállított fotók azt a célt is szolgálják, hogy a szatmáriak megértsék, miért neveztek el Szatmárnémetiben lakónegyedeket május 14-éről és a szolidaritásról. Ezt követően Iancu Gheorghe fotós személyesebb hangvételben szólt az árvízről, elmondva, hogy valójában 1970. május 13-án 18 órakor kezdődött a baj Szatmárnémetiben, hiszen ekkor kezdett átszakadni a Szamos-töltés a strand mellett. Az árvíz során készített fotók bekerültek az Eposz a Szamoson elnevezésű albumba is, melyből a tegnapi kiállítás szervezői is ihletődtek.
Történelmi háttér
1970. május 13-án a Szamos és a Túr folyók vízszintje félelmetesen megnövekedett, a Túr két óra leforgása alatt 96 centiméterrel nőtt. Május 14-én a Szamos vízszintje Szatmárnémetiben a Mira mérőpontnál elérte a 770 centimétert, s a folyó bal partján található házakba már kezdett befolyni a víz. Ekkor még a töltések állták a nyomást, az 57 kilométer hosszúságú töltésen egyébként több ezren dolgoztak, hogy azt megerősítsék. Május 14-én 12 órakor arról érkezett tájékoztatás, hogy 22 órára a Szamos eléri a 900 centiméteres vízszintet, ami egy méterrel meghaladja a várost védő töltéseket és a Szamos-hidat. Ezzel egy időben a folyó mellett levő 30 településen és Szatmárnémetiben elkezdődött a lakosság kitelepítése. A Szamos közben valóságos folyammá változott: másodpercenként 3600 köbméter vízhozamot ért el (ami a Dunához tette hasonlatossá), és helyenként elérte a 15 kilométeres szélességet, mindent elnyelve, ami az útjába került. Ilyen körülmények között a töltés átszakadt, s a Szamos éjjel elöntötte Szatmárnémetit, több tíz utcát és 4900 házat árasztva el. A víz több gyárat is elöntött, továbbá 171 utcát, 1 062 342 négyzetméteren. Az árvíz során 57-en vesztették életüket, ugyanakkor 20 ezer állat is elpusztult. Az anyagi kárt 77 millió lejre becsülték, ugyanakkor 40 ezer hektár mezőgazdasági terület ment tönkre.
