×
2020. 09 22.
Kedd
Móric
26 °C
Derült
1EUR = 4.86 RON
1USD = 4.14 RON
100HUF = 1.34 RON
Szatmárnémeti

45 éve volt a szatmári árvíz - Képek!

2015.05.14 - 11:36
Megosztás:
45 éve volt a szatmári árvíz - Képek!

Negyvenöt év telt el a szatmári árvízkatasztrófa óta, amikor több helyen átszakadtak a Szamos folyó gátjai, és a víz Szatmárnémeti nagy részét és több falut is elárasztott 1970. május 14-én.

1970. május 1. és 10. között a meteorológiai állomások rendre jelentették, hogy a Nyugati Érchegységben, a Radnai-havasokban, a Keleti-Kárpátokban erőteljes havazás volt — olvashatjuk a korabeli kiadványokban. Egyes helyeken a hóréteg vastagsága elérte a 3 métert, május 10. és 13. között pedig szakadatlanul esett az eső. 24 óra alatt négyzetméterenként 100 liter csapadék hullott le. A csapadék 60–80 százaléka a Szamos és a Túr vízgyűjtő medencéibe jutott.

Május 13-án, 17 órakor 510 centiméter volt a Szamos szintje, 24 óra alatt 700 centiméterig terjedő emelkedést jeleztek. Az emberek a végsőkig küzdöttek a megvadult elemekkel, de a pusztítást nem tudták feltartóztatni. A Téglagyár felől érkező víz elöntötte a várost. Egyes helyeken a víz magassága elérte a 2–3 métert, sebessége pedig a 8–10 métert másodpercenként (36 km óránként). Kialudtak a fények, a vállalatok működése megszakadt. Május 14-ről 15-re virradólag az emberek sötétben harcoltak a vízzel.

Egyes szakaszokon 15 kilométerre szélesedett a Szamos medre. Szatmárnémetiben több mint 2200 ház omlott össze, több mint 2600 megrongálódott. A megye 24 településén is folyt a mentés. A pusztítást nem lehetett megállítani. Az 1970-es árvíz Szatmár megyében 56 ember életét követelte, 125 ezer hektár mezőgazdasági területet öntött el a víz. Az állami mezőgazdasági vállalatok kára 72 millió lej, a mezőgazdasági szövetkezeteké 218 millió lej volt. Az iparnak okozott veszteség 77 millió lej, a lakosság kárát 258 000 009 lejben állapították meg.

Meghatározó esemény

 

A Szamos kiöntése Szatmárnémeti újkori történelme egyik meghatározó eseményének számít, a víz pusztítása után ugyanis óriási erőfeszítések árán szinte teljesen újjá kellett építeni a várost. Az áradáshoz, mint ahogy fennebb írtuk, a hóolvadás, valamint a rövid idő alatt lehullott nagy mennyiségű csapadék vezetett, mely az átázott földbe nem tudott beszivárogni, így addig nem látott mértékben növelte meg a térség folyóinak vízszintjét — volt olyan szakasz, ahol egy nap leforgása alatt 5 méteres szintemelkedést mértek.

 

Bár a kolozsvári hidrometeorológiai intézet jelezte, hogy veszély áll fenn, a lakosságot nem értesítették, így a szatmáriakat készületlenül érte az árhullám. A város fölött délután szakadt át a gát, a víz 15 kilométer szélességben hömpölyögve, 3600 köbméter/másodperces vízhozammal alig két óra alatt átzúdult Szatmárnémetin. Bár a kommunista rendszer, szokásához híven ezt az eseményt is el akarta tussolni, ezúttal ez nem sikerült — később egy dokumentumkötet is napvilágot látott románul és magyarul, Epopee pe Someş, illetve Hősköltemény a Szamoson címmel —, a mai napig nem tudni pontosan, mekkora károkat okozott, és hány életet követelt az árvíz. A körülmények tisztázatlansága miatt jelenleg is különféle elméletek keringenek a katasztrófa okaira vonatkozólag.

Elek György

 

 

 

 

 

 

 

*Gheorghe Iancu felvételei!

 

Cookie