A drogpiacon nem fogott ki a járvány
Pár nappal ezelőtt hozták nyilvánosságra az uniós Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjának (EMCDDA) idei jelentését, amely egyrészt összefoglaló áttekintést ad az európai kábítószerhelyzetről 2020 végéig bezárólag, másrészt igyekszik vázolni a 2021-es tendenciákat és fejleményeket.
Amint azt sejteni lehetett, a drogpiacon nem fogott ki a koronavírus-járvány — kissé átrendezte ugyan, de épp a járvány következtében (fokozott stressz, bezártság, elmagányosodás, munkahelyi bizonytalanság, egzisztenciális nehézségek) jelentősen megnőtt a (főleg marihuána-) fogyasztók száma, miközben az egészségügyi ellátásból szinte teljesen kiszorultak, leállópályára kerültek azok, akiknek kábítószer-problémáik miatt a legnagyobb szükségük lett volna a segítségre.
A jelentés hangsúlyozza: a járvány nem volt súlyos hatással a drogok hozzáférhetőségére, az „ellátási ágazat” is meglehetősen gyorsan alkalmazkodott, és a a kábítószer-kereskedők mondhatni pillanatok alatt képesek voltak innovatív munkamódszereket kialakítani, hogy mérsékeljék a jelenlegi krízis hatásait klienseikre — s persze hogy elkerüljék esetleges anyagi veszteségeiket. A drogcsempészek alkalmazkodtak az utazási korlátozásokhoz és a határok lezárásához (nagykereskedelmi szinten ez az útvonalak és a módszerek bizonyos változásaiban tükröződik: nagyobb mértékben támaszkodnak a szállítókonténerekben való csempészésre és a kereskedelmi ellátóláncokra, és kisebb mértékben az emberi futárokra), s bár a kezdeti lezárások, kijárási korlátozások ugyan zavart okoztak az utcai alapú kiskereskedelmi kábítószerpiacokon, de a dílerek és a vásárlók/fogyasztók ezen a vonalon is gyorsan feltalálták magukat: fokozottabb mértékben használták és használják a titkosított üzenetközvetítő szolgáltatásokat, a közösségi média alkalmazásait, az online forrásokat, valamint a postai és házhoz szállító szolgáltatókat — felgyorsítva az elmúlt évek során egyébként is tapasztalt tendenciát, mely szerint a piac egyre inkább digitálisan is elérhetővé válik.
A drogozási szokások terén viszont komolyabb változások voltak: mivel a bulik és a fesztiválok elmaradtak, ezért a szabadidős tevékenységeken használt szintetikus kábítószerek — mint az MDMA (ecstasy) vagy az amfetaminszármazékok (speed) — kereslete érthető okokból csökkent, az áruk viszont nőtt — ugyanakkor a nyár és a nagyobb mozgástér visszatértével gyorsan helyrebillent az „ágazat”, olyannyira, hogy nem kevesebb mint 46 új „koktél” került piacra, s a szakemberek hasonló tendenciát vázolnak 2021-re is.
Toplistavezető zöld levélkék
S míg a fogyasztói kereslet valamennyire csökkent a fentebb említett tudatmódosító szerek iránt, addig ugrásszerűen megnőtt az otthoni használathoz kapcsolódó drogok iránt — nagymértékben köszönhetően annak is, hogy a toplistát vezető marihuánát nemcsak fogyasztani, de termeszteni is lehet otthon, és a házi kertészkedés tendenciáját részben a lezárással kapcsolatos intézkedések hívtak életre, illetve tartják életben a pillanatnyi lazítások ellenére is. Ugyanakkor a kannabiszfogyasztás egy olyan terület, ahol a szakemberek által tapasztalt problémák egyre komplexebbek, és ez a jövőben csak fokozódni fog: a kannabisz egyre több formája jelenik meg a piacon a klasszikus hasis és marihuána mellett, és a fogyasztásnak is egyre újabb módjai jelennek meg; emellett egyre nagyobbak az aggályok egyrészt az erős hatású termékek elérhetőségével kapcsolatosan, másrészt az alacsony THC-tartalmú készítményekre adandó válaszokkal kapcsolatosan is.
A szintetikus kannabinoidok és az általuk jelentett egészségügyi kockázat csak tovább bonyolítja ezt a helyzetet, ahogyan azt az ezen szerek használatával összefüggésben 2020-ban jelentett halálesetek is igazolják, valamint az a tény, hogy az elmúlt időszakban többször is közegészségügyi riasztást kellett kiadni több országban is a nagy hatáserősségű szintetikus kannabinoidokkal kevert természetes kannabisztermékek piaci jelenlétére vonatkozóan.
Szabó Kinga Mária
Fotó: Román Rendőrség
