A folyton keresett lelki béke

A lelki béke megteremtése elsősorban azok számára nehéz vagy lehetetlen, akik nem ismerik fel, hogy az élet tele van boldog pillanatokkal, csak túlnézünk azokon, mert kialakult bennünk az örökös másra vágyás, az örökös elégedetlenség, hogy az, ami van, nem jó, valami meghatározhatatlan más kellene. Az ember sokkal hamarabb felfigyel az élet rossz oldalára, erre helyezi a hangsúlyt, de nem úgy, hogy kiküszöbölje, hanem teherként hordja, és sikertelenségei miatt arra hivatkozik. A megoldás az, ha a nehézségekben az ember képes megtalálni a lelki békét, s ezzel együtt kiszorítja a gondolatából a problémákat, ezáltal pedig csökken a stressz. Minderre egyedül senki sem képes. Kell a segítség, kell egy támasz…
Blanka adventi lelki békéjének a megteremtéséhez is támaszt keres. Erre a családtagok a legmegfelelőbbek, vagy egy barát, valaki, aki pótolja a lelki világában kialakult űrt, azt a hiányt, ami a lelki béke megszűnéséhez vezetett. A lelki béke visszaszerzéséhez az a legfontosabb, hogy elnyerje valaki állandó szeretetét. Kevesen tartják szem előtt, hogy ahhoz, hogy valaki kapjon, neki is adnia kell. Nem úgy, hogy várja, hogy kapjon, és majd ő is ad, mert ez az adok-kapok nem üzleti alapon történik, itt azért ad valaki, mert őt az teszi boldoggá, ha adni tud.
Blanka keresi a lehetőségeket, hogy advent idején megtalálja a lelki békéhez vezető utat. Azt reméli, hogy a pozitív megerősítések nem csak az önbizalmat erősítik meg, hanem segítenek megtalálni a belső békét is. Az első lépés: megtanulni, hogy semmiért sem szabad másokat felelőssé tenni; ha valami rosszul alakul, azért csak magunkat hibáztathatjuk. Ha valaki ki szeretné küszöbölni a rossz lépéseket, meg kell keresnie, mi miatt alakultak rosszul a dolgok. Az ember állandó kihívások előtt áll, ezeknek a kihívásoknak kell megfelelni, ami sokszor lehetetlennek tűnik, de a megfelelő átgondolással elérhető, hogy a végén megelégedéssel zárhassunk.
Az idei év olyan lelki megterheléseket rótt az emberekre, amire nem volt könnyű megadni a választ. Voltak, akik az összezártság miatt szenvedtek, voltak, akik az elszakítás miatt. Mindenki úgy érzi, hogy az a legnehezebb, amit neki kell megélnie. Évek óta arról beszélnek az emberek, hogy az állandó rohanás miatt nem marad idő minőségi együttlétre a családtagokkal. Amikor elkezdődött az „összezárás”, bebizonyosodott, hogy az együttlétre vágyó családtagok nem tudnak mit kezdeni egymással. Az egymástól elszakított fiatalok amiatt elégedetlenek, hogy hétvégéken sem találkozhatnak. A statisztikák szerint az emberi kapcsolatok megromlása a fiatalokat is jellemzi, ennek pedig beláthatatlan társadalmi következményei lesznek.
A lelki béke megtalálása elkerülhetetlen minden ember számára. Ennek ellenére nagyon kevesen jutnak el oda, hogy lelki békében éljenek, mert nincs meg bennük az a szándék, az az elhatározás, hogy megteremtsék magukban a lelki békét. Sokan próbálkoznak advent idején, karácsonykor talán úgy érzik, valamilyen szinten sikerült, mégis a legtöbb embernél nem a lélek, hanem az anyagiasság kerül előtérbe. Amennyiben ez valóban így van, akkor karácsonyt követően, az egyhangú hétköznapokon a lelki béke már csak olyannak tűnik, mint a fegyverszünet.
Blanka valami miatt nem találja a lelki békéhez vezető utat. Amikor úgy tűnik, hogy rendeződni látszik az élete, valamit összekuszál, vagy véletlenszerűen összekuszálódik. A mai gyakorlatnak megfelelően ezt identitászavarral magyarázzák. Hiányzik valami az egyéniségéből, amit nem tud pótolni, mert azt a képességet, amire ehhez szükség van, nem hozta magával, annak megszerzéséhez pedig nem elég érett.

Elek György