A gondolati és érzelmi leszűkülés terepe

A fiatalokkal örökös vitatéma, hogy a közösségi oldalak a nyílt kommunikációnak a csatornái vagy a magánbeszélgetésekéi. A fiataloknak van egy tévképzetük, hogy a közösségi oldalak a magánszférához tartoznak, s amit ott leírnak és amilyen módon leírják, az magánvélemény — mutatott rá dr. Frigy Szabolcs egyetemi oktató, iskolai tanácsadó, kihangsúlyozva, hogy sokan azt hiszik, hogy amit üzenetben írnak egymásnak, az a kettejük titka, holott bárki könnyen készíthet képernyőképet, azt továbbküldheti, és kikerülhet a nyilvános szférába. Számtalan probléma adódik ilyen esetekből.

Frigy rávilágított, hogy a magyar nyelv használata onnantól, hogy az elmondásra kerül, nagyon fontos, mert a beszéd reprezentálja az embert és annak gondolkodását. Amikor a nyelvészek és a pszichológusok a beszédről kutakodnak, kihangsúlyozzák, hogy amire nincsen szavunk, arról nem tudunk gondolkodni. A beszéd és a gondolkodás kéz a kézben fejlődik. A fiataloknál ez úgy jellemezhető, hogy nagyon sokszor a belső beszédüket próbálják megjeleníteni valamilyen formában a közösségi oldalakon. A magyar nyelv napja kapcsán el kell mondani, hogy többnyire a román fiatalokra jellemző inkább, hogy nagyon sok angol szót vesznek át. A magyar fiataloknál azt figyelték meg, hogy a trágár beszédet kezdték el angolosítani mindenféle rövidítésekkel és jelzésekkel.

Magyar nyelven nagyon sokféleképpen tudjuk csúnyán kifejezni magunkat, amire még rájön, hogy a trágár szavakat a magyar fiatalok is elkezdték angolosítani. Ma már nem meglepő az, hogy a saját közösségi oldalán bárki használhat beszédben meg nem engedett szavakat. Amit magyarul még mindig nem mernek kimondani, azt a közösségi oldalakon angolul írják le. Sokan természetesnek tartják azt, hogy idegen — nemzetközivé vált — szavakat használnak. Egy valós gond, hogy a közösségi oldalak teret engednek extremitásoknak. Ennek egyszerű oka van. Mivel a Facebookon nagyon sok információ kering, az idővonalakon nagyon megnő az ingerküszöb. Azért, hogy minél többen felfigyeljenek a posztokra, nagyon sokan nagyon extrém kifejezéseket használnak. A közösségi oldalak elindították az extremitás felé az írott beszédet is. Ha az illető élő beszédben kevesebb trágár szót használ, írásban ilyen szempontból nincs határ.

Egy valós jelenség — fejtette ki Frigy Szabolcs —, hogy a szülő-tanár vagy a tanár-diák kommunikációban is megfigyelhető a nyelvi extremitás. A közösségi oldalakon való kommunikáció megkerül mindenféle formaiságot, ami a hagyományos kapcsolattartásra jellemző. Nem tartanak be olyan szabályokat, hogy ráköszönés vagy elköszönés stb. Vannak országok, ahol odafigyelnek arra, hogy a tanár-szülő és a tanár-diák kommunikáció ne a közösségi oldalakon történjen, hanem elektronikus levelezésben.

A nyelvismerettel kapcsolatosan kifejtette, hogy nagyon csökken az emberek szókincse. Azoknak, akik olvasnak, a szókincsük körülbelül ötezer szóból áll. Van tíz százalék, akik olyan ritka szavakat is használnak, amiket mások nem. A közösségi kommunikációban nagyon sokan a kommunális szavakkal oldják meg a beszélgetést, ezekre az emberekre egy gondolati és egy érzelmi leszűkülés jellemző. Pszichológiai értelemben nagyon fontos lenne az, hogy sokszínűen, érzelemdúsan fejezzük ki magunkat, de a közösségi oldalakon nem ez történik, hanem a gyors üzenetváltás, a tőmondatok stb. — mutatott rá a népszerű közösségi oldalon folytatott kapcsolattartás hátulütőire a szakember.

Elek György