A halogatás szövődményekkel jár

„Folyamatosan felhívjuk a figyelmet az orvossal való kapcsolattartás fontosságára. Mégis az elmúlt hetekben azt tapasztaltuk, hogy a fertőzéstől való félelem sokakat visszatart az orvossal vagy a kórházzal való kapcsolatfelvételben. Ennek a helytelenül értelmezett óvatosságnak az a sajnálatos fejleménye, hogy a rendkívüli intézkedések bevezetése óta megnőtt a súlyos esetek száma, elsősorban szív- és érrendszeri betegségekben, agyvérzésben szenvedők esetében, valamint a cukorbetegek azok, akik csak későn fordulnak segítségért” — mondta dr. László Attila orvos, a szenátus egészségügyi bizottságának elnöke.

Kiemelte, hogy jelenleg kétfajta egészségügyi intézmény áll a betegek rendelkezésére: az egyik a koronavírussal fertőzött személyeket látja el, a másik a nem fertőzött betegek sürgősségi ellátását biztosítja. Ha betegség tünetei jelentkeznek, orvoshoz kell fordulni éppen úgy, ahogyan azt eddig is tették a betegek, annyi különbséggel, hogy először telefonon kell konzultálni az orvossal — így elkerülhető a fertőzött személyekkel való találkozás. A családorvosok és a kórházak továbbra is ellátják a sürgős eseteket, nem szabad megvárni, míg rosszabbra fordul a helyzet, hiszen egy egyszerű vakbélgyulladás is súlyossá válhat orvosi beavatkozás nélkül — hangsúlyozza az orvos. Dr. László Attila arra kér mindenkit, hogy ha baj van, ne várjon, hanem hívja családorvosát, sürgős esetben a mentőt, mert a halogatás a betegek túlélését veszélyezteti.

A romániai Krónikus Betegek Egyesületeinek Szövetsége szintén erre a problémára hívta fel a figyelmet hétvégén. A szövetség adatai szerint 50–70 százalékkal csökkent azoknak a szív- és érrendszeri problémákkal küszködő betegeknek a száma, akik orvoshoz fordulnak, ez pedig rengeteg veszélyt hordoz. A kardiovaszkuláris betegségek az első helyen állnak a halálozási okok között, háromszor több lakos életét követelik, mint például a rák. Ha rosszul érezzük magunkat, és halogatjuk az orvoshoz fordulást, mert félünk a koronavírussal való megfertőződéstől, az végzetes következményekkel járhat.

Életveszélyes infarktus

A Krónikus Betegek Egyesületeinek Szövetsége szerint különösen nagy veszélyben vannak azok a betegek, akik szívinfarktust szenvednek. Mivel ennek jellemző tünete a szegycsont mögötti fájdalom, aminek intenzitása rendkívül változatos lehet, ezért megtörténhet, hogy az életét veszélyezteti az, aki megpróbálja húzni az időt, elkerülni az orvoshoz fordulást. A szívinfarktus gyakran nem jár olyan drámai tünetekkel, mint ahogy azt a tévében, filmekben láthatjuk, sokaknál a tünetek kevésbé kifejezettek, ezért sem szabad hanyagolni azt, hogy orvost keressünk fel.

Szívinfarktus esetén a fájdalom kisugározhat a karokba, vállba, állkapocsba, fogakba, hátba, sőt, a hasba is. Az is előfordulhat, hogy a fájdalom csak valamelyik, a szívtől távolabbi helyen, a kisugárzásnak megfelelően jelentkezik. A fájdalom jellemzően 20 percnél is tovább tart, és nitroglicerinre nem vagy csak alig enyhül. A fájdalom olykor görcsös vagy erős nyomásszerű. Társuló tünetek lehetnek: légszomj, köhögés, szédülés, eszméletvesztés, hányinger, hányás, erős izzadás, félelem, szorongás.

A szívinfarktus bármikor kialakulhat, munkában, sportolás közben, pihenéskor, illetve mozgás esetén is. Bár hirtelen is jelentkezhet, sok infarktust elszenvedő embernél órákkal, napokkal vagy már hetekkel korábban figyelmeztető jelek alakulnak ki. A szívinfarktus legelső figyelmeztető jele a vissza-visszatérő mellkasi fájdalom, ami mozgásra erősödik és pihenésre szűnik.

A következő tünetek észlelésekor nem szabad halogatni az orvos felkeresését: nyomásérzés a mellkas közepén (furcsa teltségérzés vagy szorító mellkasi fájdalom több percen keresztül), kisugárzó fájdalom a mellkasból a váll, kar, hát vagy állkapocs irányába, egyre gyakoribbá váló mellkasi fájdalom, folyamatosan fennálló fájdalom a has felső részén, légszomj, izzadás, megsemmisülésérzés, ájulás, hányinger, hányás. A szívinfarktus közvetlen életveszélyt jelent — emeli ki a szövetség.

Bumbuluț Krisztina