A járványveszély még korántsem múlt el
Dr. Láng László családorvos elmondta, hogy az elmúlt négy hónapot követően számos tanulmány készült a koronavírusról, amelyekben megpróbálták összefoglalni azokat az adatokat, tényeket, amelyeket a tapasztalat alapján szakmailag elfogadottnak lehet tekinteni. Viszont nagyon sok olyan információ is megjelent, beleértve tudományos híreket is, amelyek utólag nem igazolódtak be. Ilyen például az, hogy a Plaquenil gyógyszerkészítményről kezdetben azt mondták, hogy rendkívül hatásos a koronavírus ellen. Mint kiderült, ezt sajnos az elvégzett tanulmányok nem támasztották alá. A rengeteg kutatás ellenére drasztikus áttörés ez alatt az idő alatt nem történt. Még nincs meg az az univerzális gyógyszer, amely által határozottan azt mondhatnánk, hogy uralni tudjuk a koronavírus okozta fertőzéseket.
„A legutóbbi tanulmányok során kiderült, bizonyítékokkal is alátámasztották, hogy a vírus már sokkal hamarabb itt volt Európában, mint azt bárki gondolta volna. Az első adatok arról szóltak, hogy valamikor februárban jelentek meg Olaszországban, illetve Ausztriában az első megbetegedések. A jelenlegi adatok viszont arra utalnak, hogy már decemberben is voltak koronavírussal fertőzött betegek, viszont akkor senki nem gondolt arra, hogy ők ebben a betegségben szenvednek. Franciaországban, illetve Olaszországban tavaly decemberben levett vérmintákból utólag kimutatták, hogy a vírus már decemberben is jelen volt egyes páciensek vérében, akiket más típusú tüdőgyulladás gyanújával kezeltek, nem gondolva a koronavírusra. Ezeket a vérmintákat bizonyos okokból megtartották, és utólag sikerült bennük igazolni a vírus jelenlétét. Időközben kiderült az is, hogy a szennyvíz vizsgálatával — mivel a vírus nagy mennyiségben a széklettel ürül, és az bekerül a csatornahálózatba — nagyon hitelesen lehet követni a vírusok jelenlétét egy adott közösségben.
A járvány intenzitására, a megbetegedettek, sőt, akár a rejtett megbetegedettek számára vonatkozóan is lehet következtetéseket levonni a szennyvízből kimutatható vírusmennyiségből. A legmegdöbbentőbb eddigi felfedezés arról szól, hogy Olaszországban, ha nem tévedek, Milánóban már 2019 márciusában, tehát még az előző influenzaszezon alatt gyűjtött és lefagyasztott, megőrzött szennyvízmintákban kimutatható volt a koronavírus jelenléte. Ez azt jelenti, hogy ez a vírus már tavaly felütötte a fejét. Azt, hogy akkor miért nem terjedt ilyen nagy mértékben, jelen pillanatban még nem tudjuk. A szennyvízminták elemzése által a szakemberek a vírus koncentrációját, továbbá annak terjedését monitorizálják. Az elemzésekből azt a következtetést lehet levonni, amennyiben a szennyvízben hirtelen megemelkedik a vírus koncentrációja, várható, hogy két-három héten belül újra növekedni fog az aktív betegek száma” — számolt be a családorvos a vírus megjelenését bizonyító tanulmányokról.
Ami a járványügyi óvintézkedéseket és azok hatékonyságát illeti, dr. Láng László felhívta a figyelmet arra, hogy nemrég jelent meg egy olyan tanulmány, ami megpróbálta azt a néhány, pillanatnyilag biztosnak tűnő megállapítást összefoglalni, amelyek már statisztikai adatokkal is alátámaszthatók.
„Az egyik ilyen egyértelmű megállapítás az, hogy minél korábban vezetnek be korlátozó intézkedéseket a társadalmi életben, minél hamarabb vezetik be a szociális távolságtartást, korlátozzák a nemzetközi utazásokat stb., annál hatékonyabb a védekezés a vírus okozta járvánnyal szemben. Erre nagyon sok példa volt. Voltak olyan országok, amelyek nem gondolták azt, hogy ilyen mértékű lesz a járvány — lásd Olaszország, Spanyolország —, amelyek megpróbálták a turizmust, illetve az abból fakadó 15–20 százalékos nemzetgazdasági bevételt védeni. Ezek az országok nem hozták meg időben azokat a korlátozásokat, amelyeket meg kellett volna hozniuk, ennélfogva óriási megbetegedésszámmal kellett egyszerre megküzdeniük. Ez egy olyan tragikus helyzet kialakulásához vezetett, hogy nem csak az intenzív terápián nem volt már hely, és nem tudták ellátni a betegeket, hanem egyszerűen a kórházakban nem volt már ágy, a betegeket a folyosón, lépcsőkön kellett tartaniuk addig, amíg valahol felszabadult egy ágy.
További példa a kialakult tragikus helyzetre Nagy-Britannia. A brit kormány eleinte hezitált, és a nyájimmunitásra alapozva megpróbálta bevállalható áldozattal átvészelni a járványt. Ez a mentalitás kudarcot vallott, mikor a tudományos modellekből kiderült, hogy több százezer, akár félmillió halottal is számolhatnak, amennyiben nem hoznak intézkedéseket. De említhetném Svédországot is. Ezek az országok, mivel később hozták meg ezeket az intézkedéseket, sokkal rosszabb eredményeket produkáltak. Tehát azt lehet mondani, hogy a késői beavatkozás, illetve a korlátozó beavatkozások tudatos kerülése vagy csak mérsékelt alkalmazása egyértelműen kudarcot vallott.
A másik paraméter, amit vizsgáltak, az volt, hogy milyen hatásuk volt a korlátozó intézkedéseknek a járvány kiterjedésére. A különböző korlátozó intézkedéseket 0-tól 10-ig skálázták. A tapasztalat az, hogy a 7-es és 8-as skáláig hozott intézkedéseknek egyértelműen kimutatható jótékony hatásuk volt a járvány korlátozásában. Azok a korlátozó intézkedések, amelyeket a 7-es és 8-as skálák fölött hoztak, tehát szinte extrém korlátozások, nem hoztak annyi többletet, amennyiért érdemes lett volna ezt bevállalni. Ezekre az adatokra támaszkodva egy második hullám esetén minden ország tudni fogja, hogy körülbelül milyen erősségű és kiterjedésű korlátozásokat kell bevezetni ahhoz, hogy hatékonyan lehessen védekezni a járvánnyal szemben, mind egészségügyi, mind gazdasági szempontból.
Románia egy olyan 7–8-as intenzitású korlátozó intézkedési csomagot hozott, ami szerintem megfelelt az elvárásoknak. Románia esetében nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy több százezer, igen fertőzött területről — Olaszországból, Spanyolországból — hazatelepülő állampolgár jött be az országba nagyon rövid idő alatt, sőt, azóta is folyamatosan érkeznek, bár kisebb számban. Ez egy nagyon komoly faktor volt abban, hogy például Romániában sokkal magasabb a megbetegedések száma, mint például Magyarországon. Viszont figyelembe véve az ország gazdasági kapacitását és társadalmi színvonalát én úgy gondolom, hogy az ország nem mutatott fel rossz eredményt a járvány első hullámára vonatkozóan” — véli dr. Láng László.
Ezenkívül egy további statisztikai adat az volt, hogy azokban az országokban, ahol tuberkulózis elleni oltásokat még rendszeresen alkalmaznak, sokkal kisebb volt a megbetegedések, illetve a halálozások száma — mutatott rá a családorvos. „Azt azért hangsúlyoznám, hogy még nem lehet pontosan tudni az összefüggést, hogy mi az oka ennek. Továbbá a kutatók rájöttek arra, hogy a vírus nem csak a tüdőt támadja meg, hanem szinte minden szervünket megbetegíti. Tünetmentes, kevésbé súlyos vagy akár kritikus állapotot is eredményezhet egy fertőzött esetén. Jelen pillanatban annak az okát sem tudjuk, hogy miért van az, hogy a fertőzöttek körülbelül 40 százaléka teljesen tünetmentesen esik át a betegségen. Van egy bizonyos százalékarány, a fertőzöttek körülbelül 30 százaléka, akik egy szokványos influenza, erősebb hűlés, láz, izomfájdalmak, enyhe köhögés formájában egy hét alatt átesnek a fertőzésen. A megfertőződött emberek 20–25 százaléka súlyos kórképet produkál, és ezeknek is egy része intenzív terápiás ellátásra szorul.
Egy másik felfedezés a kezdethez képest, amikor csak tüdőgyulladásról beszéltünk, az, hogy a szervezet védekezésként egy úgynevezett „szőnyegbombázást” alkalmaz. Ezt úgy kell elképzelni, mint amikor az ellenfél benyomul valakinek az országába, és tudjuk, hogy a saját embereink is az adott területen vannak, de mi el akarjuk pusztítani az ellenséget, és szőnyegbombázás által mindent és mindenkit elpusztítunk. Ilyen jellegű folyamat alakul ki egy adott pillanatban az emberi szervezetben is. Ilyenkor egy úgynevezett citokinvihar indul be, ami egy nagyon-nagyon erős gyulladásos folyamat, és ennek következtében például egy szétszórt, a kis erekre kiterjedő véralvadási rendellenesség jön létre. Ezáltal a tüdőn található kis erecskékben kis vérrögök keletkeznek, amelyek meggátolják a vér áramlását. Ilyen esetben a mesterséges lélegeztetés sem hatásos, hiszen a vérrögök miatt az oxigén sem tud eljutni a véráramlat által a szervezet szöveteihez. Ezen folyamat kezelésére gyakran alkalmaznak véralvadásgátló kezelést, amely által jelentősen csökkent a halálozások száma. Szintén újdonságnak számít egy nagyon erős gyulladáscsökkentő szer, a Dexametazon alkalmazása, amelynek éppen az előbb említett citokinvihar mérséklésében van szerepe” — magyarázta dr. Láng László, hozzátéve, hogy remény a jövőre nézve az oltásban keresendő. Rengeteg országban folynak az oltóanyaggal kapcsolatos, nagyon ígéretes kutatások. Szerencsés esetben az év végére, remélhetőleg még az influenzaszezon beállta előtt ezek eredményesek lesznek, és elkészül az oltóanyag. Továbbá két olyan hatóanyagról is tudunk, amelyek túljutottak a kísérleti fázison, és bizonyos mértékben gátolják a vírus szaporodását.
A családorvos felhívta a figyelmet arra, hogy egyre gyakrabban tapasztalja a mindennapi munkája során is, hogy nagyon sok álhír jelenik meg és terjed drasztikus módon a vírussal kapcsolatban. „Vannak ugyanis olyan országok, amelyek tudatosan kreálják ezeket. Ezek abban érdekeltek, hogy Európában eluralkodjon a gazdasági, illetve szociális instabilitás. Vannak olyan állítások is, hogy nincs is járvány, csupán valamilyen okkult körök találták ki, továbbá hogy csak azért találták ki, hogy az oltóanyaggal chipeket és különböző anyagokat juttassanak az emberek szervezetébe. Mindezen álhírek manipulálják az emberek gondolkodását, véleményalkotását, illetve csökkentik az államok beavatkozó képességét a járvánnyal folytatott harcban.
Arra szeretném felhíni a lakosság figyelmét, hogy ne dőljenek be az álhíreknek. Higgyék el, hogy ez egy olyan komoly dolog, amivel az emberiség idestova száz éve, a spanyolnátha óta nem találkozott. Ha nem védekezünk kellőképpen a vírus ellen, az komoly gazdasági és társadalmi következményekkel járhat. Amivel nagyon sokat tudunk tenni, az a tudatos és kulturált, fegyelmezett egyéni és közösségi magatartás” — mutatott rá dr. Láng, emlékeztetve arra, hogy a veszély egyáltalán nem múlt el. „Az, hogy mi Szatmár megyében viszonylag szerencsések vagyunk, kevés a megbetegedés, valóban örvendetes tény, hiszen országos szinten a második olyan megye vagyunk, ahol a legkevesebb a fertőzött. Viszont nem szabad elfelednünk, hogy a járvány nem lineárisan, hanem gócpontokban terjed. Tehát ha egyszer valahol felüti a fejét, akkor onnan akár pár nap alatt hihetetlen megbetegedésszámot képes produkálni. Erre a legjobb példa Hargita megye, ahol szintén kevés volt a fertőzött, mostanra pedig közel 300-ra emelkedett a fertőzöttek száma” — emlékeztetett a családorvos, mindezeket alapul véve pedig azt tanácsolta, hogy legyünk türelemmel, legyünk körültekintők, figyeljünk a hiteles hírekre, ne higgyünk az álhíreknek, és továbbra is tartsuk be a járványügyi szabályokat.
Kallós András
