A kötődések hiánya

Bárki tapasztalhatja, hogy nem a szakirodalmat, nem a hiteles információkat, hanem a szenzációkat, a rossz híreket, azokat a képes híreket kedvelik a legtöbben, melyek a világ romlásáról szólnak.
Kristóf képtelen megérteni, miért az életnek a rosszabbik oldala érdekli jobban az embereket, miért nem a vidám pillanatokra figyelnek, hogy azokból erőt merítsenek. Nem érti azt sem, hogy a felesége hogyan tud órákat eltölteni a telefonnal a kezében, miután rövid időre leteszi, látszik rajta az elégedetlenség, az, hogy nem azt kapta, amire számított. Érdekes dolog ez, ugyanis mindennek megvan a forrása, minden forrásból csak azt kaphatja meg az ember, ami a forrásból fakad. Ha valaki megáll egy ásványvízforrás előtt, ne csodálkozzon ha abból ásványvíz folyik, akkor sem, ha a gyógyvízforrásból gyógyvíz fakad. Az, aki bulvárlapot olvas, nagyon sok félig igaz, félig hamis információt kap közismert emberekről, akiket nagyon sok fiatal választ példaképül, majd csak később veszi észre, hogy nem ezt a csapot akarta megnyitni.
A pozitív és a negatív meggyőződés, a jó vagy a rossz irányába történő elhajlás befolyásolja az emberek egészségi állapotát. Az egészség megítélése is sokrétű, ugyanis az emberek nagy része nem hisz az orvosi ellátásban, éppen amiatt, mert ezen a téren is több a rossz hír mint a jó, nem az marad meg a köztudatban, hogy milyen orvosi bravúrokat végeznek, hanem az, hogy olyan betegségekben halnak meg emberek, amelyekről már kezdtük azt hinni, hogy nem léteznek, ha mégis, akkor könnyen kezelhetőek. Talán ezért jutunk oda, hogy egyre többen próbálnak meg a maguk orvosává válni. Nem azt veszik komolyan, amit az orvos mond, hanem azt, amit valamelyik ismerősüktől vagy a televízióban hallanak, vagy amire a közösségi hálón bukkannak.
Kristóf is médiafogyasztó, ő is hall rosszról és jóról éppen eleget. Mindig utal egy régi mondásra, mely szerint a jó és a rossz iránti érdeklődés pszichés alapokra épül, a jó irányba történő fordulást csak egészséges mentalitással lehet elősegíteni. A naponta ránk zúduló információk mérgezik a testet, a lelket és a szellemiséget, ez a mérgezés nagy hatással van az egészségre. Ezek a hírek arról szólnak, hogy semmi sem jó, emiatt szaporodik a panasz, nő a feszültség, ami miatt majd újabb panaszhullám jelenik meg.
Kristóf azt szorgalmazza, hogy meg kell látni az örömöket, fel kell ismerni a valóságot, és ha az nem tökéletes, azzá kell tenni. Nincs olyan jelentéktelen történet, amit nem lehet úgy elmondani, hogy az jelentőssé ne váljon. Nagyon egyszerű elmondani, hogy mit kell tenni, de nagyon nehéz azt kivitelezni. Mert csak akkor lesz egy elképzelés megvalósítható, ha el van határozva a mit és hogyan, elkészült a terv, és megvan az ember, megvannak az emberek, akik alkalmasak a terv megvalósítására.
Kristóf hosszan és mélyre nyúlva kutatta, mi lehet az oka annak, hogy az emberek többsége nem a jó megoldásokat keresi? Nagyon sok emberi történet azt igazolja, hogy a rossz cselekedet nem mindig szándékos, de nem is véletlenszerű. Elkövetője, valahol mélyen már az elkövetés pillanatában érzi, hogy nem ezt akarta, de egy külső kényszer legyőzi a belső szándékokat. Amikor valaki rosszat tesz, azt maga ellen is teszi, önmagától vonja el a jót, ami abban a pillanatban nem okoz különösebb hiányérzetet, egy idő után viszont megjelenik az ilyen emberek életében egy űr, ami azt a szerepet játssza a továbbiakban, hogy lehetetlenné teszi összekapcsolódni a részeket. Mert apró részekből áll az ember testi, lelki és szellemi élete, ha ezek a részek valamilyen módon nem kötődnek, nem alkothatnak egészet, ami majd a családban, a közösségekben kapcsolódhat más egészekhez, akkor működési zavarok jelentkeznek. Az, hogy ennyire szétszóródott a társadalom azzal magyarázható, hogy hiányoznak a kötődések, melyek nélkül működőképessé válik a testi, a lelki és a szellemi élet.

Elek György