A lelki egészség megőrzésére figyelmeztetnek

Napjainkban egyre nagyobb figyelem övezi a mentális egészség témakörét, hiszen lelkiállapotunk nagymértékben meghatározza mindennapi életminőségünket. Január folyamán a mentális egészség megőrzésére hívja fel a figyelmet a közegészségügy Nincs testi egészség lelki egészség nélkül! mottóval.

Igazoltan több mint félmillió romániai lakos szenved valamilyen mentális betegségtől, de a reális számuk több millióra tehető. Többségük nincs tisztában a valós problémával, vagy a megfelelő információk hiányában és a megbélyegzettségtől való félelmükben nem akarnak, nem tudnak szembesülni az akár testi tünetekkel is járó lelki egyensúlyvesztéssel, pszichés betegséggel. Ezek nem csak súlyos lelki, társadalmi és gazdasági terhet jelentenek, hanem jelentős kockázati tényezői is a már meglévő betegségek súlyosbodásának, így az életminőség jelentős csökkenéséhez vezethetnek. 

Az Országos Közegészségügyi Intézet által összeállított infografika szerint az Európai Unió felnőtt lakosságának 27 százaléka él meg évente legalább egy alkalommal valamilyen lelki problémát: főként szorongást és depressziót. Unió-szerte évi átlagosan 58 ezer lakos lesz öngyilkos, ami magasabb szám, mint a közlekedési balesetben, gyilkosságban és HIV/AIDS-betegségben elhalálozott személyeké összesen.

Romániában 2019-ben százezer lakosra 2592,3 mentális problémával küszködő lakos jutott, a háziorvosok regisztereiben 502 140 személy szerepelt. Depresszív epizódot százezerből 21,9 tinédzsernél diagnosztizáltak, míg a felnőtt nők körében 30 263, a férfiak esetében pedig 14 868 esetről számolnak be a statisztikák. A fel nem ismert vagy kezeletlen depresszió gyakran visszatérhet az első epizód után, és akár tartóssá vagy krónikussá is válhat. A képet tovább súlyosbítja, ha a depresszió más szomatikus betegséggel társul, mint például rosszindulatú daganattal, cukorbetegséggel, ízületi gyulladással, stroke-kal, vagy szív- és érrendszeri betegséggel, illetve ha egyéb pszichés zavarral társul, mint például szorongással vagy kábítószer-használattal.

Ne féljünk segítséget kérni!

Olyan tényezők járulhatnak hozzá a depresszió kialakulásához, mint az öröklődés — kutatók azonosítottak néhány olyan gént, amelyek a bipoláris betegségek hátterében állhatnak, és jelenleg további géneket keresnek, melyek a depresszió egyéb formáival hozhatók kapcsolatba —, az élettani ritmus felborulása, eltolódása, a stressz — hosszan tartó, például megoldatlan konfliktusok, lelki megterhelés vagy olyan rövid távúak, mint a hirtelen jött stresszállapotok, úgymint haláleset, munkahely elvesztése —, de bizonyos gyógyszerek hosszú távú alkalmazása is kapcsolatba hozható a depresszióval, és a krónikus betegségek is fokozzák a depresszió kialakulásának kockázatát, illetve közrejátszhatnak a hormonok, az alkohol, nikotin- és kábítószer-használat, valamint bizonyos személyiségjegyek — alacsony önértékelés, pesszimizmus — fogékonyabbá tesznek a depresszióra. Szintén gyakori még a gyermekágyi depresszió, amikor a szülést követő napok, hetek során az anyák nyomott hangulatot tapasztalnak, felmerül bennük az anyaságra való alkalmatlanságuk gondolata — ennek súlyosabb formája a post partum depresszió.

Vannak fontos tünetei a depressziónak: ilyen az örömtelenség érzése — „semminek nem tudok örülni, nincsenek érzelmeim” —, döntésképtelenség és rágódás lényegtelen dolgokon, dekoncentráltság és figyelemzavarok, csökkent érdeklődés a világ dolgai iránt, gátoltság, nehézkesség, „lustaság”, bűntudat és indokolatlan lelkiismeret-furdalás, gátlásosság és frusztráció érzése, passzivitás és csökkent energiaszint, alvászavar, a szexuális működés zavarai, étvágyváltozás, az egyik legsúlyosabb és legnagyobb veszélyt rejtő tünet pedig a halálvágy, öngyilkossági gondolatok és késztetések.

Természetesen a depressziónak is vannak enyhébb és súlyosabb formái, de ha két hétig vagy annál tovább fennáll egy olyan lelkiállapot, ami akadályozza a mindennapi cselekedeteket, vagy alvászavar, illetve pánikrohamok lépnek fel, akkor érdemes szakember segítségét kérni.
A közegészségügyi tájékoztatóból kiderül, hogy a lakosságnak joga van az egészségbiztosító pénztáron keresztül ingyenes pszichológiai és pszichiátriai szolgáltatásokhoz — ezekről a családorvosok tudnak bővebb tájékoztatást adni. A családorvosokat ugyanakkor arra kérik, hogy figyeljenek oda pácienseikre, és amint felmerül a depresszió gyanúja, irányítsák tovább őket a megfelelő szakemberekhez.

Bumbuluţ Krisztina