A Magyar Tudomány Ünnepe a BBTE-n
A Paidagogos Egyesület szervezésében a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából online tudományos ülésszakot tartottak november 19-én 15 és 17 óra között a Babeş–Bolyai Tudományegyetem szatmári tagozatán, amelyen egyetemi oktatók, egykori és mostani hallgatók, meghívottak, valamint gyakorlatvezető pedagógusok vettek részt.
Szabó Thalmeiner Noémi egyetemi adjunktus, a tagozat igazgatója köszöntötte a meghívottakat, és ezek után néhány mondatban beszámolt az online oktatás helyi szinten tapasztalt kihívásairól, nehézségeiről és előnyeiről. Az előadók — Debrenti Edith, Baranyai Tünde, Frigy Szabolcs, Coca Gabriella, Szabó Thalmeiner Noémi, Muhi Sándor, Stark Gabriella — változatos témákkal mutatták be különböző tantárgyaknál, tevékenységeknél az online oktatás előnyeit, lehetőségeit, bizonyítva, hogy a mostanihoz hasonló szorongatott helyzetben is lehet eredményesen, hatékonyan dolgozni.
Tanítható-e online a matematika? címmel tartott előadást Debrenti Edith és Baranyai Tünde. Kérdőíves kikérdezésen alapuló kutatás segítségével bemutatták, hogy miként látják az online matematikatanítást a különböző szakokon tanuló egyetemisták, illetve hogy milyen nehézségekbe ütköznek a hallgatók, oktatók az online tanítás során. Elmondták, hogy a hazai és nemzetközi szakirodalmat megismerve az online oktatás bevezetése az egyetemeken nem okozott gondot, a hallgatók és az oktatók zökkenőmentesen áttértek az online platformok használatára. A koronavírus megjelenése után közölt cikkek szerint fontos lenne kidolgozni egy új, a digitális oktatásra készített tantervet, lényeges lenne a tanítás színvonalának fenntartása. A kutatók szerint a hallgatókat be kell vonni a tanítási folyamatba, lényeges a feladatok értékelése, illetve az előadások videóértekezlet formájában való megtartása. Az október végén végzett kérdőíves kutatás mintája a BBTE és a PKE hallgatói voltak, összesen 201-en. A hallgatók különböző szakokon tanulnak, de közös bennük, hogy mind tanulják vagy az előző félévben tanulták a matematika tantárgyat.
A hallgatók nagy része úgy érzi, hogy online módon elsajátíthatók a matematikai fogalmak, nem esik nehezükre bekapcsolódni az online órákba, előnyösnek tartják, hogy az oktatók feltöltik a tananyagot a használt platformokra. A hallgatók egy része nehezményezi, hogy sok feladatot kapnak, nem tudják betartani a leadási határidőket, és néha túl gyorsnak tartják a tanár magyarázatát, illetve volt olyan hallgató, aki szerint ha hosszú távon online fogják tanulni a matematikát, nem fogja megfelelő szinten elsajátítani a tananyagot. A hallgatók nagy része meg van elégedve az oktatók által tartott matematikaórákkal, és egy olyan vélemény is volt, hogy „az teljesen mindegy, hogy online vagy offline tanuljuk a matematikát, az a tanár, aki offline jól tartja az órát, az online is vagány órákat tart, és aki offline gyenge, az online sem tud jó órákat tartani”. Egy másik vélemény szerint „nem lehet online oktatni matematikát és semmilyen tantárgyat, amiben feladatokat kell megoldani, és nem olvasás által hozzájutni az ismeretekhez”.
Összességében kijelenthető, hogy a matematikát a megkérdezett hallgatók nagy többsége szerint lehet online tanítani, de szükséges, hogy mind a hallgatók, mind az oktatók nyitottak legyenek az új platformok alkalmazására. Törekedni kell arra, hogy minden hallgató számára elérhető legyen a tananyag, lehetőséget kell biztosítani a gyengébb hallgatóknak a felzárkózásra. Az online térben sem kell elfeledkezni a differenciálásról és arról, hogy a tanárok interaktív kapcsolatot alakítsanak ki a hallgatókkal, hogy azok merjenek kérdezni, legyen beleszólásuk a tanulási folyamatba.
Javasolják az oktatók számára, hogy vegyenek részt online oktatással kapcsolatos továbbképzésen, mert bár a nagy többség könnyen alkalmazkodott a kialakult helyzethez, a jó gyakorlatok megismerése sokat segíthet a pedagógusi munkában. Baranyai Tünde szerint a matematika oktatása a szemtől szembeni változatban lenne a legmegfelelőbb, de mivel erre most nincs lehetőség, az oktatók mindent megtesznek azért, hogy hallgatóik ne maradjanak le, és teljes mértékben el tudják sajátítani a matematikai fogalmakat.
Frigy Szabolcs adminisztrátori impressziókról beszélt Betekintés a Google Classroom motorházába című előadásában, rámutatva arra is, hogy a járvány által indukált oktatási formákat a pandémia végével sem szabad elfelejteni, mert ez a jövő. A hatékony oktatás érdekében arra buzdította a kollégáit, hogy hozzá hasonlóan vállaljanak ők is adminisztrátori feladatokat, mert ezzel egy új nézőpont nyílik meg minden tanár, oktató előtt. A Hám János Római Katolikus Teológiai Líceumon belül a Google Classroom adminisztrátoraként a digitális oktatás előnyeit, az iskolán belüli alkalmazását mutatta be. Kihangsúlyozta, hogy nem a járványhelyzet miatt kezdték el alkalmazni a digitális oktatást az iskolában, 2019 októberétől kezdve kísérleti jelleggel kezdték el bevezetni, és szerinte jó lenne a járvány után is megtartani a jól bevált módszereket.
Érdekes, hangulatos, bőven illusztrált, zenei elemekkel is gazdagított előadást tartott Coca Gabriella az online zenetanítás lehetőségeiről. Meggyőződése, hogy ennek az oktatási módnak van jövője, tágítható, fejleszthető lehetőségei. Még azt a feltételezést is megkockáztatta, hogy idővel a technikai feltételek az online kórusok szervezésére is lehetőséget biztosítanak. Az egyetemi oktatásban a zene tanítása során általa használt digitális platformokat mutatta be a tanárnő, köztük azt, hogy hogyan lehet kottát szerkeszteni, és milyen alkalmazásokat használ az óratartás során.
Szabó Thalmeiner Noémi tagozatvezető a szatmári egyetemi oktatásról mutatott be egy alapos, részletes, kutatásokkal, statisztikákkal, grafikonokkal alátámasztott előadást, amelyben elsősorban az eddigi munkájukkal, annak eredményeivel, nehézségeivel kapcsolatos hallgatói, oktatói véleményeket foglalta össze. A kérdőíves kikérdezésen alapuló vizsgálat során a BBTE szatmárnémeti kihelyezett tagozatának tanítóképzős hallgatóinak véleményét vizsgálta az online oktatásról; arra volt kíváncsi, hogy milyen nehézségeit, előnyeit látják, milyen ötleteik vannak a képzés eredményesebbé tételére.
Muhi Sándor elmondta, hogy a világhálós oldalak, az online kommunikáció szerepe a világjárvány következtében váratlanul és előkészítetlenül felértékelődött ugyan, de ez természetesen nem azt jelenti, hogy a járvány előtt és után nincs szükségünk hasonló oktatási formákra. Meggyőződése, hogy a tanár és a diák közvetlen, napi kapcsolata helyettesíthetetlen, de ezt a kapcsolatot lehet és kell bővíteni, színesíteni a modern kor vívmányaival, korszerű technikai lehetőségeivel. Beszélt a honlapjáról is, a muhisandor.eoldal.hu oldalt 2009. januárban létesítette azzal a céllal, hogy elsősorban a BBTE szatmári tagozatának távoktatásos hallgatóit, a témakörből államvizsga- és fokozati dolgozatok íróit segítse. Muhi szerint vizuális nevelést nem lehet tankönyvből tanítani, 2000 körül próbálkozott valami hasonlóval, ekkor készített két füzetet — Rajzoljunk együtt, A képzőművészet alapelemei —, amelyekről rövid idő alatt kiderült, hogy ez kevés, más formára, megoldásra van szükség. Így jött létre 2005 körül a Szemléltetők címet viselő CD, majd DVD, amelyet 2020-ig, az utolsó tanítási évéig alakított, sokszorosított. Mivel ez egyrészt rögzített anyag, másrészt csak azok használhatták, akiknek volt ilyen, mindenki számára elérhető honlapot létesített, amelyet a Facebook-oldalakkal együtt próbált a DVD-vel párhuzamosan az elmúlt években az oktatásban kamatoztatni. A honlap menet közben több módosításon, átalakításon, átformáláson, bővítésen ment át, s arra is rájött a visszajelzésekből, hogy az itt közzétett képeknek, fotóknak, reprodukcióknak jó hasznukat veszik a nappali tagozatra járó hallgatókon kívül a gyakorló tanítónők, óvónők, tanárok idehaza és külföldön egyaránt, ezért az igényeknek megfelelően végezte a további kiegészítéseket, átalakításokat. Fontos szempont volt számára, hogy döntően saját fotókat, írásokat szerepeltessen, mert ezek hasznosabbak, meggyőzőbbek, hitelesebbek, mint a különféle forrásokból válogatott, összeollózott anyagok. A Művészettörténet, rajztanítás, Szatmár. Muhi Sándor honlapja oldalon a KÉPGALÉRIA jelenleg 214 könyvtárat tartalmaz, amelyekben különféle témakörök szerint csoportosítva közel 3000 fotó, reprodukció, szemléltető található. A BEJEGYZÉSEK részben 18 könyvtár és számos alkönyvtár van, több száz oldalnyi szöveggel. 360 saját írást, cikket, 25–30 módszertani tanulmányt, több tucat összeállítást és két könyve teljes anyagát tartalmazza. Ezekből a hallgatóknak, kollégáknak a következőket ajánlja: A rajztanítás és kézművesség módszertana, 20 éves a BBTE Szatmári Tagozata, BBTE Szatmári Tagozat, harmadév, vizuális nevelés, Művészettörténet, Képzőművészeti szakkifejezések szótára, Tanmenet javaslatok. Egy ilyen összeállítás alapos, hosszan tartó munkát igényel, csak folyamatosan építkezve valósítható meg.
Muhi Sándor honlapját sokan, számos országból rendszeresen felkeresik. Az egyedi látogatások száma jelenleg több mint 560 000, az oldallátogatások száma ennek sokszorosa, több millió, a toplistán az Iskolák, intézmények kategóriában a 14. helyen szerepel. Muhi messzemenően egyetért azzal, hogy minden pedagógusnak lépést kell tartania a kor új és legújabb technikai vívmányaival, és minden alkalommal hasznosítani kell ezeket a mindennapi munkában, valahányszor szükség van rá. Úgy gondolja, hogy a 21. században már azok is az analfabéták közé sorolhatók, akik nem rendelkeznek megfelelő számítógépes ismeretekkel, ugyanis ez akadályozza őket a mindennapi tájékozódásban, kommunikációban. Ezzel együtt is a legfontosabb, legeredményesebb tanítási módnak a mai napig a személyes szakmai, emberi példamutatást tartja. Megítélése szerint úgy kell tanítani a leendő pedagógusokat, hogy a felkészüléstől a lebonyolításig, a szemléltetéstől a magyarázatig, a párbeszédtől a tanítványok véleményének a meghallgatásáig, a kísérletezéstől a továbbtanulásig, a vizsgáztatástól a terem hangulatának megváltoztatásáig minden tettünk, kiruccanásunk, látogatásunk, tevékenységünk példamutató legyen. „Nincs olyan technikai eszköz, program, módszer, amely ezt helyettesíthetné. A hallgatók ugyanis hozzánk hasonlóan a felidézhető példákra emlékeznek majd 5–10–15 év múlva, és nem az okos, jórészt másoktól átvett, lediktált mondatokra, gondolatokra, tanácsokra” — vallja.
A hatodik előadást Stark Gabriella tartotta, ennek címe: Curriculum és digitális oktatás az óvodapedagógusok szemszögéből. Reményt keltő, statisztikákkal, grafikonokkal illusztrált előadásában azokról a kollégákról beszélt, akik nemcsak szerinte, de a jelenlévők többsége szerint is a járvány kapcsán nagyon nehéz helyzetbe kerültek, hiszen 4–5 éves kisgyerekekkel egészen másként lehet online dolgozni, mint a líceumi tanulókkal vagy az egyetemi hallgatókkal. Ezzel kapcsolatban jegyezte meg Frigy Szabolcs, hogy ha a járvány lecsengése után a pedagógusokat szentté avatják, az elsők között az óvodapedagógusokra kerül majd sor.
„Összességében megállapítható, hogy bár a járvány nemcsak az egészségügyieket, politikusokat, gazdasági szakembereket, hanem a pedagógusokat is felkészületlenül érte, ennek ellenére komoly nehézségek, erőfeszítések árán a tanügyi dolgozóknak sikerült az új elvárásokhoz idomulniuk, igazodniuk. Ezúttal is jól vizsgáztak az új dolgok iránti fogékonyságból, tanulékonyságból, a váratlan problémák megoldásának a képességéből. Kis kreatív műhelyek, alkotóközösségek születtek, alakultak ki, amelyek tapasztalatait, újításait jó lenne folyamatosan gyűjteni, feldolgozni, megosztani, hiszen — ahogyan azt már többször leírtam — a valódi tanügyi reform nem a tanfelügyelőségeken vagy a minisztériumban, hanem lelkes, a munkájukat, a tanítványaikat önzetlenül szerető pedagógusok osztálytermeiben zajlik a legkisebb falvaktól a legnagyobb településekig” — mutatott rá Muhi Sándor.
Elek György
